Gyilkosság Vancouverben – önállóságot akarnak a szikhek
Jó két hónapja, hogy az Indiából bevándorolt, szikh vallású Hardeep Singh Nijjart, egyházának Vancouver környékén élő, 45 éves vezetőjét két álarcos merénylő agyonlőtte, amikor távozott templomából. A gyilkosokat azóta is keresik, majd a múlt héten Justin Trudeau kanadai kormányfő bejelentette: „hiteles értesüléseik” vannak arról, hogy az indiai kormány áll a gyilkos merénylet mögött. India felháborodottan tagadja ezt, mondván: „Kanada régóta ad menedéket „khalisztáni terroristáknak.” A két ország viszonya feszült.
A szikh vallást a 16. században alapította az első „guru”, vegyítve az egyistenhit, a mohamedán vallás és a buddhizmus elemeit. Huszonhat millió híve él a világon, közülük 24 millióan India északi részén, Pandzsáb tartományban, a többiek Dél-Kelet Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Kiáramlásuk nagyobb arányban 1947-ben kezdődött, amikor Nagy-Britannia hajdani koronagyarmatának területét a hindi vallásúak Indiájára és a muszlimok Pakisztánjára osztották. Ezzel Pandzsáb is megosztott lett, sok ezer szikh volt kénytelen indiai területre áttelepülni. Ott a nagy hindi többség kisebbségként kezelte őket, miközben a hitüket, szokásaikat féltő szikhek autonómiát követeltek – mindmáig hiába. A 80-as évek közepétől bontakozott ki a szikhek fegyveres függetlenségi mozgalma. Céljuk máig az, hogy létrehozzák Pandzsábban önálló államukat, Khalisztánt: khalsa, azaz „a tisztaság földjét”.
Tragikus csúcspontja volt a küzdelemnek 1984-ben, amikor az indiai hadsereg egységei a szikhek legnagyobb ünnepén megtámadták Srinagarban azok fő zarándokhelyét, az Arany Templomot. Az egy héten át, harckocsikkal, tüzérséggel is folytatott hadműveletben becslések szerint több ezer szikh vesztette életét.
Rá öt hónappal Indira Gandhi indiai miniszterelnököt két szikh testőre lőtte agyon. A merényletre a csőcselék szikhek meglincselésével válaszolt, a gyilkolásoknak ismét több ezer áldozata volt. Egy évvel később pokolgép robbant az Air India Kanadából Indiába tartó járatán, a repülő 329 utasa életét vesztette. A merényletért felelős szikh börtönben végezte. Indiaiak és szikhek harca az elmúlt évtizedekben lecsillapodott, miután India nagy erőfeszítéseket tett megfékezésükre úgy, hogy továbbra is emberek ezrei tűntek el, haltak meg.
Ebbe a történetbe illeszkedik a legújabb fejezet. Kanadába a 20. század elején, munkásként érkeztek az első indiaiak, számuk napjainkban 1.4 milliót tesz ki, közülük 770 000-en a mindig turbánt viselő szikhek. Utóbbiak integrálódására jellemző, hogy a két nagy kanadai párt egyikének, az ellenzéki Új Demokrata Pártnak élén a szikh Jagmeet Singh áll, az ország 2015-ben alakult kormányának négy szikh tagja volt – kétszer annyi, mint az indiainak
India azzal vádolja Kanadát, hogy terroristáknak ad menedéket (akárcsak a török kormány a kurdok miatt Svédországot). A kérdés nehezen eldönthető, de tény, hogy a szikhek távolról sem támogatják általánosan az önállósodást, még kevésbé az erőszak alkalmazását „Khalisztán” megteremtéséért. A legújabb konfliktusnak világpolitikai vetülete is van: Narendra Modi, a populista indiai kormányfő, országa felemelkedése tükrében igen népszerű mind hazájában, mind annak határain kívül – miközben egyre több jele tapasztalható annak, hogy az önkényuralom felé kormányozza a világ legnagyobb demokráciáját, ahogyan azt eddig ismertük. Washingtonnak, Londonnak és a többieknek pedig nagyobb szükségük van India támogatására Kína ellen, mint valaha – és felmerült, hogy Pekingnek is szerepe lehet a kanadai szikhek ügyeiben. Egyébként kiderült: Justin Trudeau azért tehette súlyos kijelentését India felelősségéről a parlamentben, mert a nagy nyugati titkosszolgálatoktól, köztük az amerikaiaktól kapott hiteles értesüléseket a merényletről.
