Parászka Boróka szerint Orbán provokációra készül, hogy újra mindenki róla beszéljen
A beszélgetés középpontjában nemcsak Orbán Viktor tusványosi szereplése állt, hanem az is, hogyan változott meg az erdélyi magyar közvélemény viszonya a korábbi politikai szövetségeshez. Parászka Boróka szerint az egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnő politikai és erkölcsi tekintély megingott, miközben Erdélyben egyszerre zajlik a kiábrándulás, a bizonytalanság és az új politikai viszonyokhoz való alkalmazkodás. Az újságíró arról is beszélt, hogy Románia súlyos belpolitikai válsága és az orosz befolyás erősödése miatt a térség jövője ma sokkal nagyobb tétet jelent, mint korábban.
Orbán már nem ugyanazt jelenti Erdélyben
Parászka Boróka szerint Orbán Viktor tusványosi látogatását továbbra is kiemelt eseményként kezelik, de már korántsem ugyanazzal a lelkesedéssel, mint korábban. A rendezvény ugyan gondosan szervezett, regisztrációhoz kötött esemény, mégis sokáig kérdéses volt, hogy a volt miniszterelnök valóban megjelenik-e.
Az újságíró szerint ennek oka nem pusztán a politikai vereség utáni bizonytalanság, hanem az is, hogy az erdélyi politikai elit látványosan távolságot kezdett tartani attól a politikai világtól, amelyhez évekig szorosan kötődött. Ezt jelzi többek között az is, hogy az erdélyi magyar egyetemek idén nem vesznek részt a tusványosi szakmai programokon, miközben több korábbi meghatározó szereplő is visszalépett.
Parászka úgy fogalmazott: ma már "nem lehet úgy számítani az erdélyi potentátokra, mint eddig", és a korábban könnyen mozgósítható közönség sem állítható ki ugyanazzal a magától értetődő lelkesedéssel. Bár rajongók továbbra is lesznek, szerinte Orbán politikai nimbusza már Erdélyben is megkopott.
A kiábrándulás mindennapossá vált
A beszélgetés egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy az erdélyi magyar társadalom jelentős része érzelmileg mélyen kötődött Orbán Viktor nemzetpolitikájához, ezért a változás feldolgozása sokkal nehezebb, mint Magyarországon.
Parászka szerint a választások után Erdélyben nem következett be felszabadító katarzis, inkább a veszteség érzése uralkodott el. Az emberek azt élik meg, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, miközben egymás után szembesülnek azokkal az ügyekkel, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna számukra.
Külön kitért Orbán János Dénes ügyére is, amely szerinte sokkal túlmutat egyetlen kulturális szereplő megítélésén. A 412 millió forintos támogatással kapcsolatos botrány azért rázta meg az erdélyi közvéleményt, mert sokak számára az egész politikai oldal erkölcsi hitelességét kérdőjelezte meg. Ahogy fogalmazott, ezek az ügyek "Orbán Viktorral ráégnek", még azok számára is, akik továbbra is tisztelik őt.
Az újságíró szerint éppen ezért fontos, hogy minden hasonló ügyben dokumentumok, szerződések és jogi eljárások alapján szülessenek döntések. Szerinte ez vezethet el oda, hogy a közélet valóban jogszerűbbé váljon.
A propaganda hatása még mindig erős
Parászka szerint Erdélyben továbbra is döntően a magyar közmédia és a Fideszhez köthető sajtótermékek alakították az emberek politikai világképét. Ennek következménye, hogy még idős székely emberek szóhasználatában is visszaköszönnek a propaganda ismert fordulatai.
Úgy látja, valódi változás csak akkor következhet be, ha a magyar médiarendszer is átalakul, mert jelenleg ezek a csatornák határozzák meg az erdélyi magyar közvélemény jelentős részének tájékozódását.
Orbán Viktor tusványosi beszédét sem a helyszíni közönség miatt tartja fontosnak. Véleménye szerint az ott jelen lévők inkább díszletként szolgálnak, a valódi cél az, hogy Magyarországon azt a benyomást keltse: politikailag továbbra is meghatározó szereplő. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Románia jelenlegi belpolitikai helyzetében egy ilyen beszédnek komoly külpolitikai következményei is lehetnek, különösen akkor, ha ismét olyan üzenetek hangzanak el, amelyek egybeesnek a román szélsőjobboldal retorikájával.
Új magyar politika, új térségi szerep
A beszélgetés végén a jövő lehetőségeiről is szó esett. Parászka hangsúlyozta, hogy szerinte még nem beszélhetünk teljesen új magyar politikai rendszerről, mert ehhez alkotmányos és intézményi garanciákra, korrupcióellenes intézkedésekre és hiteles bírósági döntésekre van szükség.
Azt ugyanakkor már most érzékeli, hogy az erdélyi klientúra pánikba esett, mert világossá vált számukra: a korábbi pénzforrások elapadhatnak. Az átlagemberek viszont ebből egyelőre keveset éreznek, hiszen korábban sem részesültek ezekből a támogatásokból.
Parászka szerint sokkal fontosabb kérdés, hogy kialakul-e egy új határon túli politika. Úgy látja, a Tisza körül már körvonalazódik egy szakértői háttér és egy olyan koncepció, amely nemcsak a korrupció feltárását, hanem a teljes külpolitikai szemlélet megújítását is célul tűzte ki.
A romániai helyzetet rendkívül súlyosnak nevezte. A hónapok óta tartó kormányválság, a szélsőjobboldal erősödése és az orosz befolyás növekedése szerinte már nem csupán román belpolitikai kérdés, hanem az egész fekete-tengeri térség stabilitását érinti. Éppen ezért úgy véli, Magyarország diplomáciája előtt komoly lehetőség áll: ha képes hozzájárulni a térség stabilizálásához, akkor ismét meghatározó közép-európai szereplővé válhat.
