Hányan is elmentek... 1. Színészek, zenészek és egyéb komédiások 

Február 23. Dunai Tamás – Macskák, Doctor Herz, Mária evangéliuma 

A 73 éves korában elhunyt Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész 1949. július 7-én született Mohácson. 1973-ban Szegeden, magyar-francia szakon végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán, majd 1976-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát.

A főiskola elvégzése után a Madách Színház tagja lett, 1992-ig ott játszott, majd szabadúszóként dolgozott, az utóbbi években pedig a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház állandó fellépőjeként láthatta a közönség.

Pályája csaknem 50 éve alatt száznál több emlékezetes színházi szerep, több tucat film- és televíziós szerep megformálása kötődik nevéhez. Rendszeres közreműködője volt a Madách zenés darabjainak, a Macskáknak, a Doctor Herznek és a Mária evangéliumának, számos vers- és sanzonfelvétel őrzi emlékét, s néhány filmben (Teketória, Angi Vera, Dóra jelenti, Állatkerti mesék, Gyanú, Made in Hungária) is játszott.

A televízióban sok vers- és sanzonfelvétele volt, A szerencsétlen flótás című tévéjátékban is szerepelt. A rádióban Hans Castorp szerepét játszotta Thomas Mann A varázshegy című művében. Önálló estjeit Olvasólámpa zenével, Szikrák jégkockával címmel adta elő.

Gyakran fellépett a Budapest Dixieland Band és a Budapest Klezmer Band vendégeként is, Magyarországon és külföldön egyaránt. Tagja volt a Színészzenekarnak, klarinéton és szaxofonon játszott.

Dunai Tamást 2022-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

Március 30. Ragályi Elemér – Régi idők focija, A miniszter félrelép

A Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező1939. április 18-án született Rákosligeten. Édesapja azt szerette volna, ha fia jogász lesz, ő mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett. Miután felvételi vizsgája nem sikerült, 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Harmadszorra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában 1968-ban diplomázott.

Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit által rendezett Meddig él az ember? című dokumentumfilm díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Első játékfilmjét is Elek Judit rendezte 1969-ben, Sziget a szárazföldön címmel.

Az akkori fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett. Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté vált. Olyan, mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány ’74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.

1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, hamarosan Európa-szerte és Amerikában is jegyezni kezdték a nevét. Tizenöt évet töltött el a tengerentúlon, közben itthon is dolgozott, egyebek között a Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmben.

Mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban, Mancikám, Déneském és még sokan mások című, családja történetét feldolgozó novelláskötete 2022-ben jelent meg.

1991-ben Xavier Koller svájci rendezővel készített filmje, A remény útja elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták.

2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film- és tévékritikus, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának életműdíjával tüntették ki.

Április 18. Török Ádám – Mindörökké Mini

A magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítója és frontembere, a Máté Péter-díjas, Fonogram-életműdíjas énekes, fuvolista, dalszerző, aki januárban ünnepelte 75. születésnapját, május 8-án az Erkel Színházban adott volna születésnapi koncertet, ám ez a fellépés már nem jöhetett össze.

Török Ádám először magánúton tanult fuvolázni, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszak előkészítőjét végezte el. 1965-ben kezdett el zenélni egy gimnáziumi zenekarban. 1968-ban a Dogs együttes énekese lett, majd még ugyanebben az évben megalapította a Mini együttest. 1972-ben az első tabáni bulin az LGT-vel és a Syriussal léptek fel. Tagcserék után a Mini stílusa a dzsesszrock irányába mozdult el.

A Mini 1976 és 1978 között a Budai Ifjúsági Parkban a híres „rockkeddeken" a P. Mobillal öt-hatezres közönség előtt zenélt, emellett a Tabán és a Bem rockpart főszereplőiként hosszú éveken át játszottak kiemelkedő szerepet a magyar rockszíntéren. Az akkori pártállami hanglemezgyári vezetés jó ideig megakadályozta a Mini első nagylemezének megjelenését, az első anyag Vissza a városba címmel végül 1978-ban került a boltokba.

2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben a Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram-életműdíjjal tüntették ki.

Török Ádám a Klikk TV Elmondod Alapinak? című zenei műsorának vendége is volt. A műsort itt nézhetik meg.

