A Fidesz hívők ingyen is földhöz juthatnak

A kormány elsősorban a kis- és közepes családi vállalkozások számára hirdette meg az állami földprivatizációt, Ángyán professzor szerint, azonban az elárverezett földet inkább nagygazdák kapták. Akad közöttük milliárdos, nagyvállalkozó, dohány- és üzemanyag kereskedő, építési vállalkozó, adószakértő, vendéglátós, szoftverfejlesztő, informatikus tanító, de még polgármester is. Elsősorban a Fidesz holdudvara kapott nagyobb területeket, hozzávetőleg ötezer hektárt. A kis- és közepes családi gazdaságok mindössze 600 hektárt vehettek a Baranya megyében értékesített 8 ezer 500 hektáros területből.

Ebből egyenesen következik, hogy Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik helyben megművelik. E területek több, mint 80 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték, akiknek kevés közük van a mezőgazdasághoz, s néha még azt sem tudják, hol vették a földterületet. Ángyán professzor szerint, az sem meglepő, hogy a 8500 hektár kétharmada licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el, a valódi árverseny pedig csupán az elárverezett területek töredékénél alakult ki. Az erőviszonyok ismeretében, a helyi gazdák nem mertek licitálni.

Az újabb Ángyán-jelentés – csakúgy, mint az első 11 – megállapítja, hogy az állami földek értékesítésében döntő jelentősége volt annak, hogy a pártállamhoz, tehát a Fidesz-elithez ki hogyan viszonyul. A 24-hu úgy tudja, hogy a baráti cégek, vagy magánszemélyek kérésére elsősorban azokat a területeket bocsátották árverésre, amelyeket a „vevőjelöltek” kértek, vagyis a Fidesz uralmának tíz esztendejében a földmutyi folyamatosan zajlik az országban.

Az állami földeladások módszereit a legtöbb szakember a leghatározottabban elutasítja, és azt a már leírtaknál is nagyobb visszaélésnek tekintik, hogy az állami földeket leginkább nulla százalékos kamatozású kamatra veszik meg, s miután a földek után jelentős földalapú támogatás jár, a gyakorlatban a legtöbben ingyen jutnak földhöz.

Gőgös Zoltán agrármérnök, az MSZP korábbi alelnöke úgy látja, hogy a földhöz jutó Fidesz-hívők valójában nem a termelésben, hanem a haszon maximalizálásában érdekeltek. Ezzel elveszik a lehetőséget azoktól a kis- és közepes gazdáktól, akiknek az a megélhetéséhez kellene. Ráadásul az új földtulajdonos legtöbbször saját vállalkozásának adja ki a földet, természetesen magas bérleti díjért. Éppen ezért, Gőgös elhibázottnak tartja az állami földek elkótyavetyélését, ami hosszú távon komoly veszteséget jelent az országnak, s a haszon megint csak a haverok zsebébe kerül.

Pedig az állami földek bérbe adása alkalmas lenne termelésszabályozásra. Gőgös szerint, ha az állam adná bérbe a területeket, akkor cserébe olyan feltételeket szabhatna, amelyek ösztönözhetnék az állattartást, vagy segítenék a falusiak foglalkoztatását. Vagyis az agrármérnök úgy véli, a földek eladásával az állam lemond a piacszabályozás, illetve a vidékfejlesztés lehetőségéről.

A közélettől visszavonult Gőgös Zoltán – aki ma a mezőgazdasági robotizációjával foglalkozik – úgy látja, hogy ha az állam lemond földterületeinek közvetlen bérbeadásáról, akkor nem tudja befolyásolni a vidékfejlesztés lehetőségét sem. Korábban a falu eltartott másfél millió vidéken élő embert, ma viszont már új házak sem épülnek a falvakban, mert a legtöbb helyen nincs is munka. És miközben a fideszes vállalkozók földjeit – például a Hortobágyon – ellepi a gaz, pedig felveszik a komoly állami támogatást, addig a valódi vállalkozók nem tudják hol legeltetni a birkát. Ez így Gőgös szerint egy abnormális világ.