Grőber Attila: cinikus a hatalom, elismeri a pedagógusok jogos követelését, de nem tekinti őket tárgyalópartnernek

Annak, hogy a többi tanár miért nem csatlakozott az akcióhoz, három oka lehet. Vannak, akik a jelenlegi politikai kurzushoz lojálisak és a csatlakozásban a rendszer gyengülését látják, a másik, hogy vannak olyan kollégák, akik tartanak az esetleges következményektől. A kollégák egy része a biztonságos csendet választja a kiállás helyett. Akik beleálltak ebbe a sztrájkba, azoknak türelmesnek és megértőnek kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk azt, hogy mást gondolhatunk megoldási lehetőségekről – mutatott rá Grőber Attila.

„Direkt közvetlen fenyegetés nem volt, de az érzelmi ráhatásnak nagyon sok és igen változatos arzenálja van, hogy valakit a sztrájktól való hajlandóságtól eltávolítsanak, miközben, ha eltekintenénk a sztrájktól, annak esetleges politikai olvasatától, akkor a mai magyar pedagógustársadalom, ahol én mozgok, ott egyértelmű és a politikai állásponttól független az, hogy a közoktatás drámai helyzetben van.”

Ez a drámai helyzet nem csak arról szól, hogy a kollégák anyagi megbecsültsége rendkívül alacsony ez sokkal többről szól – tette hozzá a képviselőjelölt. „Egyrészt arról, hogy az a sztrájk, amiben most vagyunk egyfajta jogvisszaszerzés – reformkori szóhasználattal –, hiszen gyakorlatilag jogszabályban rögzített jogot vettek el tőlünk és azt kérjük, hogy amit korábban biztosítottak, azt kaphassuk meg. A másik, ami problémát jelent, az a fajta cinikus hozzáállása a hatalomnak, amelyik elismeri a pedagógusok jogos követelését, de érdemben nem tekinti a pedagógusokat tárgyalópartnernek és úgy érzékelem, ez az, mi a leginkább bántja a kollégákat. Nem állnak velünk szóba és ez a megoldás lehetőségét kérdőjelezi meg.”

A magyar oktatás rendszerével három fél biztos nem elégedett: a pedagógusok, a diákok és a szülők

Leterheltek a diákok, a jelenlegi NAT gyakorlatilag teljesíthetetlen, nem a problémamegoldó képességet várja el, hanem reprodukciós készséget, nem gondolkodásra tanít, hanem egyszerű ismeretfeldolgozásra – foglalta össze Grőber Attila.

Ahol mindenki egyformán gondolkodik, ott valójában nem gondolkodik senki – tette hozzá. A mai magyar oktatás értelmében, ne gondolkodj, hajtsd végre azokat az elvárásokat, amelyeket veled szemben megfogalmaztak.

A mi intézményünkben, ahol dolgozom, van szakszervezet, ők koordinálták ezt a tevékenységet, levettek a vállunkról egy sor terhet – mondta arról, hogy a szakszervezetek mennyire vettek részt tevékenyen az események szervezésében.

„Ha valaki a sztrájk alatt a jogszerűséget be szeretné tartani és jogszerűen szeretne sztrájkolni, az oly mértékű adminisztrációs munkát követel, ami egy külső szemlélőnek értelmezhetetlen. Minden nap le kell adnunk, hogy melyek azok az órák, amiket megtartunk és melyeket nem, hiszen az érettségiző évfolyamban valamennyi órát meg kell tartani, a nem érettségizőknél pedig az ötven százalékát. A sztrájkba való belépés az egyénileg megtervezhető. Mi azt megbeszéltük a kollégákkal, hogy ki, mely napokon sztrájkol, az elégséges szolgáltatáshoz melyik óráját tartja meg, melyiket nem és ezt folytatjuk a következő napokban is.”

Ha optimistán állnék a célunk eléréséhez, akkor azt mondanám, igen, fogunk eredményeket elérni, de az elmúlt napok alapján nem – összegezte a pedagógusok sztrájkjának eddigi eredményeit a Klikk FM műsorában Grőber Attila. „Annak elismerése mellett, hogy a pedagógusok követelése jogos, valójában egyetlen gesztust nem tett a kormányzat azért, hogy a pedagógusok képviselőjével leüljön tárgyalni, egyetlen olyan politikai lépése nem volt, ami azt üzente volna, hogy érti, meg akarja oldani a problémát és tárgyalni fog a szakszervezetek képviselőivel.”