Gémesi György: a településeknek működniük kell!
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke nem tart attól, hogy nagyobb feszültségek keletkeznek az októberig tartó „átmeneti időszakban”, amikor a most megválasztott polgármesterek és testületek elfoglalhatják helyüket. Gémesi Györgyöt – aki 1990 óta Gödöllő első embere is – emlékeztettük, hogy Amerikában „béna kacsának” nevezik azokat a leköszönő elnököket, akiknek az utódját már megválasztották, vagy hamarosan megválasztják, de néhány hónapig még ők irányítják az országot. Szerinte azonban ennek a státusznak akár még előnyei is lehetnek a települések számára.
Milyen veszélyeket rejthet egy ilyen átmeneti időszak?
Tapasztalatom szerint egy pár hét interregnum ebben a tekintetben nem sokat számít. A még hivatalban lévő polgármester és az apparátus intézi a folyó ügyeket, az élet nem áll meg. Az amerikai példák is igazolják, hogy az ilyen „béna kacsák” bizonyos tekintetben sokkal szabadabban hozhatnak meg akár ellentmondásos döntéseket is, mert kevésbé kell tartaniuk a következményektől. A leköszönő politikusok befolyása, hitelessége és szavahihetősége természetesen lényegesen kisebb, mint hivatalban maradó társaiké, mert nincs hatalmukban a megkezdett folyamatok tényleges végrehajtása, de ezt mindenki tudomásul veszi.
Éppen azért, mert a hazai gyakorlatban négy hónapos intervallum nem szokott előfordulni, nincsenek tapasztalatok, mi várható el az átmenet idején?
Szerencsés, hogy már megválasztottuk az új polgármestereket, és tudomásul vettük azt is, hogy még négy hónapig hivatalban maradnak a régiek. Ez a fajta együttműködési kényszer valóban szokatlan idehaza, de tudjuk, hogy a Fidesz szinte az utolsó pillanatban határozta el, hogy egyetlen napon legyen az EP- és az önkormányzati választás. A helyzet fonákságát, hogy az előző önkormányzati választáson az idén őszig szerezhettek a győztesek mandátumot, azzal oldották fel, hogy a régi testület szeptember végéig hivatalban marad, az ügyeket a korábbi csapat intézi.
Persze ennek lehetnek kínos pillanatai.
Lehetnek. Amikor mondjuk olyan személyt választottak meg polgármesternek, aki az előző testületben is jelen volt. Az illetőnek ezután is ott kell ülnie, de mindössze egy mandátuma lesz a következő négy hónapban. Nem biztos, hogy egy ilyen helyzet az adott település számára túl szerencsés. Egy másik konfliktus lehetőségét ott látom, ahol a választási kampány eldurvult, ahol a jelöltek egymás lejáratásával harcoltak. Az akkor kapott sérelmeket, sebeket mind a két oldal négy hónapig magával viheti a napi munkába. Ott ül az asztal körül a város, vagy kerület leendő új vezetője, de nincs mögötte még a következő testület. Egészségtelen állapot!
Ebben az interregnumban nem születhetnek olyan döntések, amelyek valamilyen módon keresztbe tehetnek a következő csapat elképzeléseinek?
Az ilyesminek nem adok nagy esélyt, de Magyarországon azért ezt sem lehet kizárni. Mindenütt hozhatnak olyan kisebb horderejű döntéseket, amelyek esetleg később pénzügyileg, vagy a hosszabb távú tervezés szempontjából módosításra szorulhatnak. Az ilyen döntéseket rendszerint valahol, magasabb szinten, mindig ellenőrzik. Más kérdés persze, hogy ha a még hivatalban lévő testület minden esetben a jogszabályokon belül és a törvényes keretek között hoz határozatot, az utánuk következőknek ezeket tudomásul kell venniük. Egy harmadik konfliktusforrás, ha a távozó testület tagjai valamilyen indokkal nekiesnek a jegyzőnek, és megpróbálják leváltani. Ennek megakadályozásara vannak úgynevezett átmeneti jogszabályok, amelyek az ilyesmit tiltják…
Láttunk már példát tilalmak átlépésére is.
Próbálkozni sok mindennel lehet, de értelmetlen egy ilyen lépést megkockáztatni. Az önkormányzatoknál a jegyző képviseli a folyamatosságot és a törvényességet. Ez egy jó jogszabály. Szóval lényegében csak a korábban keletkezett feszültségek, az értelmetlen viták, a személyeskedés, az egymásnak esés okozhat a települések életében irányítási problémákat a következő időszakban.
Budapest egyes kerületeiből hallani olyan hangokat, hogy a távozó polgármester arra készül, elbocsátja, elküldi az apparátus kulcsembereit. Kiüresíti a hivatalt. Ez elképzelhető?
Lehet, hogy valahol, valakinek volna ilyen szándéka, de a megvalósítás nem egyszerű. A hivatal munkatársait nyomós okok nélkül nem lehet elküldeni. A dolgozók egzisztenciáját szabályok védik, ráadásul nem is a polgármester, hanem a jegyző a hivatal munkáltatója. Ő veheti fel és ő is bocsáthatja el a munkatársakat. A polgármesternek legfeljebb egyetértési jogosítványai vannak az ilyen munkajogi kérdésekben. Olyasmi előfordulhat, hogy lesznek olyan idősebb köztisztviselők, akik nem akarnak mással dolgozni, és ezt megoldhatják akár nyugdíjazással is. Biztosan lesznek olyanok, akik kihasználják az alkalmat és másutt keresnek munkát, de őket is csak közös megegyezéssel lehet elengedni. Előfordulhat, hogy a régi polgármester olyan új megbízatást talál magának, ahová el tudja vinni néhány kipróbált korábbi munkatársát, de elképzelhetetlennek tartom, hogy teljesen kiüresítsenek egy nagyobb hivatalt.
És egy kistelepülésen?
A falvakban, ahol kisebb az önkormányzat létszáma, és korábban túl heves volt a „belháború”, akár még ez is megtörténhet, de nem tartom jellemzőnek. Még nagyon friss a változás, el kell telnie néhány hétnek, hogy kiderüljön, békés körülmények között cserélnek-e helyet a testületek és a települések vezetői. Annyiban mindenképpen bizakodó vagyok, hogy most a nyár jön, a szabadságok ideje. Nem lesznek testületi ülések, mindössze másfél-két hónapig kell majd együtt dolgozniuk a régieknek és az újaknak. Abban pedig biztos vagyok, hogy a politikai hovatartozás mindkét oldalán felfogják: a településeknek működniük kell!
