Háromszázhetvenegy Csillag
Az elhurcolt és meggyilkolt magyarországi roma áldozatokra, köztük arra a 371 roma gyermekre emlékeztek Nagykanizsán, akik már az Auschwitz-Birkenau haláltáborban születtek és haltak meg. Őket nevezik a 371 Csillagnak.
Az Amenca oldalán olvasható történelmi áttekintés szerint, a német nemzetiszocialista hatalomátvétel után már 1933-ban működtek koncentrációs táborok. Ezek képezték a náci uralom központi elemét, hatalmuk fenntartását, faji ideológiájuk kiteljesítését. A táborok létrehozásának célja, a „munka általi megsemmisítés” mellett az alacsonyabb rendűnek minősített emberek tervszerű legyilkolása és a politikai ellenfeleik megsemmisítése volt.
Miután Lengyelországot, illetve Kelet-Felső-Sziléziát a Birodalomhoz csatolták, Himmler 1940. április 27-i parancsa alapján itt hozták létre az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábort. Az első transzportok 1940 júniusában érkeztek. 1941-ben az SS vezér elrendelte egy újabb táborrész megépítését Auschwitztól 3 kilométerre, Birkenauban. Auschwitz-Birkenau volt a legnagyobb, egyben a legembertelenebb tábor, itt működtek a krematóriumok és a gázkamrák. Itt alakították ki a cigányok számára is a családi tábort.
Himmler 1942. december 16-án kiadott, úgynevezett „Auschwitz-parancsára” alakították ki a cigányok deportálására az elkülönített cigánylágert. Csak a következő évben 19 000 cigány embert hurcoltak ide, 1944-ben további csoportok érkeztek, 2200 gyereket pedig gyermekotthonokból szedtek össze. Becslések szerint csak a cigány családi táborban 23 ezren haltak meg.
Ez a szám azonban vitatható, mert a lengyel és a szovjet területekről idehurcolt cigányok adatait nem vették fel, őket egyenesen a gázkamrába küldték és raboskodtak cigányok a német lágerbirodalom más táboraiban is. A német, lengyel és szovjet állampolgárságú cigányokon kívül voltak Auschwitz-Birkenauban osztrák, cseh, szlovák, francia, holland, belga, spanyol, norvég, jugoszláv és magyar állampolgárságúak is. Így a cigány áldozatok számát ötszázezerre becsülik.
A „Zigeunerlager” lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. (Memorial book, K.G.Saur, 1993, p.1547) Csakhogy nem engedték szó nélkül, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. Férfiak, nők, gyermekek fegyvereket készítettek, és amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás és parancs híján, nem tudták, mit tegyenek. Közben megérkezett az újabb transzport, a táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat.
Májustól kezdve, emiatt majdnem ötezer embert más táborokba szállítottak. Az auschwitzi cigánylágerben maradt 2897 embert augusztus 2-ról 3-ra virradóan, egyetlen éjszaka alatt legyilkolták. Többnyire idősebb férfiakat, asszonyokat, és gyerekeket. Tetemeiket a krematórium nem győzte elégetni, árkot ástak, ott égették el őket. Köztük azt a 371 gyermeket, akik a táborban születtek és ott is haltak meg. Őket nevezik azóta a 371 Csillagnak. Ezzel a címmel a kortárs művészetek kiemelkedő alakjaival, zenei, irodalmi előadást is készítettek, így emlékezve a gyermekáldozatokra. Az előadás többi között évekkel ezelőtt a Nemzeti Színházban is látható volt.
Az idén Nagykanizsán is megemlékeztek a Csillagokról, illetve az elhurcolt és meggyilkolt magyarországi roma áldozatokról a Roma Holokauszt Emlékműnél. Teleki László, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának és az MSZP nemzetiségi tagozatának elnöke arról beszélt, hogy ezen a napon emlékezni kell azon roma honfitársainkra, nőkre, férfiakra és gyermekekre, akiknek terveik voltak az életben, de a haláltábor megfosztotta őket a jövőjüktől.
Emlékezünk és gyászoljuk azt a 371 roma gyermeket, akik már a haláltáborban születtek, és ott hunytak el – mondta. Nekik esélyt sem adtak a gyilkosok ahhoz, hogy szabadok lehessenek, hogy felnőjenek. A náci német ideológiát kiszolgálókat felelősség terheli a több mint háromezer roma testvérünk tömeges meggyilkolásáért – idézte fel Teleki László. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a cigányság semmilyen kárpótlást nem kapott az elszenvedett sérelmekért, így közösen kell kérni a német kormányt, hogy nyújtson kollektív kárpótlást a magyarországi romáknak.
80 évvel az embertelen bűnök megtörténte után tanulni kell a múltból, nem szabad teret engedni a fajgyűlölet semmilyen formájának, továbbá tenni kell a kirekesztés ellen. A különböző nemzeti és nemzetközi szervezeteknek pedig zéró toleranciát kell hirdetniük a kirekesztés és a fajgyűlölet minden formája ellen – jelentette ki a szocialista politikus.
