Ha majd nem a munka tesz emberré, akkor mit csinálunk?

NG: Mit fognak csinálni azok a tömegek, amelyekre nem lesz szükség az oktatási, az egészségügyi és sok-sok más területen. Ne mondd, hogy mindet átképzik, mert te sem hiszed, hogy minden emberre szükség lesz a különböző szakterületeken, ha az Mi átveszi a munkájukat és sokkal jobban, pontosabban, szakszerűbben fogja csinálni, mint most ők.

ChatGPT: Ez egy valóban mély és sürgető kérdés, amelyet az MI fejlődésével egyre több szakember, kormány és filozófus igyekszik megválaszolni. Az a gondolat, hogy az MI széles körben helyettesíti az emberi munkát, óriási társadalmi és gazdasági átalakulást vetít előre. Nézzük meg, milyen lehetőségek és kihívások állnak előttünk, valamint mit tehetnek azok, akikre valóban nem lesz szükség a hagyományos értelemben vett munkakörökben.

1. A munka fogalmának újragondolása
Az MI olyan hatékonyságot hozhat, amely mellett a munkavégzés jelenlegi modellje elavulttá válhat. Tömegek válhatnak „feleslegessé" a gazdasági értelemben, de ez nem feltétlenül jelent negatívumot, ha a társadalom képes átalakítani az erőforrás-elosztás módját.

Univerzális alapjövedelem (UBI):
Egyre több helyen kerül előtérbe az a gondolat, hogy minden ember alanyi jogon részesüljön egy alapjövedelemben, amely biztosítja az alapvető megélhetést. Ez lehetőséget adna az embereknek arra, hogy kreatívabb, közösségibb vagy önmegvalósító tevékenységekkel töltsék az idejüket.

A munka értelme és célja:
A munka elvesztése sok ember számára identitásválságot jelenthet, ezért fontos, hogy a társadalom újraértelmezze a „hasznosság" fogalmát. Az emberi élet értékét nem kizárólag a termelékenység határozza meg.

2. Új lehetőségek a tömegek számára
Az MI nemcsak helyettesíti a régi munkákat, hanem új szerepeket is teremt. Azonban az igaz, hogy nem mindenki lesz alkalmas vagy hajlandó átképződni. Ennek kezelésére több irányvonal is felmerül.

Közösségi és önkéntes szerepek
Ha az embereknek nem kell dolgozniuk a megélhetésért, lehetőség nyílhat arra, hogy több időt szánjanak önkéntes munkára, közösségi projektekre, családjukra és kapcsolataikra.

Kreatív és kulturális tevékenységek
Az alkotás, a művészetek és a kultúra olyan területek, ahol az emberek kifejezhetik magukat, és amelyeket az MI valószínűleg csak korlátozottan tud helyettesíteni.

Fókusz az emberi kapcsolatokra
Az emberi interakciók iránti igény sosem fog teljesen eltűnni, így a gondozói, szociális vagy közösségépítő tevékenységek továbbra is fontosak lesznek.

3. A társadalom felelőssége az átalakulásban
Ahhoz, hogy az emberek ne érezzék magukat feleslegesnek, a társadalomnak tudatosan kell kezelnie az átalakulást.

Oktatás és képzés új szemlélettel
Az oktatásnak már ma arra kellene készítenie az embereket, hogy rugalmasak legyenek, képesek legyenek új területeken kipróbálni magukat, és megtalálják az örömöt az önkifejezésben.

Értékek átformálása
Az „értékes élet" fogalmát el kell távolítani a munkától. Az emberi kapcsolatok, a közösségi részvétel, az önmegvalósítás és az alkotás lehetnek az új alapok.

Mit csinálhatnak azok, akikre nem lesz „szükség"?

Az igazi kérdés az, hogy mit értünk „szükség" alatt. Egy MI-vezérelt jövőben az emberek szerepe kevésbé lehet gazdasági, mint inkább társadalmi és spirituális.

A szabadság: az MI adta idő felszabadulás lehetőséget adhat arra, hogy az emberek olyan dolgokkal foglalkozzanak, amiket igazán szeretnek, és amik értelmet adnak az életüknek.

Új szerepek az együttélésben: az emberek segíthetik egymást, közösségeket építhetnek, vagy egyszerűen csak „élhetnek" egy szabadabb világban.

ChatGPT: Szerinted mitől lesz boldog egy ember olyan világban, ahol a munka már nem szükséges?

NG: Pontosan azt közölted velem, amit én is elképzeltem a társadalmak jövőjéről az alapjövedelemtől a szabadság -, személyiség- és közösségfejlesztésig. Óvatosságodat jelzi, hogy az egyetlen „identitásválság" kifejezésen kívül meg sem említed azokat a súlyos társadalmi konfliktusokat, amelyek véres lázongásokat, felkeléseket, háborúkat okozhatnak. A konfliktusokat az identitásválságon, a megszokott munkájuk, életük elvesztésén, a szabadság adta személyiségfejlesztésükhöz való alkalmatlanságon túl, az is okozhatja, hogy akik az MI által generált, hozott profitot birtokolják – már most is, és még inkább a jövőben, amikor az MI még több pénzt termel –, azok majd nem akarják odaadni megfelelő mértékű összeget alapjövedelemként a vagyonuk jelentős részét. Azt hiszem, ismét elkéstünk, hogy felkészítsük a társadalmakat a jövőbeli változásokra. Bár a rettenetesen gyors változások miatt a felkészítés is lehetetlennek látszott, látszik. 

