Hajtóvadászat civilekre
Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint, a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, ezért azt javasolja a bíróságnak, hogy állapítsa meg: a civiltörvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek beleavatkoznak a védett alapjogokba (magánélet és személyes adatok védelme, egyesülési szabadság). A jelentés alapján, a bíróság várhatóan elkaszálja a törvényt. A történet nem ma kezdődött, az ügy közvetlen előzményei 2017-re vezethetők vissza. Visszatekintés következik.
2017. január 10-én Németh Szilárd kemény felütéssel kezdte az évet. A Fidesz rezsibiztosként elhíresült alelnöke egy sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy el kell takarítani a Soros-birodalom álciviljeit. (Zárójel: ez a Németh Szilárd ugyanaz a Németh Szilárd, aki a Népszabadság bezárásakor azt mondta a lap megszüntetéséről: épp ideje volt.)
Ha Németh Szilárd a saját ujjából szopta volna a civilekkel kapcsolatos otrombaságát, röhögtünk volna rajta. De vidámságra már akkor sem volt ok, mert tudvalevő, hogy a Fideszben semmi nem történhet Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül. Németh Szilárd saját hatáskörében még az orrát sem meri kifújni, krákogni is csak Orbán engedélyével szokott. Ha takarításról beszél, akkor biztosak lehetünk benne, hogy kerül hozzá seprű, lapát és tisztítószer.
Azért 2017-ben ez legalább kínos volt. Ezt érezhette a kormány is, mert maga a miniszterelnök igyekezett finomítani Németh meglehetősen ijesztő megszólalását. Nem sokkal később, Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában ugyanis már azt mondta, hogy a kormány nem akarja eltakarítani a civil szervezeteket, de a magyar embereknek minden közéleti szereplőről joguk van tudni, hogy kicsoda, és honnan kapja a pénzét. Vagyis, Orbán szerint a magyar embereknek ez a legnagyobb problémájuk, és ezért kórusban követelik, hogy mondják meg nekik, honnan van pénzük a civil szervezeteknek.
Ezt követően, előbb a pécsi, majd a debreceni polgármester hirdetett civil-ellenes programot. (Majdnem pogromot írtunk.) Felszólították városuk lakóit, hogy ne adják bérbe irodáikat és lakásaikat a civil szervezeteknek, Szita Károly kaposvári polgármester pedig konferenciát hívott össze, amelyen a megyei jogú városok polgármestereinek közös fellépését sürgette a Soros által támogatott civilek ellen.
A Financial Times megszólaltatta Kovács Zoltánt. Az akkor épp kormányszóvivőként ténykedő Kovács szerint, a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon.
Kovács Zoltán tehát ideológiával töltötte meg, amit Németh Szilárd a maga tagolatlan módján próbált kommunikálni. Jelesül azt, hogy a civileknek nem az a dolguk, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A civileknek nem kell ellenőrizniük a kormányt, az a dolguk, hogy csöndben legyenek, ne szóljanak bele semmibe, különösen akkor kussoljanak, ha lopást látnak, vagy jogsértést tapasztalnak. Konklúzió: ha nem lennének a civilek, akik időnként a hatalomnak kellemetlenkednek, akkor nem vegzálná őket senki. Fogd be a szád, ha velem beszélsz, és akkor béke lesz és nyugalom, ameddig a szem ellát.
Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok mostani jelentése mindenesetre azt sugallja, hogy Európa boldogabbik felén ezt (is) másként látják.
