Mégis engedélyeztetni kell a már működő háztartási és kerti kutakat?
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Komárom-Esztergom Megyei Területi Szövetségének elnöke hétfő reggeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a belügyminiszterhez fordult a fúrt kutak engedélyeztetésének ügyében. A szocialista képviselő szerint lehetséges, hogy mégis engedélyeztetni kell a már működő háztartási és kerti kutakat, ha védett területen találhatók, továbbá a térségben épülő üzemek veszélyeztethetik a kerti kutak vízellátását.
Néhány éve a kormány az összes kerti kutat engedélyeztetési eljárásnak vetette volna alá, ám végül ez nem valósult meg – emlékeztetett Gurmai Zita, aki szerint egy 30-40 éve üzemelő kerti kútnak az engedélyeztetése felesleges adminisztratív teherrel és költségekkel is járt volna, ugyanakkor a procedúra a hivatali dolgozókra is nagymértékű többletterhet rótt volna. A tervek szerint 2024 januárjától amnesztia lépett volna életbe, és a korábban engedély nélkül létesített sekély kutak 2024-től automatikusan szabályosnak minősültek volna, így a meglévő háztartási, kerti kutak, illetve a mezőgazdasági területen lévő öntözőkutak tulajdonosainak nem kellett volna lefolytatniuk az engedélyeztetési eljárást, és bejelentési kötelezettségük sem lett volna.
A napokban viszont olyan hírek jelentek meg, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis egy online térkép szerint vízkészletvédelmi szempontból védendő területen található kutakra nem vonatkozna az amnesztia – mondta el a sajtótájékoztatóján Gurmai Zita, aki emiatt írásbeli választ igénylő kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek: „Miért kell engedélyeztetési eljárást lefolytatni egyes, akár évtizedek óta működő kerti kutak esetében?” – címmel.
Az MSZP-s politikus szerint Komárom-Esztergom vármegye különösen érintett, ugyanis nagy mértékű vízkitermelő beruházások zajlanak a vármegyében, amik jelentős mértékben, ötszörösére növelik a kitermelési kapacitást, ami egyes szakértők szerint akár napi 22 ezer köbméter vizet is jelenthet.
„Ezzel párhuzamosan a már meglévő kúttulajdonosoknak bejelentési kötelezettségük keletkezett, amennyiben a kút mélysége eléri az 50 métert, vagy az első vízzáró réteget, valamint, ha vízkészlet szempontjából védendő területen található. Komárom-Esztergom vármegye jelentős része, Tatabánya, Oroszlány és térsége is beletartozik ebbe a kategóriába; a tatai, tatabányai, komáromi és környékbeli települések kúttulajdonosai értetlenül állnak a döntés előtt, miközben a kormány Komárom és Ács térségében hatalmas vízigényű, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem létrehozását tervezi, vagy az már meg is kezdte a működését” – fogalmazott Gurmai Zita, aki a kúttulajdonosok véleményét tolmácsolva azt mondta: a helyiek úgy érzik, a kormány leginkább velük szemben érvényesíti a vízvédelmi szempontokat, miközben a sokkal nagyobb vízigényű gyárak ellátását lehetővé teszi. A fúrt kutak tulajdonosai amiatt is aggódnak, hogy a nagymértékű vízkiemelés a kerti kutak vízellátását is veszélybe sodorhatja.
Gurmai Zita mindezek miatt a következő kérdéseket tette fel a belügyminiszternek:
1. Miért kell engedélyeztetési eljárást lefolytatni egyes, akár évtizedek óta működő kerti kutak esetében?
2. Mit válaszol azoknak a kúttulajdonosoknak, akik úgy érzik, hogy velük szemben érvényesítik a vízvédelmi szempontokat, a nagy vízigényű akkumulátorgyárak építésének idején?
3. Készült-e hatástanulmány arról, hogy miként érinti majd a háztartási és a kerti kutak vízellátását a megyei akkumulátorgyárak létesítése, vízigényük kielégítése?
