Gulyás Gergely: Ukrajna csatlakozásának árát Közép-Európa és Magyarország fizetné meg
Az Európai Bizottság Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának árát elsősorban Közép-Európával, a gázszállításon keresztül pedig Magyarországgal és Szlovákiával kiemelten akarja megfizettetni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely szerint az orosz gáz- és kőolajimport betiltása miatt az áram és a gáz ára kétszeresére, két és félszeresére nőne a magyar embereknek.
Gulyás Gergely azt mondta, a kormány értékelése szerint az Európai Unióban, különösen Brüsszelben rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak: az Európai Néppárt eldöntötte, Ukrajnát gyorsított eljárásban fel akarják venni az unióba.
Hozzátette: a bizottság a gyorsított felvétel mellett folytatná a fegyverszállításokat Ukrajnának, továbbá javasolja az orosz gáz- és kőolajszállítások importjának megszüntetését.
Elmondta, ha Magyarországnak máshonnan kellene beszereznie a gázt és a kőolajat, akkor másfél-kétmilliárd euróval kerülne többe, mint amit most fizet Magyarország.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország mindent megtesz a brüsszeli tervek ellen, hogy ne a magyar emberek fizessék meg az ukrán csatlakozás árát, és ez egy újabb apropó arra is, hogy mindenki elmondhassa a véleményét a Voks 2025-ön Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Gulyás Gergely szerint Ruszin-Szendi Romulusz háborúpárti
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megerősítette, hogy megfelelnek a valóságnak azok a sajtóhírek arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz – a Tisza Párt honvédelmi szakértője – még vezérkari főnökként a NATO vezérkari ülésén Ukrajna-barát és háborúpárti narratívát képviselt, és felszólalását Slava Ukraini!, azaz Dicsőség Ukrajnának! felkiáltással zárta, miközben jelentéseiben a kormány által képviselt háborúellenes narratíváról számolt be.
A miniszter azt mondta: a korábbi vezérkari főnök meghatározott, kötött mandátummal vett részt ezeken az egyeztetéseken, azonban túllépett a megbízás keretein és azokon a korlátokon, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium szabott, ugyanakkor az általa készített jelentésekben úgy tett, mintha ez valójában nem történt volna meg.
Jelezte: Honvédelmi Minisztérium erről már tájékoztatta a Nemzetbiztonsági Bizottságot.
Úgy értékelt: ez sokkal súlyosabb ügy, mint az az egyszerű erkölcstelenség vagy törvénysértés, hogy "valaki a saját zsírját közpénzen szívatja le a Honvédelmi Kórházban tábornokként".
Itt arról van szó, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként egyértelműen túllépett a honvédelmi miniszter és minisztérium által meghatározott mandátumon, ráadásul ennek tudatában volt, hiszen ha nem így lett volna, akkor ezt nem hallgatta volna el azokban a jelentésekben, amelyben saját fellépéseiről beszámolt – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez súlyos függelemsértés.
Gulyás Gergely: háztartási cikkekre is bevezetik az árrésszabályozást
Egy nehéz időszakban is kiegyensúlyozott költségvetést nyújtott be 2026-ra a kormány, ami jól szolgálja a családtámogatást, a gazdasági fejlődést és a nyugdíjasok megbecsülését is – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, bejelentetve, hogy a háztartási cikkekre is bevezetik az árrésszabályozást.
Gulyás Gergely elmondta, szerdai ülésén a kormány megállapította, hogy az élelmiszerekre kivetett árrésszabályozás bevált, ezért a háztartási cikkekre is bevezetik: 30 kategóriában több mint ezer termékre határoznak meg 15 százalékos árrésmaximumot.
Elmondta azt is, hogy a kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés tervezetét. Kiemelte: ez a költségvetés azon alapul, hogy nem Ukrajnára fordítjuk a rendelkezésre álló forrásainkat, hanem a magyar családok támogatására, ezért a 2026-os költségvetésben családpolitikai célokra 4800 milliárd forint áll rendelkezésre, a rezsivédelemre pedig több mint 800 milliárd forint.
Hangsúlyozta: Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítanak, a január 1-jével két ütemben megduplázott adókedvezményre pedig 290 milliárd forintot.
A legnagyobb tétel a költségvetésben továbbra is nyugdíjkiadás, ez tartalmazza a jövőre tervezett nyugdíjprémiumot, a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelést. A minimálbér-emeléshez szükséges források, a 6 havi fegyverpénz és az iparűzésiadó-növekmény mellett gazdaságfejlesztésre 5500 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a miniszter.