Határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli ülése

Az elnöklő Latorcai János az ülés elején bejelentette, hogy valamennyi képviselő és szószóló időben leadta vagyonnyilatkozatát. Ismertette azt is, hogy Hadházy Ákos (független) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett a bíróságtól egy rágalmazás miatt indított ügyben.

Párbeszéd: egy kisvárosnyi ember fagyott halálra az elmúlt 16 évben

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az elmúlt 16 évben 3 ezren, egy kisvárosnyi ember vesztette életét kihűlés következtében. Szerinte ez a Fidesz-kormány "embertelen kormányzása", rossz politikája miatt történt. A kormányt azzal vádolta, hogy lakhatási válságot és energiaszegénységet idézett elő, valamint romba döntötte a szociális ellátórendszert. Hangsúlyozta: miközben a kormány legfontosabb politikai terméke a rezsicsökkentés, ez nem jelent érdemi segítséget a legrosszabb anyagi helyzetben lévő embereknek, őket magára hagyta a Fidesz.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a kormány az elmúlt 15 évben minden tél előtt felkészült arra, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akiknek erre szükségük lehet. A rezsicsökkentés mellett hívta a figyelmet a kormány által bevezetett ingyenes tűzifaprogramra is, amellyel szerinte 180-200 ezer rászorulónak segítenek. Kiemelte azt is, hogy a hajléktalanellátásra 18 milliárd forintot fordít a kormány, és több mint 10 ezer férőhely áll rendelkezésre.

Tordai Bencét azzal vádolta, hogy erről a témáról "gátlástalanul hazudozik".

Mi Hazánk: a januári rezsistop a gazdaságpolitikai kudarc beismerése

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: a kormány teljes gazdaságpolitikai kudarcának egyértelmű beismerése, hogy a kormánynak három hét hideg idő miatt be kell avatkoznia a rezsiszámlákba. Normális, jól működő országban, tisztességes munkabérek mellett ez elképzelhetetlen lenne - jegyezte meg.

Szerinte a kormány által javasolt 30 százalékos januári rezsikedvezmény legfeljebb 40 ezer forintot jelent a családoknak, ezzel szemben a Mi Hazánk javaslatával legalább 80 ezer forinttal járnának jobban az emberek.

Azt is megjegyezte: az áram árának 82 százaléka rendszerhasználati díj, ezért legfőbb ideje lenne, hogy ezt mérsékeljék, és Mészáros Lőrinc "visszafogja magát".

A jelenlegi politikai helyzetet úgy jellemezte: két szélsőséges párt, a Fidesz és a Tisza marakodik a hatalomért, míg a Mi Hazánk Mozgalom programalapú, gyűlöletmentes kampányt folytat.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: mindenkire azonos módon érvényesülnek a rezsivédelem szabályai Magyarországon, 10 háztartásból 10 rezsicsökkentett áron vásárol távhőt, 10-ből 9 rezsicsökkentett áron vásárol gázt és tízből nyolc rezsicsökkentett áron vásárol villanyt.

Nincs még egy ilyen rendszer Európában, amely mindenkinek hasonló feltételek mellett világpiaci ár alatti energiabeszerzést biztosít - hangsúlyozta.

A rendszerhasználati díjról azt mondta: ez szükséges ahhoz, hogy "atombiztos" módon működjön a rendszer.

A Tisza Párt és a kormány ellentétével kapcsolatban az államtitkár kijelentette: a rezsivédelemben is a kormány jelenti a biztonságot.

Teljes körű fogyasztóvédelmi razziát javasol a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a hideg miatt végrehajtott kormányzati beavatkozás egyfajta beismerése annak, hogy óriási probléma alakult ki Magyarországon. Ez a probléma pedig részben visszavezethető egy lakhatási krízisre - tette hozzá.

Nem lehet elhallgatni a korábbi devizahitelesek tragédiáját, akik közül több százezren szenvednek rezsijellegű problémákkal, kifizetetlen számlákkal, egymásra rakódó tartozásokkal - jelentette ki a képviselő.

