Halálos csapda: kiirtjuk az élővilágot

Riasztó mértékben pusztulnak a beporzó rovarok és a velük táplálkozó madarak is Európában, nagy részben a növényvédő szerek használata miatt – írja a Telex. A nagyüzemi mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen növényvédő szerek, peszticidek nélkül. 

Az Investigate Europe újságírói annak jártak utána az elmúlt hónapokban, hogy valójában mennyire súlyos a biodiverzitás csökkenése, és milyen hatással lehet ez a mezőgazdaságra, milyen erők akadályozzák az EU-nak a növényvédő szerek csökkentését irányzó tervét, és valós-e az élelmiszerválságot jósló érvelésük.

Legutóbb a dinoszauruszok kipusztulása volt ekkora tragédia

A rovarkártevők, gombák és gyomok elleni mérgező vegyszerek használatával kapcsolatos vita már évtizedek óta tart. Ezt Rachel Carson biológus 1962-ben indította el az akkoriban világszerte használt, rendkívül mérgező DDT rovarölő szer következményeiről szóló riasztó könyvével. Ebben „rejtélyes betegségekről” és olyan tájakról számolt be, amelyek felett a „halál árnyéka” lebeg.

A Néma tavasz egy olyan jövőt írt le, ahol a virágok elhervadtak és a madarak eltűntek, ahol a méhek már nem zümmögnek a gyümölcsösökben, és a mezőkre csend borul. „Ez a tragédia egyelőre csak a képzelet szüleménye, de kőkemény valósággá válhat” – állt a világ első, milliós példányszámban eladott környezetvédelmi bestsellerében.

„Eljuthatunk olyan szintre, hogy nem építhetünk a rovarok általi beporzásra. Kína egyes részein már kézzel porozzák be a körtét és az almát” – mesélte Batáry Péter, az MTA doktora. Ahol drágább a munkaerő, például az Egyesült Államokban, ott más irányba próbálkoznak, de ez sem fest kevésbé riasztó jövőt: apró robotokat fejlesztenek, amelyek a méhek helyett szállítják a virágport.

A fajok pusztulása pedig „gyorsabb, mint az elmúlt 65 millió évben bármikor, amikor egy meteor kipusztította a dinoszauruszokat. Miközben beszélgetünk, valahol valószínűleg kihal egy faj” – nyilatkozta az Investigate Europe-nak Dave Goulson, biológiaprofesszor, a 2021-ben megjelenő Silent Earth: Averting the Insect Apocalypse (Csendes Föld: A rovarapokalipszis elkerülése) című könyv szerzője.

Egy 2017-es tanulmány a rovarnépesség 75 százalékos csökkenéséről ír: nem a szántókról, hanem a németországi védett területekről tűnt el 27 év alatt a rovarok háromnegyede. Ennek nem csak természetvédelmi jelentősége van. Az Európai Parlament 2019-es prezentációja szerint az EU éves mezőgazdasági termeléséből mintegy 15 milliárd euró közvetlenül a rovarok általi beporzásnak tulajdonítható.

A rovarok eltűnése a tápláléklánc következő fokára is hatással van. Ariel Brunner, a Bird Life International madártani szervezet európai vezetője azt mondta, hogy 168 gyakori európai madárfaj populációja 1980 óta 18 százalékkal csökkent. Ugyanebben az időszakban a 39 mezei madárfaj a korábbi állományának akár 59 százalékát is elveszítette.

„A természet segíti az emberek jóllétét, miközben mi betegítjük azt a rendszert, amitől egyre többet szeretnénk kapni. A közeljövőben elérhetjük azt a határt, amikor annyira megbetegítjük a természetet, hogy már nem tudunk elég élelmiszert termeszteni” – mondta Molnár Zsolt, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hagyományos ökológiai tudással foglalkozó kutatócsoportjának vezetője.

„Egyes vegetációtípusokból kilencvenöt-kilencvenhat százalék tűnt el az elmúlt kétszázharminc évben. Nagyon kiürült a táj. Traktorral egy nap alatt el lehet pusztítani egy ötezer éves ökológiai rendszert, ennek a töredékét lehet visszahozni, milliárdokból, ráadásul csak sok évtized alatt” – magyarázta Molnár Zsolt.

„Gyakorlatilag pár hatalmas zöldbáró vette át az országot, akik óriási monokultúrákban termelnek, és nyilván az ő profitjuk felülírja azt, hogy a magyar föld még húsz év múlva is működőképes, fenntartható legyen” – állította Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. Tény, hogy az ország legnagyobb földtulajdonosa Mészáros Lőrinc, és más oligarchák, például Csányi Sándor is óriási agrárbirodalmak felett rendelkeznek. „Rövid távon óriási profitot hoz az a típusú mezőgazdaság, amit művelnek. De Magyarország hosszú távú élelmezését és a környezeti fenntarthatóságot nagyon súlyosan veszélyezteti” – folytatta Simon Gergely.

Az intenzív gazdálkodásban érdekelt nagybirtokosok, a mezőgazdaság erejét és a választói támogatást fenntartani akaró tagországi kormányok és a növényvédőszer-óriáscégek pedig önmagukban is elég erősek, hogy szembeszálljanak a peszticidek használatának korlátozását kívánó hangokkal, nemhogy együtt.

Június elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelynek minden gazdálkodó kötelezően a tagja, gépi hívásokat indított. A telefonhívás lényege, hogy a NAK és a magyar kormány mennyit tesz a gazdálkodókért, még soha nem volt ennyi pénz a mezőgazdaságban, mint amennyit most bele fognak pumpálni, húsz év alatt 2600 milliárd forintot többletként. Illetve, hogy mennyire rombolja a magyar mezőgazdaság termelékenységét az EU „sötétzöld politikája”...