Mennyire fontos a kormánynak a magyar (K+F) felzárkózás? Megmutatjuk három grafikonon
Már – sajnos – meg sem lepődünk azon, hogy Magyarország a tagállamok rangsorában a legutolsó helyek egyikén kullog egy újabb uniós statisztikában. És sajnos az sem váratlan, hogy a kutatás-fejlesztésnek nem osztanak főszerepet abban az országban, amelynek a „nagyfőnöke” 15 éve kiadta az ukázt, hogy mi bizony nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat építünk majd. Nos, ennek is az eredménye, hogy jelenleg csak két ország költ állami pénzekből nálunk kevesebbet – euró/fő alapon – kutatásra-fejlesztésre. Pedig a sikeres országok egyik titka a fejlett kutatás-fejlesztés, amire bizony sokat kell áldozni. De Orbán megelégszik annyival, hogy van két friss Nobel-díjasunk, akik azonban nem idehaza végzett munkásságukért kapták meg a világ legrangosabb tudományos díját.
2024-ben az Európai Unió egésze a GDP 0,71 százalékát költötte K+F-re, ami minimálisan nagyobb arány, mint a 2012-es 0,69 százalék – tette közzé az Eurostat a minap. Magyarország kormánya mindeközben azonban a bruttó hazai terméknek csak a 0,29 százalékát áldozta erre, ami ráadásul elmarad a 12 évvel korábbi 0,34 százalékos szinttől is.
Némileg kedvezőbb képet kínál egy másik mutató, az euró/fős, ami azonban még így is szégyenteljesnek nevezhető, kiváltképpen abban az országban, amely máig is a korábbi századok, évtizedek kimagasló tudományos eredményeivel büszkélkedik. Örök igazság azonban: ráfordítás nélkül nehéz eredményt elérni. A két friss Nobel-díjasunk is külföldön végzett kutatásai eredményéért kapta meg a magas elismerést.
Nos, lássuk tehát a beígért grafikonok közül az elsőt, amin az látható, hogy hazánknál csak Bulgária és Románia teljesített rosszabbul tavaly.
Forrás: Eurostat
Hangsúlyozandó, hogy 2024-ben. Ha ugyanis azt vizsgáljuk, hogy az EU-hoz „újonnan” csatlakozó volt szocialista országok hogyan növelték állami költéseiket a K+F-re, akkor azt látjuk, hogy ebben annyira talán nem is állunk rosszul. Jóindulattal a középmezőny végén található Magyarország.
Forrás: Eurostat
Az viszont már több, mint elkeserítő, ha azt nézzük, hogy ez mire volt elegendő uniós összehasonlításban. Az alábbi grafikonból azt is kiolvashatjuk, hogy számos más, hozzánk hasonló (pontosabban az egy cseheken kívül nálunk akkor még elmaradottabb), az európai közösséghez felzárkózni kívánó ország évről-évre (jóval) nagyobb arányban költ tudományra, azon belül államilag támogatott K+F-re, mint az évtizedek óta magasabban fejlett országok – ettől még a felzárkózás nehézkes, különösen az e célra keveset áldozók számára, s ilyen Magyarország is. Nem véletlen, hogy a rangsor első hat helyén volt szocialista ország szerepel, igen, köztük az is, amely még elmarad Magyarországtól, de szép szisztematikusan ér utol minket.
Forrás: Eurostat