A politikus javasolta, hogy a kormány hajtasson végre egy teljes körű fogyasztóvédelmi razziát.

Hangsúlyozta, hogy éppen hétfőn látott napvilágot egy uniós végzés, ami megerősíti a Marczingós László ügyvéd által az Európai Unió Bíróságán elért sikert, illetve kimondja, hogy a kormányzat ezen a területen nem megfelelő jogalkotási formulát használt.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy november 15. és április 30. között kilakoltatási moratórium van érvényben. Senkit nem fenyeget az a veszély, hogy az utcára tegyék ebben a hidegben - nyomatékosította szavait.

A devizahitel-válság története ott kezdődik, hogy 2010-ben, a baloldali kormányzás utolsó évében közel egymillió családnak volt 7300 milliárd forintnyi devizahitel adóssága - emelte ki. Őket a nemzeti kormány 2010-től 2025-ig fokozatosan kimentette a devizahitelezés csapdájából - hangsúlyozta. Az első lépés a devizahitelesek védelmében bevezetett kilakoltatási moratórium volt, majd a kabinet lehetővé tette az egy összegű végtörlesztést, később pedig a devizahitelek forinthitelre való átváltását - emelte ki.

Répássy Róbert arra is kitért, hogy a kormány 2022-ben kamatstopot hirdetett, ami 4-500 milliárd forintnyi hiteltartozástól menti meg az adósokat.

Az államtitkár azt mondta, csak az garantálhatja, hogy ne szálljanak el a lakáshitelek, ha ez a kormány folytatja a munkáját.

MSZP: egyes magyarországi cégek "magasról tesznek" a jogszabályokra

Komjáthi Imre (MSZP) véleménye szerint egyes magyarországi cégek "magasról tesznek" a jogszabályokra, a dolgozók biztonságára, a kormány pedig hagyja ezt, sőt, "bűnpártolója" ennek.

Kitért arra, a gödi Samsung-gyár összesen 400 millió forintos bírságot fizetett ki az ottani munkakörülmények miatt, miközben a kormány tovább önti oda a pénzt. Egyik oldalon 400 milliós bírság, a másikon 400 milliárdos támogatás - összegzett.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, 2010-ben 20 ezer munkabaleset történt, 2025-ben 21 ezer, ez ugyan több, mint 2010-ben, csak az a különbség, hogy egymillió új munkahely jött létre, amely növelte a kockázatokat. Szólt arról is, hogy harmadával csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma 2010-hez képest.

Közölte, 2010-ben 150 munkaügyi felügyelő volt, most 65 van, azaz nem feltétlenül a létszámtól függ, mi történik a magyar munkaerőpiacon. Beszámolt arról is, hogy tízszeresére növelték a bírság mértékét.

DK: teljes egészében fizessék ki a januári rezsiszámlát

Varju László (DK) azt mondta, hogy a hideg tél miatt rengetegen csúsztak ki a kedvezményes gáz- és árammennyiségből, így a januári és valószínűleg a februári rezsiszámlájuk is az "egekbe fog emelkedni".

A DK azt javasolja, hogy teljes egészében fizessék ki a januári rezsiszámlát - hangsúlyozta, követelve, hogy a szolgáltatók töröljék el a rendszerhasználati díjat.

A képviselő a DK azon korábbi javaslatára is kitért, amellyel az ellenzéki párt megvonná a szavazati jogot a határon túli magyaroktól.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára vállalhatatlannak nevezte, hogy a képviselő összemossa a rezsivédelmet a határon túli magyarok szavazati jogával.

Szavai szerint a DK megoldása háromszázezer háztartás gázszámláját rendezné, a kormány javaslata viszont 3,3 millió háztartáson fog segíteni.

A rezsivédelem alapja a nyugati forrásból beszerezhető gáznál radikálisan olcsóbb orosz gáz - tette hozzá. Amikor a DK EP-képviselői, Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazatukat adták az orosz gáz kivezetéséhez, akkor tulajdonképpen a rezsivédelem ellehetetlenítését segítették elő - mondta.

KDNP: biztonságos energiaellátás nélkül nincs rezsicsökkentés

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: biztonságos energia nélkül nincs biztonságos otthon, nincs működő gazdaság, nincs kiszámítható mindennapi élet. Az energiabiztonság a megfizethető árú energia előfeltétele, és e kettő együtt alkotja a rezsicsökkentés alapját. Biztonságos energiaellátás nélkül nincs rezsicsökkentés - jelentette ki.

Kitért arra is: a liberális oldal, élén a Tisza Párttal évek óta támadja a rezsicsökkentést és "ebbe az irányba nyom bennünket Brüsszel is". Az Európai Bizottság az orosz kőolaj és földgáz kiszorítását erőlteti, figyelmen kívül hagyva a tagállamok érdekeit, és azt, hogy Magyarországnak a GDP közel 4 százalékának megfelelő kárt okozná a leválás az orosz energiahordozókról.

Vejkey Imre hangsúlyozta: az energiapolitika nemzeti hatáskör, ezért Magyarország európai bírósági eljárást fog indítani az orosz energiaimportot betiltó, brüsszeli REPowerEU-rendelet megsemmisítését kérve.

Czepek Gábor államtitkár válaszában kiemelte: az orosz energiahordozók továbbra is nélkülözhetetlenek Magyarország számára, ez ténykérdés. Az Európai Unió viszont ki akarja kényszeríteni az orosz olaj- és földgázimport teljes és végleges feladását 2027-től, úgy, hogy megfosztja a tagállamokat vétójoguktól és szankciós intézkedéseket alkalmaz. Aki ezt támogatja, az a kormány álláspontja szerint a rezsicsökkentés ellen érvel. Mióta a Tisza Párt a nemzetközi energialobbiból leigazolta "Kapitány urat és Orbán Anita asszonyt, világossá vált az, hogy 2027-ben az orosz energiahordozókat kivezetnék", és a rezsicsökkentést nem tartanák fönt.

Összességében tehát a választás tétje, hogy fennmarad-e és fenntartható-e a rezsivédelem - mondta.

Fidesz: a kormány átvállalja a fűtés költségeinek 30 százalékát a lakosságtól

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt: a kormány 12 éve elkötelezett a rezsicsökkentés mellett. Emlékeztetett: 2010 előtt, amikor a gáz köbmétere 150 forint volt, egy mostanihoz hasonló hideg esetén akár 40-50 ezer forinttal magasabb gázszámlát kellett fizetnie a háztartásoknak. A kormány a januári hideg miatt azonnal intézkedett és döntött arról, hogy 30 százalékát a fűtés költségeinek átvállalja a lakosságtól. Ez 50 milliárd forintnyi többletkiadást jelent a költségvetésnek, de "örömmel vállaljuk", mert így 50 milliárd forinttal több pénz marad a magyar családoknál. Hozzátette: mindenkinek segítenek, aki valamilyen vezetéken keresztül kapja az energiát.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: politikai döntés a kormány részéről, hogy alacsonyan tartja a rezsiköltségeket. Az elmúlt évben a kormány 880 milliárd forintot fordított erre a célra és elkötelezett, hogy fent is tartja a ezt a kedvezményt. Erről szól a rezsistop is, amely összesen 3,3 millió háztartásnak, gyakorlatilag mindenkinek segítenek ebben a nehéz helyzetben.

Szavazás a napirendről

Az ülésen felolvasták Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) levelét, miszerint frakcióik nem vesznek részt az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

A napirend elfogadására 35 képviselő igennel, kettő pedig nemmel szavazott. Az elnöklő Latorcai János megállapította: az Országgyűlés nem határozatképes és nem is lát lehetőséget a határozatképesség helyreállítására.

Az alelnök tájékoztatása szerint a parlament következő ülését a házbizottság ajánlásának megfelelően hívják össze.

Latorcai János az ülést bezárta.