Hat letartóztatás után újabb nevek kerülhetnek elő az NKA-botrányban
Az NKA körül kirobbant botrány újabb fejezetéhez érkezett: már hat embert tartóztattak le, köztük két ismert fideszes politikust. A KlikkTV Fordulópont című műsorában a résztvevők nemcsak a letartóztatások gyorsaságát és hátterét elemezték, hanem azt is, hogy az ügy szerintük túlmutat önmagán: a közpénzek politikai felhasználásáról, a választási finanszírozásról és az elszámoltatás lehetőségeiről is szól.
Közpénzuszoda és „jó úszók”
A műsor elején Balogh Judit felidézte, hogy korábban a köznyelvben is elterjedt a „közpénzuszoda” kifejezés, ám most kiderült: az államközeli szervezetekben is használták ezt a szófordulatot. Az NKA-botrányban nyilvánosságra került belső kommunikáció szerint az egész pályázati rendszert „uszodának”, a pályázókat pedig „úszóknak” nevezték, miközben különbséget tettek „jó” és „rossz” úszók között, vagyis azok között, akik hozzáférhettek a közpénzekhez, illetve akik nem.
A beszélgetés résztvevői felidézték, hogy a Nemzeti Kulturális Alap hosszú időn keresztül alapvetően működőképes intézményként élt a köztudatban. A fordulatot szerintük az jelentette, amikor a választások előtt létrehoztak egy eseti bizottságot, amely 17 milliárd forint sorsáról döntött. A pénzek jelentős része olyan szervezetekhez és személyekhez került, akik nyilvánosan támogatták a Fideszt.
A botrány új szakaszát a letartóztatások jelentik. Az ügyben őrizetbe vették többek között Bús Balázst, Óbuda korábbi polgármesterét, valamint Ughy Attila volt XVIII. kerületi polgármestert is. A vendégek szerint ugyanakkor a legfontosabb kérdés nem is a személyük, hanem az, hogy kik hozták meg valójában a döntéseket.
Gyors nyomozás vagy régóta előkészített ügy?
Fekete Norbert szerint nehezen hihető, hogy egy ekkora ügyet néhány hét alatt teljes egészében fel lehetett volna deríteni. Felidézte, hogy az első információkat még májusban hozta nyilvánosságra Molnár Áron, és felvetette: elképzelhető, hogy a hatóságok már korábban is rendelkeztek dokumentumokkal, amelyeket csak most vettek elő.
Juhász Ferenc úgy vélte, a választások alatt helyben is jól látszott, hogy a Fidesz hirtelen jelentős anyagi forrásokhoz jutott. Szerinte ismeretlen egyesületek kaptak tízmilliós támogatásokat, amelyekből helyi rendezvényeket és kampánytevékenységet finanszírozhattak. Úgy fogalmazott: ez szerinte „nettó választási csalás” volt, mert közpénzekből erősítették a kormánypárt helyi szervezeteit.
A volt honvédelmi miniszter arra is emlékeztetett, hogy az állami apparátusban dolgozók gyakran megőriznek olyan dokumentumokat, amelyek később bizonyítékként szolgálhatnak. Saját miniszteri tapasztalatait felidézve elmondta: hivatalba lépése után néhány nappal már olyan munkatársak keresték meg, akik iratokkal együtt számoltak be korábbi visszaélésekről. Úgy véli, az NKA esetében is sokaknak szemet szúrhatott a rendkívüli nagyságrendű pénzosztás.
A beszélgetésben szóba került Bús Balázs nyilatkozata is, amely szerint mindent feltárt a hatóságok előtt, és nem érti letartóztatását. Juhász szerint azonban a kulcskérdés az lesz, hogy elmondja-e, kitől érkeztek az utasítások, milyen listák alapján döntöttek, és kik álltak a háttérben. Szerinte a bizottság tagjai nem a kezdeményezők voltak, hanem azok, akik végrehajtották a politikai döntéseket.
Az NKA csak a kezdet?
A résztvevők szerint az ügy nem érhet véget az NKA vezetőinél. Felmerült Hankó Balázs neve is, akinek felelősségéről szerintük egyelőre korai lenne végleges következtetést levonni, de többen úgy vélték, hogy a nyomozás magasabb szintekre is elvezethet.
Fekete Norbert ugyanakkor hangsúlyozta: miközben a 17 milliárd forintos ügy jelentős, valójában csak „bemelegítés” lehet a következő időszakban várható vizsgálatokhoz képest. Szerinte az autópálya-építések, a vasúti beruházások vagy más állami projektek nagyságrendekkel nagyobb pénzeket érinthetnek, ezért ezek feltárása sokkal komolyabb politikai következményekkel járhat.
Juhász Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy egy költségvetési szervnél ekkora összeg nem jelenhet meg egyik napról a másikra. Véleménye szerint a 17 milliárd forintos keret mögött kormányzati döntéseknek kellett állniuk, ezért szerinte a felelősség sem állhat meg az NKA vezetőinél.
A beszélgetés végén a résztvevők már tágabb politikai kérdésekről vitatkoztak. Szóba került, hogy a kormányváltás után milyen mértékben támaszkodhatnak a korábbi rendszerben dolgozó szakemberekre, illetve miként lehet egyszerre biztosítani a szakmai folytonosságot és az elszámoltatást. Fekete Norbert szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni például Varga Mihály korábbi pénzügyminiszteri szerepét, míg Galgóczi Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy önmagában az nem lehet kizáró ok, ha valaki a korábbi rendszerben is dolgozott, amennyiben szakmailag alkalmas és nem vett részt visszaélésekben.
A vita végül már a politikai elit megújulásának kérdésére is kiterjedt. A vendégek arról beszéltek, hogy egy ország nem képes egyszerre teljesen új elitet felépíteni, ugyanakkor szükség van olyan garanciákra – például időkorlátokra a politikai tisztségeknél –, amelyek megakadályozhatják egy újabb, hosszú időre bebetonozódó hatalmi rendszer kialakulását. Az NKA-botrány számukra ezért nem pusztán egy korrupciós ügy, hanem annak próbája is, hogy a meghirdetett elszámoltatás valóban eljut-e a döntések valódi felelőseihez.
