Gyökeres gazdaságpolitikai váltás nélkül nem csökken lényegesen az infláció

Júniusban ismét bekerült az EU 27 tagországa közül a legmagasabb három közé a magyar infláció – derül ki az Eurostat által közzétett legfrissebb számokból. Ez azt jelenti, hogy újból romlott a relatív pozíciónk, májusban ugyanis még a 4. helyen álltunk. A harmonizált index Magyarországon júniusban 3,7 százalék volt, ezzel az 5,4 százalékos inflációt elszenvedő Belgium, illetve az 5,3 százalékos Románia után következünk a sorban. Májusban a magyar 3,9 százalék még a negyedik helyet eredményezte, Románia (5,9), Belgium (4,9), valamint Horvátország (4,3) után. 

Forrás: Eurostat

A júniusi magyar 3. hely – még ha rosszabb is, mint a megelőző hónapban volt – mégiscsak sokkal kedvezőbb, mint amit nagyon hosszú hónapokon át megszoktunk, és persze sokkal közelebb van az EU-27-ek átlaginflációjához, mint korábban. Az alábbi grafikon mutatja, hogy mekkora dráma játszódott le a hazai inflációs folyamatokban, milyen, a magyarok nagy többségét megnyomorító, a napi megélhetési szintjét minimum megnehezítő trenddel kellett együtt élnünk 2022 januárja óta.

Forrás: Eurostat

Vajon mekkora szerepe van a kormány gazdaságpolitikájának abban, hogy jó pár éve trendszerűen nehezen vagy egyáltalán nem tudunk besimulni az uniós átlagba? Egyáltalán, érdekli-e a hatalmat, hogy még mindig Európa egyik legmagasabb inflációját szenvedi el a magyar? Vagy csak annyiban, hogy propagandával, látszat-, vagy az anyagi vonzatát másokra – például a kereskedőkre – hárított intézkedésekkel próbálja elfedni annak negatív hatásait a lakosság körében? Mit kellene elsősorban lépnie a kormánynak, illetve a jegybanknak? Katona Tamást kérdeztük.

A KSH korábbi elnökének prognózisa sem túlságosan megnyugtató. A végén kezdve, ugyanis először arra tért ki, hogy az év egészében ugyan már 6 százalék alatt lesz végül az infláció, ami valahol 4,5 és 5 százalék között várható. Készüljünk fel szerinte arra, hogy egy lassú emelkedés áll előttünk, amit amúgy a maginfláció magas – az EU-ban szintén az egyik legmagasabb – szintje is előrevetít. 

A korábban általánosnak véltnél kedvezőbb drágulási ütemnek az oka igen kedvezőtlen: az, hogy nagyon szerény lesz az idén a gazdasági növekedés. Most várjuk a II. negyedéves GDP első becslését (e hónap 30.-án teszi közzé a KSH), de az már most látszik, hogy nehéz helyzetben van a gazdaság – mutatott rá a szakértő.

S hogy mi az oka annak, hogy az infláció nagyon hosszú ideig nálunk volt a legmagasabb az EU-ban? Katona szerint főleg az elhibázott gazdaságpolitikára vezethető ez vissza. Ebben pedig – sajnos – nincs változás: továbbra is hiteltelen a kormány által vitt gazdaságpolitika, ahogyan egyébként a kamatok is azért olyan magasak, mert hiteltelen a jegybanki politika. Gyökeresen más politikával lehetne csak az államháztartási hiányt csökkenteni, és felpörgetni a gazdasági növekedést, ami pozitív hatást gyakorolna az inflációra is – szögezte le.

Ami az infláción belül a leginkább problematikus, az a szolgáltatások nagyon magas inflációja, ami jelenleg majdnem két számjegyű – fejtegette. Nem várható ebben mérséklődés. Ennek amúgy szintén az elhibázott gazdaságpolitika az oka: a kormány nekiment a bankoknak, a kiskereskedelmi hálózatoknak, miközben azt kellett volna elérni, hogy a szolgáltatók ne a visszamenőleges inflációt érvényesítsék, hanem vegyék figyelembe a jelenlegi helyzetet. Például a telekommunikációs cégek rendkívül magas emelése indokotatlan volt a mai körülmények között. Vagy egy másik példát említve, Katona emlékeztetett arra, hogy a kormány mesterségesen leszorította az üzemanyagárakat, utána elengedte, most pedig megint próbál beavatkozni különféle látszatintézkedésekkel, amelyeknek azonban nem lesz valós hatásuk. De ugyanígy, az élelmiszeráraknál is bevezették az ársapkákat, s a kötelező akciózást, ám ezek – ahelyett, hogy segítettek volna – inkább csak ártottak, hiszen minden beavatkozás visszaüt a piacgazdaságban – húzta alá.