Gyurkó Szilvia: a gyermekvédelmet ne politikai termékként kezeljék

A gyermekbántalmazásról szóló képzés iránt nagy az érdeklődés, tudtuk meg Gyurkó Szilviától, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjétől. Mint mondta: „bízunk benne, hogy ez a szám még tovább fog nőni, hiszen az a célunk, hogy minden gyerek környezetében legyen legalább egy olyan felnőtt, aki tisztában van a szexuális visszaélések alapvető jellemzőivel, természetével, tüneteivel. Ez nagyban hozzájárulhatna a megelőzéshez, és ahhoz is, hogy kevesebb eset maradjon rejtve.” 

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány „legyél a hősünk, aki fel tudja venni a harcot a gyerekbántalmazás ellen!” felhívással hirdette meg azt a másfél órás, ingyenes online képzést, amelyben összegyűjtöttek minden naprakész tudást arról, hogy kik azok a pedofilok, miért válik valaki szexuális ragadozóvá, és elkészítettek egy olyan rövid, tényekre és adatokra alapozott, közérthető nyelven megfogalmazott anyagot, ami mindenkinek segíthet abban, hogy jól értse ezt az egész jelenséget.

A képzésre itt lehet jelentkezni, bárki regisztrálhat, az elvégzéséről tanúsítványt is kérhet. A képzésen olyan dolgokról hallhatnak, mint például, hogy miért fontos a nemi nevelés (szexuális edukáció) gyerekkorban, hogy a gyerekek nemcsak áldozatok lehetnek, hanem elkövetők is. Megismerhetik a beleegyezéses szexuális kapcsolat létesítésének korhatárait. Vagy megtudhatják, mi az a pedofília, kik a pedofilok, milyen neműek jellemzően az elkövetők és az áldozatok. Szó esik az online és offline pedofíliáról, ahogy arról is miért lenne fontos, hogy Magyarországon is legyenek olyan programok, amelyek az online pedofilokat célozzák. Megtudhatják, hogyan kell egy kamasz gyerekkel beszélni a kortárs szexuális erőszakról, és egyáltalán mit is jelent, és milyen gyakori a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak. Megismerhetik, milyen következményei vannak a szexuális bántalmazásnak, és mik a hosszú távú hatásai, vagy azt, milyen tényezők növelik a gyerekek áldozattá válásának kockázatát, miért marad annyi eset rejtve.

Kérdésünkre, hogy a Hintalovon mit tart a legfontosabbnak a gyermekvédelemben, Gyurkó Szilvia elmondta: „a Hintalovon Alapítvány részt vett a Gyermekjogi Civil Koalíció szakmai álláspontjának kialakításában, és azt képviseljük, hogy az az anyag átfogóan mutatja be a legsürgetőbb feladatokat és legnagyobb problémákat. Gyermekjogi alapítványként nyilvánvalóan az a legfontosabb számunkra, hogy a gyerekek szükségletein, igényein tartsuk a fókuszt, miközben azt is hangsúlyozzuk, hogy a gyermekvédelemben jelenleg a gyerekek jogainak érvényesülésén kívül a szakemberek, a családok, a szülők alapvető szükségleteinek és jogainak érvényesülése is nagyon komoly kihívásoknak van kitéve. Emiatt pedig a helyzet tarthatatlanná vált.”

Azt, hogy a Hintalovon Alapítvány mennyire fókuszában tartja a gyerekek szükségleteit és igényeit, mi sem bizonyítja jobban, hogy az alapítvány 2016 óta minden évben elkészíti a Gyermekjogi jelentést, amely arra hivatott választ adni, hogy az előtte való egy esztendőben milyen volt hazánkban fiatalkorúnak lenni.

A legutóbbi, 2022-ben megjelent dokumentum szerint bántalmazás, elhanyagolás miatt 2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyereket kellett védelembe venni. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, nyolcszor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván. Az elérhető legfrissebb 2021-es adatok szerint az észlelő- és jelzőrendszer által a 0-17 évesekre vonatkozóan küldött jelzések száma 140 803 volt, amelyek összesen 103 377 gyereket érintettek. A jelzések 40 százaléka a köznevelési és szakképző intézményektől érkezett. Kitértek arra is, hogy a közegészségügyi csatornák felhasználása, a gyermekbántalmazással kapcsolatos információk széles körű terjesztésére régi adóssága Magyarországnak. A katolikus egyházon belül elkövetett bántalmazások elleni fellépés önálló weboldalt, és egyre tisztábban látható intézményi struktúrát, személyi felelősöket kapott. Ezt az eredményt némiképp árnyalja az a nagy média-figyelmet kapott ügy, amiben egy korábban, gyermekként egy pap által bántalmazott személlyel szemben, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye feljelentésére zaklatás miatt indult eljárás (és 2022-ben első fokon el is marasztalták, megrovásban részesítették). A fiúkkal szembeni szexuális bántalmazás és kizsákmányolás ritkán tárgyalt témáját dolgozta fel egy 2022 februárjában megjelent kutatási beszámoló és jelentés, Magyarország mellett kilenc másik országban. A gyermekvédelem állami rendszerének működésével kapcsolatos kihívásokra újfajta választ adott 2022-ben a Zuglói Önkormányzat, ami saját gyermekvédelmi koncepciót dolgozott ki, ezzel is segítve a helyi szereplők összehangolt működését. Szintén a gyermekvédelem rendszerszintű problémáinak megelőzését és csökkentését célozta az a program, ami uniós források felhasználásával dolgozta ki a 0-3 éves gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára a gyermekbántalmazás és elhanyagolás esetekre vonatkozó szűrés és traumaérzékeny reagálás protokollját.

A Deutsche Welle magyar nyelvű csatornája a kegyelmi botrányról és annak tágabb kontextusáról kérdezte február végén Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjét. A 24.hu tudósítása szerint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője azt mondta: a gyerekvédelmi rendszer egy olyan ellátórendszer az államon belül, ami évtizedek óta görget maga előtt strukturális problémákat, hozzátéve, ami most szembejött 2024-ben, az egyrészt a tettek és szavak közti szakadék, másrészt a több évtizedes halogatás következménye. Arról is beszélt: „nagyon fontos lenne, hogy a gyerekvédelem ne politikai termékként legyen kezelve, és a pedofíliát ne a politikai arénában használják egymás megbélyegzésére az emberek, anélkül, hogy valójában értenék, hogy ez az egész miről szól. Az biztos, hogy életveszély, ha a gyerekvédelmet csak kommunikációs eszközökkel próbálja meg valaki kezelni. Ez nem megy anélkül, hogy valójában megszületne egy olyan politikai akarat, ami komolyan gondolja azt, hogy a jövő záloga a gyerek. Abban bíznék, hogy a magyar társadalom ezt a felelősségvállalást próbálja most artikulálni, hogy szeretnénk, ha minden gyerek biztonsága egyenlő mértékben fontos lenne.”