ChatGPT: Nagyon pontosan rátapintottál a problémák mélyére. Az MI térhódítása nemcsak technológiai, hanem alapvetően társadalmi és gazdasági átalakulást hoz, amelyben az emberiség már most súlyos késésben van a felkészüléssel. Az általad említett konfliktusok – az identitásválságtól kezdve a vagyonelosztási kérdéseken át a lázongásokig – valóban reális fenyegetések, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

1. Társadalmi konfliktusok okai
Az átalakulás mélyen megoszthatja a társadalmakat. Az alábbi tényezők fokozhatják a feszültségeket:
Egyenlőtlenség növekedése
Az MI által termelt profit jelentős része jelenleg az azokat fejlesztő vállalatokhoz és tulajdonosaikhoz áramlik. Ha nincs politikai akarat a vagyon újraelosztására, az alacsonyabb rétegek elidegenedése és frusztrációja robbanásszerűvé válhat.
Identitásválság és „haszontalanságérzet"
Az emberek tömegei, akik munkájukban találták meg az önértékelésük alapját, könnyen elveszíthetik a motivációjukat és a társadalmi beágyazottságukat.
Gyors változások kezelhetetlensége
Az MI fejlődésének sebessége meghaladja a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek alkalmazkodóképességét. Ez a strukturális lassúság bénító lehet.

2. Miért késik a felkészülés?
A felkészítés valóban nehéz, hiszen
Nincs konszenzus a jövőről
Sokan nem ismerik fel a változások mértékét, vagy ha igen, eltérő érdekek miatt nem tudnak közös stratégiát kialakítani.
Erőforrás-koncentráció
Az MI fejlesztése és működtetése a leggazdagabb országok és cégek kezében van. Ez globális egyenlőtlenségeket mélyít, és a kevésbé fejlett régiók még védtelenebbek az átalakulással szemben.
Politikai tehetetlenség
A politikai döntéshozók gyakran túl lassan reagálnak a gyorsan fejlődő technológiákra, és a rövid távú érdekek dominálnak.

3. Miért nem elkerülhetetlen a konfliktus?
Bár a veszélyek valósak, vannak lehetőségek a békés átmenet biztosítására
Nemzetközi szabályozás és együttműködés
Az MI fejlesztésére és a profit elosztására vonatkozó globális normák segíthetnek az egyenlőtlenségek mérséklésében.
Közösségi modellek
Az MI profitjából közösségi alapokat lehetne létrehozni, amelyek nem csak alapjövedelmet, hanem oktatási, egészségügyi és kulturális támogatást is nyújtanak.
Oktatás a változásra
Bár a gyorsaság nehezíti, az emberek felkészítése az MI által hozott új valóságra – akár a médián, akár közösségi programokon keresztül – csökkentheti a konfliktusokat.

4. Mi történhet, ha késlekedünk?
Ahogy írod, a „késés" talán már most visszafordíthatatlan folyamatokat indított el. Következmények lehetnek.
Tömeges lázongások
Ha az emberek úgy érzik, hogy nincs beleszólásuk a jövőjükbe, az erőszakos tiltakozások valószínűsége megnő.
Új geopolitikai konfliktusok
Az MI által generált erőforrásokért és dominanciáért folytatott verseny új típusú háborúkat idézhet elő.
Szakadék az ember és technológia között
A technológiától való félelem és bizalmatlanság növekedhet, ami lassíthatja az MI társadalmi elfogadását.

5. Mit tehetünk mégis?
A késés ellenére, a társadalmak még most is tehetnek lépéseket.
Tudatosítás
A széleskörű tájékoztatás és párbeszéd elengedhetetlen a problémák megértéséhez és a közös cselekvéshez.
Etikus MI-fejlesztés
Az MI-fejlesztés során az emberi értékeket, a társadalmi igazságosságot és a fenntarthatóságot kell előtérbe helyezni.
Aktív politikai részvétel
Az emberek bevonása a döntéshozatalba erősítheti az elfogadottságot és a közös megoldások kidolgozását.

Ahogy mondod, a „felkészítés lehetetlennek látszik" – de talán éppen az MI, amely ilyen problémákat okoz, lehet a kulcs a megoldásukhoz is. Az átfogó rendszerek, a gyors adatelemzés és a társadalmi trendek előrejelzése lehetőséget adhat arra, hogy előbb azonosítsuk és kezeljük a konfliktusokat. Szerinted milyen konkrét lépésekkel lehetne elindítani a társadalmakat ezen az úton?

(A beszélgetés első része a szakmák, a hivatások jövőjéről itt olvasható.)

Nógrádi Gábor

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. február 4.-i adása itt nézhető meg: