Határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli ülése

A rendkívüli ülés az előző, szerdán délelőtt 10 órakor kezdődött ülésnap után következett, csütörtökre virradó éjszaka, nem sokkal hajnali 2 óra előtt.

Mi Hazánk: egy ország várja, hogy a kormány vállalja a felelősséget

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arról beszélt: jól mutatja a kormányoldal hozzáállását, hogy éjjel két órakor kerül sor egy gyermekvédelmi téma megvitatására, miközben „sunnyognak", pedig egy ország várja, hogy a kormány vállalja a felelősséget és válaszoljon az égető kérdésekre.

Amit akartak, azt véghez vitték, ehhez képest a gyermekvédelem területén katasztrofálisnál katasztrofálisabb helyzetek kerültek napvilágra – mondta, kifogásolva, hogy nem voltak képesek felszámolni a „beteg, pedofil hálózatokat" és nem voltak képesek törvényt hozni a pedofilok kémiai kasztrációjáról.

Ugyanakkor bírálta a „liberál-globalista oldalt" is, amely szerinte némán hallgat, ha hozzájuk tartozó ember esetében merül fel gyermekek ellen elkövetett cselekmény vádja, majd azt hangsúlyozta, hogy pártja az egyetlen, amelyik politikai oldaltól függetlenül minden, gyermekek sérelmére elkövetett cselekedetet elítél.

Párbeszéd: a gyermekvédelmi rendszer rosszul működik

Jámbor András (Párbeszéd) arról beszélt, hogy látott egy olyan álláshirdetést, hogy a Szőlő utcai javítóintézetbe bruttó 310 ezer forintért keresnek nevelőt.

Megjegyezte, hogy már a Legfőbb Ügyészség is kimondta, hogy a Szőlő utcai ügynek van kiskorú sértettje. Az ellenzéki képviselő azt is hangsúlyozta, hogy 2021-es jelentések szerint a gyermekvédelmi rendszerben élő gyerekek 21 százaléka szenvedett el bántalmazást.

Az ombudsmani jelentések 2010. óta évről-évre mutatják be, hogy a gyermekvédelmi rendszer rosszul működik – hangsúlyozta.

Kémiai kasztrálást követel a Jobbik

Ander Balázs (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a kiszolgáltatott gyermekeket abuzáló pedofiloknak ne legyen kegyelem, a Jobbik ezért követeli a kémiai kasztrálás bevezetését.

A törvények szerint az elítélteket büntetéskiegészítés jelleggel sem lehet verni, vagy „undorító, aberrált alakok kezére játszani" – szögezte le.

A gyermekvédelmet magába foglaló szociális szféra területén komoly gondok vannak – jelentette ki. A javítóintézetekben lévő, súlyos bűncselekményeket elkövető fiatalkorúakat azonban úgy beállítani, mintha „őzikeszemű Pistikéről és Józsikáról" lenne szó, nem más, mint az ő áldozataik „arcul köpése" – tette hozzá.

MSZP: a rendszer csődöt mondott

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz kormányzása alatt a gyermekvédelem elvesztette minden értelmét, mert az elmúlt 15 évben a gyermekvédelmi intézményekben dolgozó felnőttek követtek el bűncselekményeket a rájuk bízott gyermekek ellen. A gyermekvédelem állapota többet mond el a kormányzásukról, mint bármelyik kampányplakát – ismertette a véleményét.

A rendszer csődöt mondott és ez nem a Szőlő utcával kezdődött – hangsúlyozta a szocialista képviselő.

Az igazi gyermekvédelem az, ha az „önök kormányzásától védjük meg" a gyermekeket – közölte.

DK: semmit sem jelent a Fidesznek a gyermekvédelem

Arató Gergely (DK) az üres kormánypárti padsorokat szóvá téve, úgy nyilatkozott, semmit nem jelent a Fidesznek a gyermekek ügye vagy a gyermekvédelem, ugyanakkor „van miért félniük", és ezért menekülnek, ezért nem akarnak szembenézni a valósággal, ezért akadályozták a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását.

Arról beszélt: nem a gyermekbántalmazókhoz, hanem a tényeket nyilvánosságra hozókhoz küldték ki a rendőrséget; szerinte okuk van erre, ahogy arra is, hogy azt hazudják, nincsen kiskorú áldozat.

Hangsúlyozta: pártelnöke, Dobrev Klára volt az egyik, aki felkutatta az áldozatokat és bebizonyította, hogy van kiskorú áldozat és korábban említetteken felül más elkövetők is vannak. Még mindig vannak olyan ügyek, amiket nem vizsgáltak ki és amiknek utána fogunk járni – ígérte.

Az elnöklő Jakab István – megállapítva, hogy nincsen esély a határozatképesség biztosítására – hajnali negyed háromkor bezárta az ülést.

A parlament következő ülését a házbizottság ajánlása szerint fogják majd összehívni.

Az előző ülésnap a Magyar Nemzeti Bank beszámolójáról szóló vitával ért véget

A Magyar Nemzeti Bank 2024. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az azok elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes, általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament ülése csütörtökre virradó éjszaka.

DK: súlyosak és mélyek a jegybank problémái

Gréczy Zsolt (DK) azzal kezdte felszólalását: több önkritikus hangot várt az előtte szólóktól a jegybank szerinte súlyos és mély problémái miatt, majd arról beszélt, hogy az ellenzék évek óta figyelmeztetett, hogy „bűncselekmények történnek a Magyar Nemzeti Banknál", ám akkor a kormányoldalon azt mondták, hogy minden rendben van az intézmény működésével.

A képviselő szerint a kialakult helyzet „évtizedes rendszerszintű kudarc következménye", és ennek árát minden magyar család fizeti.

Azt hangsúlyozta, hogy a jegybank példátlan módon szervezett ki közpénzt alapítványokba és azon keresztül magánkezekbe, több százmilliárd adóforintot fordítottak luxusjavakra a számvevőszék szerint „lényegében átláthatatlan struktúrákon" keresztül, zömében rossz döntésekkel, amelyek részben az akkori elnök fiának köreihez juttattak forrásokat.

Gréczy Zsolt úgy nyilatkozott: jól befektetve ez az összeg mára 530-600 milliárd forintra duzzadhatott volna, ami akár az államadósságot is csökkenthetné.

A képviselő azt hangoztatta: nem volna szabad elfogadni egy ekkora botrányt, veszteséget, közpénzszórást és függetlenséghiányt mutató beszámolót.

KDNP: a beszámoló megfelel a jogszabályoknak

Hollik István (KDNP) azt hangsúlyozta: a beszámoló megfelel a jogszabályi kötelezettségeknek, majd arról beszélt, hogy a tárgyévet számos kockázat terhelte.

Szólt arról is: a jegybank előző vezetése a tavaly bevezetett árstopot kritizálta, azt a véleményt hangoztatva, hogy az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja az infláció letörését, holott az árstop beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Kitért arra is, hogy az idén hivatalba lépett jegybanki vezetés az alapfeladatokra fókuszálást és a többi tevékenység leépítését határozta el. Ezt üdvözlendőnek tartjuk – jelentette ki a képviselő, megemlítve, hogy az infláció csökken, a forint árfolyama pedig stabilizálódott.

Hollik István kiemelte: az MNB európai szinten is úttörő a digitális jegybanki pénz kialakításában, így a kontinens öt éllovasa között vagyunk egy olyan technológia terén, ami forradalmian át fogja alakítani a pénzügyi rendszert, és mindenki számára olcsóbb bankolást tesz majd lehetővé.

Mi Hazánk: az elmúlt 15 év legnagyobb szégyenfoltja, ami történt

Szabadi István (Mi Hazánk) szerint Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó évét nem lehet és nem is szabad értékelni a tavasszal kirobbant botrány nélkül, ami a felszólaló szerint „a magyar történelem talán legnagyobb bankrablása", „az elmúlt 15 év legnagyobb szégyenfoltja" volt, ahol „a devizahitelekkel átvert emberek pénzével futottak el".

A vezérszónok kiemelte: a számvevőszék már korábban kifogásolta az alaptevékenységhez nem kapcsolódó működéseket, az alapítványi kihelyezéseket és a székházfelújítás mikéntjét. A képviselő úgy nyilatkozott: évek óta lehetett tudni, hogy az alapítványok működése „problémás", de a kormányoldal próbálta elrejteni ennek bizonyítékait a közvélemény elől.

Mint mondta, március óta nyomoznak a számvevőszék és a jegybank feljelentése alapján, és csak remélni lehet, hogy nem fog évekig elhúzódni az eljárás, hogy aztán a végén csak „kishalakat" fogjanak el.

Hangsúlyozta: a felelősök elszámoltatása nélkül nem lehet helyreállítani az intézmény tekintélyét, felvetve, hogyan ellenőrizheti ilyen történet után a pénzintézetek prudens működését a jegybank.

Képviselői hozzászólás

Csárdi Antal (független) szerint az expozé legbeszédesebb része az volt, hogy csak két percet szánt a nemzeti bank botrányára. Azt kérdezte az MNB alelnökétől, miért nem tettek feljelentést „bűnszervezetben elkövetett bankrablás" ügyében, mert álláspontja szerint a botrány bűnszervezetben elkövetett csalássorozat.

Kifogásolta, hogy senki nem tudott beszámolni arról, hol van a pénz, mekkora a veszteség, és miért nem az egész bűnszervezetet próbálják bíróság elé állítani.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Zárszó

Banai Péter Benő MNB-alelnök zárszavában köszönetet mondott, hogy a legtöbb hozzászóló az MNB új vezetése felé kevésbé fogalmazott meg kritikákat. Abban konszenzus lehet, hogy a jegybanknak az alapfeladatára kell koncentrálni, és mindannyiunk érdeke a tartós, stabil és alacsony inflációs szint, és az, hogy egy komoly nemzeti intézmény iránti bizalom minden szempontból helyreálljon.

A jegybank feladatai közül Banai Péter Benő szerint első helyen az infláció elleni lépések állnak, második helyen a pénzügyi rendszer stabilitása, és a hatékony felügyeleti tevékenység szerepel, harmadrészt az, hogy az MNB szellemi kapacitásának a gazdaság növekedésének szolgálatába is érdemes állni.

Mindezt úgy kell megtenni, hogy felelős gazdálkodást folytasson, és látni kell, hogy mi történik a világban. Ilyen szempontból a digitális jegybankpénz az állampolgároknak olcsóbb bankolási lehetőséget jelenthet – tette hozzá.

Az előterjesztőként felszólaló Bánki Erik (Fidesz) az elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy nem a Magyar Nemzeti Bank találta ki, hogy alapítványokba teszi a nyereségét, ez a gyakorlat számos ország jegybankjánál működik. Hozzátéve, hogy ezzel a lehetőséggel hogyan éltek, már azoknak a felelőssége, akik ezeket a döntéseket meghozták.

Napirend után

Barkóczi Balázs (DK) egy lakhatási és egészségügyi fordulatot sürgetett.

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy Újbudán megőrzik a közszolgáltatások színvonalát.

Komáromi Zoltán (DK) a Zuglóban zajló építkezések miatt kialakult közlekedési helyzetet bírálta.

Balassa Péter (független) azt javasolta, hogy december 24-e legyen munkaszüneti nap.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az ülést bezárta.