Gyerekszemű húsvét
Most, hogy a koronavírus-járvány megkeseríti hétköznapjainkat és ünnepeinket is, jó lenne egy kicsit vidámabbá tenni a perceinket. Ha mindenhez nem is, de ehhez igencsak értenek a gyerekek. Az ő életük még teli van rejtéllyel. Igaz, egészen más szemmel nézik a világot, mint mi, felnőttek, ezért olyan csodálatos a világuk, és ezért bűvöl el bennünket a gondolkodásuk. Azzal pedig, hogy készpénznek veszik mindazt, amit tőlünk hallanak, nagyon sok derűs percet tudnak nekünk szerezni. Vicces, ahogy a felnőtti szavainkból elénk tartott tükrükkel szembesítenek bennünket a valósággal. Összegyűjtöttünk néhány gyerekvéleményt a húsvétról.
Az 5 éves Zoli így sóhajtott föl: „ Kedves Isten! Kérlek, tegyél még egy ünnepet karácsony és húsvét közé. Köszönöm!”
Krisztián 6 évesen már komolyabb következtetések levonására vállalkozott: „Az utolsó vacsorán már volt egy kis árulásszag a levegőben, de senki se szólt, senki se figyelmeztette Jézust. Az olajfák hegyén ő sírt, a sumák tanítványai meg aludtak. Így aztán senki sem vette észre, hogy letartóztatták, és senki sem dobta érte be magát. Jézus egy barlangban volt eltemetve – nem abban, amelyikben született, attól sokkal messzebb –, és két vagy három római katona őrizte. Egy bizonyos ponton a kő elmozdult, és megjelent Jézus föltámadva, mint a szálfa. Az őrök alighogy meglátták, két infarktusban törtek ki.
Rita 6 évesen úgy értelmezte Jézus szavait, hogy „Szeressétek ellenségeiteket!, hogy „Ez a mondás azt jelenti, hogy mindenkinek szeretnie kell egymást, nem úgy, mint a kutya meg a macska. Énnekem is van ellenségem, mégpedig a nővérem, de most nem mondhatom meg, miért. Én pedig szeretnék jóban lenni vele, de egyszerűen nem bírok.”
Az 5 éves Blanka összeráncolt szemöldökkel nézte a húsvéti kosarát, amiben tojások vannak, majd megkérdezte:
– Anyu! Miért festette sötétzöldre a húsvéti nyuszi a tojásokat?
– Biztos azért, mert az a kedvenc színe.
– Fenéket, csak nem akarta, hogy megtaláljam a fűben, mert ő akarja mindet megenni.
Amikor az óvó néni megkérdezte a gyerekeket, hogyan készülünk a húsvétra, a 4 éves Dominika nem mulasztott el felelni: „Ruhában.”
A szintén 4 éves Szandi jobbnak látta kérni. „Köszönöm, Istenem, hogy teremtettél húsvéti nyulakat. Kérlek, vegyél nekünk egy házat, amiben velünk élhet a húsvéti nyuszi. Becsszó, megengedném neki, hogy bármikor elmenjen, hiszen tudom, hogy sok gyereket kell meglátogatnia.”
Az 5 éves Szabina másképp viszonyult a húsvéti nyúlhoz: „Mindig is tudtam, hogy a nyuszi hozza az ajándékokat, mert megmondták a szüleim. Sőt, egyszer láttam is, amikor a kertünkben a neki elkészített kis fészekbe beleugrott. Sajnos, más nem látta, ezért aztán a tesóm sem hisz nekem.”
Ám a 3 éves Zizi még egyszerűbben oldotta meg a problémát. Amikor megkérdezték tőle, miért hoz neki a nyuszi ajándékot húsvétkor, azonnal rávágta: „Azért, mert szeretném.”
Összegyűjtötte: Millei Ilona