Május 8. Máthé Erzsi – Hét évtizeden át szolgálta Tháliát

A kilencvenöt éves korában elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze három évtizeden át játszott a Nemzeti Színházban, és alapító tagja volt a Katona József Színháznak, amely a Facebookon így búcsúzott tőle: „Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és maximalizmusával minden színészgenerációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe." 

Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927-ben. Gyermekkorában szüleivel nagy szegénységben élt, a családot a második világháború után sváb származásuk miatt kitelepítették. A kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.

1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.

Máthé Erzsi rendkívül sokoldalú művész volt, zengő, tiszta hangjával gyönyörűen beszélte a magyar nyelvet. Alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Fenséges volt, mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Goneril (Shakespeare: Lear király).

A Katona József Színházban eltöltött csaknem harminc év sokféle szerep eljátszására adott számára lehetőséget, volt Philaminte (Moliere: Tudós nők), Volumnia (Shakespeare: Coriolanus), Klumpetné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum), Brigitta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó), Maria Josefa (Lorca: Bernarda Alba háza), az öregasszony (Spiró: Koccanás) és Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).

Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában.

2003-ban díjat alapított, amelyet a Katona évadzáró társulati ülésén adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak. 2006-ban alapítványt hozott létre, amelynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

Máthé Erzsi hét évtizeden át szolgálta Tháliát, és mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.

Május 20. Lang Györgyi – Bye-Bye Szása

Lang Györgyi 1957. május 10-én született Szegeden. 1981-től 1988-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, míg abban az évben Falusi Mariannnal meg nem alakították a Pa-Dö-Dőt. A név a balett szaknyelvéből származik, a pas de deux fonetikus leírása, ami párban való táncot jelenti.

Először az Interpop Fesztiválon léptek fel 1988-ban, egy évvel később pedig már ki is adták az első albumukat, a Pa-Dö-Dő 1-et. Második albumukon szerepelt a Bye-Bye Szása című dal, ami a kivonuló szovjet katonákról szólt, és hatalmas siker volt.

2021-ben megkapta a Terézváros Kultúrájáért Díjat, amiről a kerületiek jelölése alapján a képviselő-testület dönt, és azoknak adják át, akik szerintük a legtöbbet tették a kerület életéért, hírnevéért, egészségéért, kultúrájáért. Meglepődött, pedig nem ez volt az első díj, amit pályáján kapott. 2014-ben Jótékonysági Díjat, 2018-ban pedig Radnóti Miklós antirasszista díjat vehetett át. Ezek azonban a civil oldalról jöttek. Lang 2021-ben úgy fogalmazott, hogy „ezeket nem a hatalom adta szerencsére, hanem az emberek, ezért büszke is vagyok rájuk. Amikor Soproni Tamás polgármester telefonált, rögtön tudtam, hogy valamivel el vagyok maradva és letartóztatnak.”

Május 26. Szegedi Erika – Balerinának készült, színésznő lett

Az életének 81. évében elhunyt Szegedi Erika csaknem 50 éven át volt a Vígszínház tagja. „Balerinának készült, de később a színművészeti főiskolán tanult Pártos Géza osztályában, majd egy évadra a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol elsőként Dürrenmatt Fizikusok című tragikomédiájában a fiatal ápolónő szerepe várt rá.

A Vígben töltött évtizedek alatt több mint 70 szerepben állt színpadra. Felejthetetlen alakításai közé tartozik Adél Az üvegcipőben, Kata A makrancos hölgyben, Abigail A salemi boszorkányokban, Anna a Platonovban és Roxane a Cyranoban.

Munkásságát számtalan szakmai díjjal és állami kitüntetéssel ismerték el.

„Királynői alkata, csodálatos hangja, elsöprő energiája nagy drámai szerepekre predesztinálta, de felejthetetlen alakításokat nyújtott vígjátéki szerepekben is. Vérbő szépasszonyt, a szenvedély lázában emésztődő klasszikus figurát, gyermekien naiv, butuska személyt, veszedelmesen ravasz perszónát, s ki tudná felsorolni, még hányféle karaktert, sorsot, életet” – írta róla egy kritikus.

(Folytatjuk – sajnos)