Orbán után a helyi kiskirályok is bajba kerülhetnek

A Telex felidézi: Orbán Viktor a Fidesz kommunikációs igazgatóján, Havasi Bertalanon keresztül azt üzente Sulyok Tamásnak, hogy ne írja alá az ő félreállítását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást, az államfő azonban a lap szerint nem hallgatott rá. A cikk további példaként említi, hogy a bukott választás után Orbán Gulyás Gergelyt kérte fel a Fidesz frakcióvezetőjének, ő azonban három hónap után lemondott, Szijjártó Péter pedig otthagyta a politikát, és a kínai BYD-hoz szegődött.

Az elemzés szerint a Fideszben a 2026. április 12-i vereséget a 2002-es bukáshoz próbálják hasonlítani, de a Telex úgy látja, a mostani helyzet eltér attól, mert azóta kiépült a Fidesz körüli politikai-gazdasági rendszer. A cikk szerint Magyar Péter célja a NER-ként emlegetett rendszer felszámolása, beleértve a Fidesz informális befolyását és hálózatait is.

A Telex különösen fontosnak tartja az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozását. A cikk szerint az Alaptörvény-módosítás alapján már a következő parlamenti választáson sem indulhat az, akit legalább háromszor megválasztottak, vagy aki már 12 évig volt képviselő. A lap értékelése szerint ez a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk frakcióját is megfelezi, és azokra az egykori ellenzéki politikusokra is hat, akiket Magyar Péter „óellenzékinek” nevez.

Az írás a Fidesz hálózatának gyökereit 2006-ig vezeti vissza. A Telex szerint az MSZP–SZDSZ-koalíció tavaszi választási győzelme, majd Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése és az utcai tiltakozások után a Fidesz földcsuszamlásszerűen nyerte meg az önkormányzati választásokat. A cikk szerint ekkor a párt helyi pozíciókat, polgármesteri címeket és közgyűlési többségeket szerzett, ami később az országos hálózatépítés alapja lett.

A mandátumkorlátozás által érintett vidéki szereplők között a Telex Lázár Jánost, a KDNP-s Seszták Miklóst, Gyopáros Alpárt, Bencsik Jánost és Pócs Jánost is megemlíti. A lap szerint Lázár a Mártélytól Csongrádig terjedő térségben, Seszták Kisvárda és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, Gyopáros pedig a Modern Városok és a Magyar Falu Program kormánybiztosaként jutott jelentős befolyáshoz.

Az elemzés további, kevésbé országosan ismert hálózatépítőként nevezi meg Horváth Lászlót Gyöngyös és a Mátra térségéből, Tilki Attilát a beregi és szatmári kistelepülésekről, V. Németh Zsoltot Vas és Zala megye határvidékéről, Balla Mihályt Észak-Nógrádból, Zsigó Róbertet Bácska térségéből, Varga Gábort a Fejér megyei Mezőföldről és Kovács Sándort Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.

A Telex szerint a régi országgyűlési képviselők kiesése a helyi polgármesterek mozgásterét is szűkítheti, mert eltűnhet mögülük az a parlamenti szereplő, aki korábban a források elérésében segített. A cikk úgy fogalmaz: a helyi vezetőknek a települési források miatt kapcsolatot kell majd keresniük a Tisza Párt új egyéni képviselőivel.

Az elemzés gazdasági szereplőket is említ: Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Szíjj Lászlót és Jászai Gellértet azok között sorolja fel, akik a lap szerint a túlélés érdekében alkalmazkodhatnak az új piaci és politikai helyzethez. A Telex azt is írja, hogy Mészáros Lőrinc a választás másnapján engedélyt adott a TV2 vezetésének arra, hogy „elengedjék a Fidesz kezét”.

A cikk végén a Telex a Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési vállalását is összekapcsolja a hálózat meggyengülésével. A lap szerint ha büntetőügyek indulnak, sokan rövid idő alatt vádalkut akarhatnak majd, de az elemzés azt is hozzáteszi: ezek a mozgások önmagukban nem jelentenek garanciát arra, hogy az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés sikeres lesz.