Ma már nem a kémiai összetétele számít a kábítószernek, hanem a szándék
A drog nem válogat, mindent elvesz – hangsúlyozta a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos szombaton Esztergomban, az MCC Feszt Drákói szigor, vagy tűcsere? című, drogpolitikáról szóló panelbeszélgetésen.
Horváth László kiemelte, ezért is lépett életbe Magyarországon Európa egyik legszigorúbb törvénycsomagja június 18-án. Jelezte, ma már nem a kémiai összetétele számít a kábítószernek egy-egy esetben, hanem a szándék: ha valaki kábító célzattal piacra dob bármit, azt szigorúan büntetik.
A kormánybiztos leszögezte: a kábítószer ma már nem válogat, míg a '90-es években nagyvárosi jelenség volt, ma a legeldugottabb és legszegényebb falvakban is jelen van. Szétroncsolja a társadalmat, a fogyasztókat, azok családját, „a gyerektől elveszi a szülőt és fordítva, elveszi a közösségek biztonságát, az egymásba vetett bizalmat, a felzárkózni akaró csoportoktól megvonja az esélyt a felzárkózásra " – hívta fel a figyelmet.
Horváth László rámutatott, hogy a szigorú drogtörvény a magyar társadalom nem megosztott, mint ahogy azt a liberális média sugallja: felmérések szerint az emberek 90 százalékban támogatják a kőkemény fellépését a drogterjesztők ellen.
Megjegyezte: a társadalom azt hiszi, hogy a rendőr mindent megold, akkor nagyot téved, a védőnőtől kezdve a családokon és pedagógusokon át a polgárőrökig mindenkinek dolga van. A kormánybiztos megemlítette a prevenció fontosságát, jelezve, a megelőzés ma még nincs rendszerszinten összefogva, ezekre szeretnék a közeljövőben koncentrálni az erőket. " A fogyasztó sokszor áldozat, aztán neki lesznek áldozatai " - fogalmazott, hozzátéve: a szigorú fellépések hatására az idei fesztiválszezonban érezhetően kisebb a kábítószer jelenléte.
Haller József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi doktori iskola vezetője, az MCC neurobiológiai műhelyének vezetője arról beszélt, hogy sokan azt hiszik, a drog az elesettek " boldogságpótló pszichiátria" , ezért a drogfogyasztók legalább kétharmada " rekreációs drogfogyasztó: semmi baj nincs az életben, magasan kvalifikáltak azért, jól keressétek meg, hogy szeressenek mélyére, és felfedezzenek valami bajt ".
Kiemelte, hogy a törvény szigora elsősorban azokat sújtja, akik terjesztenek, a fogyasztókat célozza meg, vagyis az egyik nem a másik rovására megy, hanem kiegészítik egymást.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője mondta, hogy mindig csak a kirívó esetek látszanak a médiában, holott emberi tragédiákról van szó folyamatosan, ám ezeket nehéz közvetíteni. Úgy vélte, leegyszerűsített üzenetek kellenek, és a drogra nem lehet mást mondani, mint hogy nem.
Elmondta, hogy az embernek mindig van választása, a drogokkal kapcsolatban ezt a választást veszik ki a függők életéből. " Ez talán az autonóm emberrel szemben a legnagyobb bűn, ami történhet " - fogalmazott.
Győrfi Pál szerint a gyerekek másnak élnek, mint a világnak, ezért egyre nagyobb kihívás hitelesnek lenni velük való kommunikációban, de meg kell próbálni.
