A legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság megválasztásának módosításáról tárgyalt a Parlament

Előterjesztő

Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke elmondta, a bizottság javaslata értelmében az Országgyűlésnek lehetősége nyílik arra, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa majd meg.

Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás lényegében a hazai gyakorlathoz igazítaná a szabályozást, ráadásul a korábbi alkotmány sem tartalmazott ilyen kitételt, ahogy a nemzetközi gyakorlat sem.

A módosítás nem érintené azt a lehetőséget, hogy a parlament sarkalatos törvény keretében további feltételeket határozhasson meg a legfőbb ügyész kinevezéséhez – tette hozzá.

Pajtók Gábor (Fidesz) közölte, a jelenleg hatályos alkotmánybírósági törvény rendelkezései kimondják, hogy az alkotmánybíróvá váláshoz szükséges jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

Felhívta azonban a figyelmet arra: számos olyan munkakör nincs jogász végzettséghez költve, amelyben minden kétséget kizáróan szakmailag releváns jogi munkát végeznek, ráadásul más európai alkotmányok és alkotmánybírósági törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősüljön jogi gyakorlatnak, ahol a pozíció betöltésének feltétele a jogász végzettség. Az EU tagállamai többségében az alkotmánybíróvá válás feltételéül szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat idejét határozták meg, további többletfeltételt nem hoztak.

Mindezekre figyelemmel, a bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását kezdeményezi, hogy jogi szakmai gyakorlatként olyan munkakörök is elismerhetővé válhassanak, amelyek betöltésének nem feltétele a jogász végzettség. Kiemelte ugyanakkor: továbbra is feltétel marad a jogász végzettség, valamint a legalább 20 évi jogi területen folytatott szakmai gyakorlat.

Az igazságügyi bizottság a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is kezdeményezte.

A módosítási javaslat alapján a legfőbb ügyészre lényegében ugyanazon végzettségbeli feltételek vonatkoznának, mint bármely más ügyészre, ugyanakkor a legfőbb ügyésznek nem szükségszerűen kellene az ügyészi karból érkeznie. Ha a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nem az ügyészek közül választaná meg, az így megválasztott és az ügyészekre vonatkozó szakmai feltételeknek egyébként megfelelő legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati jogviszonya az eskütételét követően, a törvény erejénél fogva következik be – ismertette a javaslatot.

Kormány

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte, a kormány támogatja az indítványt.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Láng Zsolt (Fidesz) áttekintette az ügyészségek európai szabályozásának mintáit: a napóleoni modell szerint a kormány lényegében közvetlenül irányítja az ügyészséget, amelynek a skandináv modell jelentősebb függetlenséget ad, a szovjet modell pedig közvetlenül a törvényhozásnak felelő, teljesen független ágként határozza meg az ügyészséget. Magyarország 1945 előtt a napóleoni modellt követte, azóta a szovjet modellt – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni három legfőbb ügyész közül kettő megválasztása előtt nem dolgozott ügyészként, így a javaslat csak visszatérne ehhez a gyakorlathoz.

Kitért azokra a feltételezésekre, amelyek szerint a Fidesznek „valami nagy terve" lenne a legfőbb ügyészi hivatallal, rámutatott azonban: a jelenlegi legfőbb ügyész még 2028-ig tölti be hivatalát.

A javaslat másik ága az alkotmánybíróvá válás kritériumait szabályozza újra. A mostani feltételek megmaradnak, egyetlen kivétellel, amely szerint csak az a munkakör számít jogászi előéletnek, amelyet csak jogász végezhet, ez azonban szinte példátlan is Európában – közölte.

DK: elhibázott a javaslat

Sebián-Petrovszki László (DK) szakmailag elhibázottnak tartotta a törvényjavaslatot és elmondta, a politikai konnotációja miatt a DK nem támogatja azt.

Kifejtette, a legfőbb ügyészi poszt speciális szakmai tudást igényel és a kinevezési szabályok enyhítése nem segíti az ügyészi szervezet jó működését. Elmondta, ugyanezt gondolja az alkotmánybírósági tagokkal kapcsolatos módosításról, ugyanis véleménye szerint fontos, meghatározó posztoknál a szakértelemnek meg kell jelennie.

Gyanakszunk, hogy valami más áll a módosítás hátterében. Tudnak valamit? Polt Péter legfőbb ügyész lemond jövőre? Cserét terveznek a poszton? – sorolta kérdéseit a módosítás politikai hátterét firtatva. Elmondta, Polt Péter fontos posztot tölt be, mandátuma azonban 2028-ig szól. Miért kell most módosítani ezeket a szabályokat? – tudakolta.

Közölte, azt feltételezik, váltás következik a Legfőbb Ügyészségnél, megvan a kiszemelt utód, aki nem ügyész, és aki ha jövőre átveszi a posztot, nemcsak a 2026-os, hanem a 2030-as választásokat is „túlélné".

KDNP: a meglévő hazai és nemzetközi gyakorlathoz igazodik a szabályozás

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta, az alaptörvény-módosítás a magyar és a nemzetközi gyakorlathoz igazodva, arról rendelkezik, hogy a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele az ügyész múlttal történő rendelkezés. Csak a meglévő hazai és nemzetközi gyakorlathoz igazodik a szabályozás – hangsúlyozta.

