Haza, vagy a halálba küldik a betegeket

– Közzétett a közösségi médiában egy bejegyzést, amelyben finoman, de mégis öntől nem megszokott keménységgel bírálta Kásler Miklóst és Müller Cecíliát. Mi váltotta ki az indulatot?

– Én régóta elégedetlen vagyok mindkettőjükkel, és ezt nem is rejtettem eddig sem véka alá, tehát nem ez az első alkalom, hogy megfogalmazom bírálataimat. Most eltekintünk attól, hogy Kásler Miklós miniszterként mit tett, vagy nem tett az elmúlt két évben. Amióta a járvány itthon is olyan mérteket öltött, hogy szükségesé váltak a rendkívüli intézkedések, azóta lényegében láthatatlanná vált. Hozzáteszem, az egészségügyért felelős államtitkárral, Horváth Ildikóval együtt. Elképesztő, hogy rendvédelmi emberek irányítanak, kommunikálnak, ráadásul – nem szívesen mondom – minden idők leggyengébb tisztifőorvosa mellett. Müller Cecília magyaráz, magyarázkodik…

– Rosszakat mond?

– Szakmailag értelmezhetetlen kijelentései vannak. Gondoljunk csak a maszk viselésével kapcsolatos, örökké változó mondataira, vagy akár legutóbbi a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatos nyilatkozataira.

– De talán nem az ő kezében van az irányítás, hanem a politikai vezetőkében, nem?

– Mi tagadás, meglehetősen fura helyzet állt elő: a miniszterelnök végez kórházellenőrzéseket; naponta tűnik fel az ország különböző kórházaiban – ami teljesen példátlan. Nem is tudok olyan országot, ahol ez így lenne, ahol nem az egészségügyért felelős miniszter keresné fel a gyógyintézeteket.

– Ez népszerűséget tudna hozni a miniszterelnöknek, aki még csak nem is kísérteti el magát sem Kásler Miklóssal, sem Horváth Ildikóval?

– Azt szeretné mutatni, hogy ő mindenható. Amikor az első repülőgép megérkezett Kínából, ő akkor sietve megjelent a reptéren. Még a gép belsejébe is bemászott, hogy megtapogassa a szájmaszkos küldeményt, azt a küldeményt, amelyet még a tisztifőorvos is változó minőségűnek titulált. Igen, azt akarja a kormányfő felmutatni, hogy minden tőle függ, mindent ő ellenőriz, minden döntést ő hoz meg. Van, amikor reggel hatkor, van, amikor késő este teszi közzé a közösségi médiában a döntéseit. Jellemző, hogy nem a százmilliárddal kistafírozott állami televízióban. De visszatérve a kórházakhoz: már az is érthetetlen és megmagyarázhatatlan volt számomra, hogy kórházparancsnokok dirigálnak, az meg végképp, hogy Orbán Viktor személyes jelenlétével ellenőriz. De még ennél is furcsább, sőt, tűrhetetlen, hogy hozzáláttak a szakmailag legkompetensebb kórházvezetők kirúgásához.

– Miért? Mi a cél ezzel?

– Hivatalos indoklás nincs. Mindenesetre kisebb tüntetés már kialakult: húsvét hétfőn a munkatársai kisebb demonstráció keretében búcsúztatták az eltávolított főigazgatót. Azt az orvost, aki nem is oly régen az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa volt, vagyis bizonyosan nem állt távol a Fidesz-kormánytól. Tehát a saját emberükről van szó, aki hiteles és jó szakember hírében áll. Miniszteri biztosként is korrekten szervezte a fejlesztéseket. Most viszont arról van szó, hogy nem volt hajlandó bizonyos utasítást azonnal végrehajtani.

– A kórháza kiürítését?

