Georgescu szíthatja fel a magyar-román feszültséget
A Fidesz tusványosi rendezvényéért sem szóltak semmit a várhatóan kormánykoalícióra lépő pártok, ezért nem valószínű, hogy kiéleződne a magyar-román ellentét a következő években – mondta Gál Mária külpolitikai szakértő a Hírklikknek. Az elnökválasztás második fordulójába bejutó Călin Georgescu azonban felkavarhatja az állóvizet, hiszen győzelme esetén bármelyik pártból választhat miniszterelnök-jelöltet.
Az új romániai parlamentbe bejutott három magyarellenes, szélsőséges párt is, amelyek összesen mintegy hárommillió szavazatot kaptak. A legnépszerűbb közülük a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amelynek elnöke, George Simion személyesen is részt vett az úzvölgyi katonai temető 2019-es feldúlásában – sőt, akkor szerzett hírnevet magának Romániában. A még abban az évben megalapított AUR második lett a vasárnapi parlamenti választáson, majdnem 1,7 millió szavazatuk a voksok 18,3 százalékát tette ki.
Két új párt nevét is többször fogjuk hallani a következő években. Bejutott a parlamentbe a 2021-ben alakult, szélsőjobboldali, populista SOS Románia Párt is, ők 718 ezer szavazatot kaptak. A korábbi AUR-tag Anamaria Gavrilă által alapított, Călin Georgescu elnökségéért kampányoló Fiatal Emberek Pártja (POT) szintén ott lesz az új román törvényhozásban, ehhez 592 ezer szavazat is elég volt. A POT-nak azonban nem volt elég jelöltje a listán, az ő két mandátumukat ezért sorshúzással osztják ki a parlamenti pártok között.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eredményét méltatta közösségi oldalán, de a magyarellenes pártokról nem ejtett szót. Úgy látja, az RMDSZ segíthet a magyar-román kapcsolatok további fejlesztésében.
„Az államközi kapcsolatokat nem befolyásolja ez az eredmény, mert ezek a pártok nem vehetnek részt a kormányban. A választások győztesének, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is koalíciós partnereket kell találnia. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy teljes nemzeti egységkormány lesz-e, de elkezdődtek a tárgyalások a négy párt között” – mondta a Hírklikknek Gál Mária újságíró, külpolitikai szakértő. Az új kormányban a győztes szociáldemokraták mellett a jobbközép, konzervatív Nemzeti Liberális Párt, az egyre inkább jobboldali kampányt folytató Mentsétek Meg Romániát (USR), és nagy valószínűséggel az RMDSZ vehet részt. A román sajtóban ugyan megjelentek olyan hírek, hogy a szociáldemokraták összefoghatnak az AUR-rel is, de Gál Mária szerint ez valószínűtlen, hiszen határozatban is kijelentették, hogy a szélsőjobboldali párttal nem akarnak együttműködni.
„Egy össznemzeti nagykoalíció esetén nem hiszem, hogy látványos feszültség lenne az államközi kapcsolatokban, hiszen Orbán Viktor régóta megtartja éves tusványosi rendezvényét, és ezek a pártok még sosem szóltak semmit. Akár be is tilthatták volna a rendezvényt, de van egymillió magyar az országban, és nem mindegy, hogy hova fognak elszivárogni egyszer az RMDSZ-től” – magyarázta a szakértő.
A magyarellenes pártok mintegy hárommillió szavazata mellett azonban nem csak az államközi kapcsolatokért lehet aggódni. „A belső etnikai feszültségkeltés egy kényes téma: a magyar politikusok és az RMDSZ olyan dolgokat is sértőnek éreznek, amikre a román nagyközönség még nem reagál. A román parlament többi pártja viszont fél szemmel a saját választóik felé kacsintgatnak és inkább hallgatnak. Ez próbára teszi a politikai szövetségeket és az államközi kapcsolatokat is” – mondta Gál Mária.
Vesztesből is lehet miniszterelnök
Romániában elnökválasztást is tartanak a parlamenti választással párhuzamosan, a második forduló december 8-án, vasárnap esedékes. Az első fordulót a párt nélkül induló szélsőjobboldali Călin Georgescu nyerte. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint Georgescu bejutása a második fordulóba azonnali és borzalmas veszélyt jelent a magyar közösségre nézve. Győzelme esetén ő határozhatja meg, kit jelöl miniszterelnöknek, és a román alkotmány nem kötelezi az elnököt arra, hogy a győztes pártból válasszon.
„Ha Georgescu megnyeri a vasárnapi elnökválasztást, akkor sem tudja felülírni a parlamenti erőviszonyokat: azt a jelöltet kell választani, akiről úgy gondolja, hogy képes kormányzati többséget összehozni. A három szélsőjobboldali párt önmagában nem tud kormányt alakítani, de a végsőkig akadályozhatja a kormányalakítást” – mondta a Népszava főmunkatársa.
A második helyen végzett Elena Lasconi már elmondta, hogy – győzelme esetén – a Nemzeti Liberális Párt új elnökét, Ilie Bolojant kérné fel miniszterelnöknek. A korábbi nagyváradi polgármester népszerű politikus Romániában, de kérdés, hogy a szociáldemokraták elfogadnák-e, hogy nem az ő pártjuk adja a miniszterelnököt.
A magyar-román kétoldalú kapcsolatok nem csak diplomáciai szempontból fontosak. A magyar kormány által korábban 2024-re ígért, de már most 2026 végi határidővel készülő Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti (M49) autópálya építése, a hosszú ideje ígérgetett Debrecen-Nagyvárad tram-train építése, és a jelenleg használaton kívüli közúti kapcsolatok megnyitása egyaránt együttműködést igényelne a két kormánytól.