Az alkotmánybírósági tagsághoz olyan jogi munkakörök is elismerhetővé válnak, amelyek betöltésének nem feltétele a jogászi végzettség – ismertette.

MSZP: a Fideszt politikai szempontok vezérlik a módosításban

Kunhalmi Ágnes (MSZP) értékelése szerint a törvénymódosítások egyértelműen jelzik, hogy a Fidesz nem a szakmai, hanem a politikai szempontokat helyezi előtérbe, az utolsó pillanatban a lehető legkisebb nyilvánosság mellett ír át ismét a jogállamiságot érintő rendelkezéseket.

Emlékeztetett arra, azt az előírást, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell megválasztani, a 2011-ben elfogadott alaptörvény tartalmazza, vagyis „a Fidesz tette bele". Hozzátette, az 1989-es alkotmányban ilyen korlátozás nem volt.

Szerinte nem indokolják meg, hogy a Fidesz felfogása megváltozott. Azon véleményének adott hangot, Polt Péter legfőbb ügyész utódját a Fidesz nem biztos, hogy az ügyészek közül akarja kiválasztani.

A Fidesz tartva a 2026-os választási vereségtől, jövőre kinevez egy új legfőbb ügyészt, és az új kormánynak, amely rendet szeretne tenni, nem lesz olyan könnyű dolga, mert a Fideszhez hű ember ül ezen a poszton a következő kilenc évben – mondta.

Hasonlóan értékelte az alkotmánybírósági módosítást is.

Jobbik: kire vonatkozik a törvénymódosítás?

Lukács László György (Jobbik) is a törvényjavaslat időszerűségével kapcsolatban tett fel kérdéseket. Szerinte az igazságügyi bizottság az utóbbi időszakban olyan dolgokat vállalt magára, amelyeket nem kellett volna.

A legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosításról azt mondta, nem ismernek olyan vitát, szakmai kritikát, amely indokolná a változtatást. Ha az alaptörvényt módosítják, akkor kifejezetten szükség lenne arra a szakmai indokra, ami megalapozza azt – magyarázta.

Kifejezetten fontosnak nevezte, hogy egy ilyen szakmai szervezet csúcsán szakmailag beágyazott, a szakmát teljes egészében ismerő személy álljon.

Azt kérdezte, kire és milyen indokból vonatkozik a mostani szabályozás. Szerinte megint valami személyes indok áll mögötte, politikai taktikázásról van szó, ha nem így lenne, akkor lett volna arról társadalmi és szakmai egyeztetés is.

Mi Hazánk: elfogadhatatlan, hogy a jövőben ügyészi gyakorlat nélkül lehet valaki legfőbb ügyész

Apáti István (Mi Hazánk) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a javaslat alapján a jövőben ügyészi gyakorlat nélkül lehetne valakit kinevezni legfőbb ügyésznek. Szerinte éppen ennek ellenkezőjére lenne szükség, a jogszabályban rögzíteni kellene, hogy csak olyan személy lehessen legfőbb ügyész, aki legalább 10 év járási ügyészségi, és ezen felül még vármegyei ügyészségi gyakorlattal is rendelkezik, ismeri az ügyészi életpályát és a mindennapi munkavégzést.

Felvetette: egy alapvetően hierarchialapú és tekintélyelvű szervezetben vajon milyen tekintélye lesz legfőbb ügyészként egy olyan embernek, aki egy napot sem töltött el ügyészként.

Élesen bírálta a kormányt a tervezett változtatások miatt, kiemelve, hogy az új szabályok 2025 januárjától hatályban lesznek, így szerinte a kormányoldal várhatóan a jövő év első felében legfőbb ügyészt akar váltani, Polt Péter lemondását követően.

Szerinte így még 2034-ben is a jelenlegi kormányoldal által kinevezett legfőbb ügyész lenne hatalmon. A kormányoldalt ennek kapcsán azzal vádolta: „vészhelyzeti üzemmódba" kapcsolt, mert számára nem mindegy, hogy egy 2026-os esetleges választási vereség után ki fogja az ügyészséget irányítani.

Polt Pétert fideszes pártkatonának nevezte, szerinte már belőle is azért lett legfőbb ügyész, mert a kormánypártoknak nem mindegy, hogy ezt a rendkívül erős hatalmat ki tartja a kezében.

Az alkotmánybírói kinevezéssel kapcsolatos módosítást is elfogadhatatlannak nevezte, szerinte ez is személyre szabott jogalkotás.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta, mert nem volt több felszólaló.

Előterjesztő

Vejkey Imre (KDNP) az előterjesztő igazságügyi bizottság nevében az ellenzéki felszólalókra reagálva visszautasította az ügyészség függetlenségét ért, szerinte cinikus megjegyzéseket. Hozzátette: Magyarországgal ellentétben, sok EU-s országban az ügyészség nem független szervezetként működik, hanem az igazságügyi minisztérium alá tartozik.