– Igen. Nem volt hajlandó egyik pillanatról a másikra kitenni a kórházból a betegek majd’ kétharmadát. Azokról a betegekről beszélünk, akiket az általa vezetett intézetben ápoltak, rehabilitáltak. Azért nem engedelmeskedett, mert sokan közülük nem voltak abban az állapotban, hogy haza lehessen telepíteni. Már csak azért sem, mert szinte csak órákat kaptak a kórházak vezetői, hogy eleget tegyenek a miniszteri rendeletnek, azaz annak, hogy a betegek 60 százalékát – ha esik, ha fúj – haza kell küldeni, hogy felszabadítsák a vírus-fertőzötteknek az ágyakat.

– Szakmailag ez indokolt?

– A magyarországi adatok, az ismert számok és trendek alapján, pillanatnyilag nem indokolt. Úgy látom, hogy ez nem más, mint egyfajta túlbiztosításra való törekvés, miközben eddig a járvány miatt felszabadított ágyak és a konténerkórházak sem teltek meg. Jó részük üresen áll, tehát a kapkodás semmiképp nem indokolt. A ma ismert fertőzöttek többsége egyelőre otthon van, nem is igényel kórházi ellátást, még kevésbé intenzív ellátást. Értem én, hogy kell egy puffer arra az időre, ha tényleg tömegessé válik a járvány, de egyik percről a másikra kidobni a kórházak ápoltjait – elfogadhatatlan döntés.

– Olvastam, hogy a daganatos betegek közül olyanokat is elküldtek, akiket nem vár otthon senki…

– Így van, de a krónikus osztályról is elküldtek infúzióra szoruló betegeket.

– És, akik emiatt meghalnak, nem fognak szerepelni a statisztikában – gondolom…

– Nehéz megmondani, mi van, mi lesz. De azt már tudjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara, még az ünnepek előtt kiadott egy közleményt, Láthatatlan áldozatok címmel. Ebben olvashattunk egy állásfoglalást, amelyben kifejezték aggodalmukat a járványtól független betegek sorsával kapcsolatban.

Arra ugyanis, hogy az ilyen betegségben szenvedőkre már most nem fordítanak elég figyelmet; pontosan ezt fejezi ki a láthatatlan veszteség megfogalmazása, amire ön is utalt: ha ők áldozatul esnek a kisebb odafigyelés miatt, a koronavírus statisztikáiban nem fognak szerepelni. Egyszerűen fel fognak gyűlni az ellátatlan esetek, és ezeknek beláthatatlan következményei lesznek.

És ne feledjük: ezt az állásfoglalást még azelőtt hozta nyilvánosságra a kamara, hogy elindult volna a tömeges hazaküldés, megjelent volna a rendelet, hogy a fekvőbeteg kapacitás 60 százalékát fel kell szabadítani. Ehhez tegyük hozzá, hogy nem működik rendesen a járóbeteg ellátás, például azért, mert – szerintem feleslegesen, kellő szelekció nélkül – a 65 év feletti orvosokat elküldték, ahelyett tisztességes védőfelszerelést biztosítottak volna számukra.

De folytatom: nem tisztázottak a betegutak, hogy hova, milyen ellátásokat telepítettek át, vagy át sem telepítettek. Szóval, joggal tiltakozik az orvosi kamara. Azt mondják, hogy az ellátatlan esetek szaporodása a járvány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek, társadalomnak és gazdaságnak okoz majd megoldhatatlan feladatot. Megismétlem: az állásfoglalás az új rendelet megjelenése előtt született. Nem véletlen, hogy felháborodást váltott ki az intézkedés, épp az ünnepekre időzítve. A közösségi médiában kétségbeesett hozzátartozók, és betegjogi képviselők fordultak az adott kórház vezetőjéhez a krónikus osztály kiürítése láttán, de persze a panaszaikra nem válaszoltak.

– Gondolom, azért nem válaszoltak, nehogy kirúgják őket is.

– Nem tudom, miért, de nem válaszoltak. Mindenesetre a budakeszi Rehabilitációs Intézet példája eléggé figyelmeztető. Az is hírlik az ottani, most eltávolított igazgatóval kapcsolatban, hogy saját hatáskörben tesztelt, más kórházakból áthozott betegeket, akik közül volt olyan, aki fertőzöttnek bizonyult.