Hatalmas árat fogunk fizetni az Orbán-rezsim bűneiért

A Facebookon olvasható írásában részben az elmúlt évek elhibázott magyar gazdaságpolitikájára; részben az úgynevezett koronavírus-törvény pénzpiacokat is elrettentő hatására; részben pedig arra vezeti vissza, hogy a járvány okozta kockázatok és bizonytalanság miatt, a befektetők a minél nagyobb biztonságra törekednek. Békesi romboló inflációt vetít előre és megállapítja, hogy „a járványon túl is hatalmas árat fogunk fizetni mindannyian az Orbán-rezsim bűneiért”.

A volt pénzügyminiszter posztját a forint árfolyamának bezuhanása motiválta. Szerdán – mint összegzi – az euró forintárfolyama megközelítette a 370, a dolláré a 340, a svájci franké a 350 forintot. Miközben a kormánypropaganda szerint, a magyar gazdaság száguld és éltanulók vagyunk az egész EU-ban is, egy év alatt az euróhoz képest 13, a dollárhoz képest 16, a svájci frankhoz képest 20 százalékkal romlott a forint árfolyama.

Emlékeztet arra, hogy fél évvel ezelőtt, a magyar kormány 2020 évi gazdasági programját, államháztartását és valamennyi makromutatóját – beleértve az inflációs pályát is – 320 forintos euró, 280 forintos dollár és 290 forintos frank árfolyamon tervezte – többek között az inflációs pályát is. A hat hónap alatt, azonban a forint árfolyam-vesztesége az euróhoz képest 50, a dollárhoz és a frankhoz képest 60 forintra nőtt.

Békesi a drasztikus árfolyamromlás mögött három markáns tényezőt említ.

A biztosabba menekülnek a befektetők

Az első tényező, hogy a világjárvány gazdasági következményei miatt, a pénzpiacok szereplői a biztonságot és likviditást jelentő kulcsvalutákba (euróba, dollárba és svájci frankba) menekülnek. A növekvő kockázatok miatt, eszközeiket kivonják a sérülékeny piacokról, vállalva az esetenként jelentős hozamveszteségeket is. Ezzel növelik a sérülékeny valuták kínálatát, így rontják árfolyamukat.

Ennyiben a magyar tendencia a nemzetközi trendbe illeszkedik, de az árfolyamromlás mértéke egy nagyságrenddel nagyobb a forint, mint más régiós valuták esetében.

Elhibázott gazdaságpolitika

Az elmúlt évek elhibázott magyar gazdaságpolitikáját nevezi meg Békesi a második markáns tényezőként: az erőforrások maximális és alacsony hatékonyságú, sokszor pazarló felhasználásától kezdve, a növekedést erőltető, szélsőségesen prociklikus gazdaságpolitikán át, a rekord alacsonyságú reálkamathoz vezető monetáris politikáig. További példaként említve a korrupciót, a piac hatásainak kikapcsolását, illetve eltorzítását, valamint a protekcionista állami beavatkozás elterjedését. Mindezek „a magyar gazdaságot az átlagosnál sokkal sérülékenyebbé tették egy külső sokkal szemben, amilyen a koronavírus járvány is” – írja, hozzátéve: „lényegében tartalékok nélkül, szerény eszköztár birtokában kell felvenni a küzdelmet a világjárvány gazdasági következményeivel”.

„A felelőtlen hazardírozást, a közgazdaság-tudomány törvényeit, a piacok értékítéletét nem lehet hosszú távon büntetlenül negligálni, a speciális viszonyok között alkalmazható, nem konvencionális eszközök nem azonosak a szélhámossággal, a szabad rablással, vagy a nagyképű, fellengzős propagandával!” – vonja le a tanulságot.

Elrettentő politikai törekvések

Végül az úgynevezett koronavírus-törvény hatását is okolja az árfolyamromlásért. Mint írja: a piacok számára is elrettentő példa, hogy „a magyar kormány a járvány miatti válságot hatalmának korlátlan mértékű és idejű kiterjesztésére, az ellenvélemények elhallgattatására, nyílt erőszak bevezetésére akarja felhasználni”. Ez hatalmas gazdasági veszteségeket okoz az országnak.

Az átlagember is megérzi

„Durva hazugság az is, hogy az árfolyam összeomlását az átlagemberek meg sem érzik, mondván, a kereslet csökkenése miatt az infláció nem gyorsul, külföldre utazni mostanában meg úgysem lehet” – szögezi le Békesi, rámutatva, hogy az import drágulásán keresztül, a romló árfolyam beépül az árakba, leértékeli a forint-jövedelmeket, a megtakarításokat, a vagyonokat. Figyelmeztet arra is, hogy mindez a járvány elmúltával normalizálódó piaci viszonyok között romboló inflációhoz vezet.