Hadházy: alaptörvénybe rögzítik, hogy bizonyos közpénzek elveszítik közpénz jellegüket
„Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése” – rögzítenék az alaptörvényben. Ebben Hadházy Ákos szerint, igazából az az érdekes, hogy mi nem számít közpénznek: az állami vállalatok vagyona és költései például nem. A futballcsapatok által kapott tao vagy a nagy cégeknek nyújtott adókedvezmény sem, és az MNB vagy az állam által létrehozott alapítványok vagyona szintén nem.
A független képviselő közleményében hangsúlyozza, hogy a Fideszt mindig nagyon zavarta, ha nyilvánossá kellett tenni, mihez kezdenek a közpénzzel. Ez Hadházy Ákos teljes közleménye:
„Ahogy az várható volt, a kormánypárti többség és a propaganda haragjától tartó ellenzéki pártok kedden megszavazták az újabb felhatalmazási törvényt, amely 90 napra rendkívüli jogokkal ruházza fel a kormányt. Mi – Szél Bernadett és Szabó Szabolcs képviselőtársaimmal – előre jeleztük, hogy ebben nem veszünk részt, hiszen eddig sem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott a cselekvéshez – a kormány különleges jogrend nélkül is megtehet minden, a járvány kezeléséhez szükséges intézkedést.
Minden okunk megvolt rá, hogy ne bízzunk a kormányban. A tavaszi és őszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kormány gátlástalanul visszaélt a rendeleti kormányzás adta lehetőségekkel: jó példa erre a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása, a három éves munkaidőkeret egyoldalú elrendelésének lehetősége, az önkormányzatok kivéreztetése, vagy a szájzártörvény, amely alapján rendőrök vittek el olyanokat, akik ki merték nyilvánítani a véleményüket vagy egyszerűen csak leírták az igazságot.
Gyanúnk gyorsan beigazolódott. A drámai járványhelyzet közepén – amikor naponta száz ember hal meg a fertőzés következtében – nem sokkal a felhatalmazási törvény elfogadása után, a kormány benyújtotta a „gránitszilárdságú” alaptörvény kilencedik(!) módosítását. Ebben amellett, hogy alkotmányos szintre emelné az árnyékbokszot a nemzetet állítólag fenyegető „gender ideológia” ellen, a kormány kimondaná azt is: nem minden közpénz, ami annak látszik.
Az elmúlt években a tiszta közélet hívei számos jogi csatát vívtak és nyertek azért, hogy nyilvánossá tegyék a közpénzek elköltését. Bíróság mondta ki például, hogy közpénz a tao-támogatás, vagy a Nemzeti Bank alapítványainak vagyona is, tehát nyilvánossá kell tenni, mihez kezdenek vele. Ez mindig nagyon zavarta a Fideszt, és most az alaptörvénybe írnák, hogy bizonyos közpénzek elveszítik közpénz jellegüket – ezért aztán senkinek semmi köze hozzá, hogyan herdálják el.
„Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése” – rögzítenék az alaptörvényben. Ebben igazából az az érdekes, hogy mi nem számít közpénznek: az állami vállalatok vagyona és költései például nem. A futballcsapatok által kapott tao vagy a nagy cégeknek nyújtott adókedvezmény sem, és az MNB vagy az állam által létrehozott alapítványok vagyona sem. Az alapítványok – amelyekbe újabban például a felsőoktatási intézményeket szervezik ki – különösen fontosak a kormánynak, hiszen bekerülne az alaptörvénybe az is, hogy ezekről kétharmados törvényt kell alkotni.
A most benyújtott alkotmánymódosítás tehát teljes mértékben elfogadhatatlan, arról – a felhatalmazási törvényhez hasonlóan – még csak tárgyalni sem szabad. Egyszerűen csak ki kell mondanunk, hogy nem! Ezt javasoljuk a teljes magyar ellenzéknek is."
