Hegedűs András: Ha politikai megrendelés bizonyítható, súlyos büntetőjogi következményei lehetnek az aranykonvoj-ügynek
Az úgynevezett aranykonvoj-ügy nemcsak politikai, hanem büntetőjogi szempontból is az elmúlt évek egyik legsúlyosabb ügye lehet – erről beszélt Hegedűs András nyugalmazott ügyész egy interjúban. A volt ügyész szerint a nyomozásnak azt kell tisztáznia, ki adott utasítást az akcióra, milyen szerepet játszottak az állami szervek, és felmerülhet-e a politikai felelősség a legmagasabb szinteken is.
Hegedűs András hangsúlyozta, hogy az ügyészség megítélését nem szabad kizárólag a kiemelt politikai ügyek alapján értékelni. Elmondása szerint a hétköznapi bűnügyek döntő többségében az ügyészek önállóan, szakmai alapon dolgoznak, a problémák elsősorban a politikailag érzékeny eljárásoknál jelentkeznek.
A volt ügyész szerint az aranykonvoj-ügy különösen azért figyelemre méltó, mert a rendelkezésre álló információk alapján több állami szerv – köztük a Terrorelhárítási Központ (TEK), a NAV és az Alkotmányvédelmi Hivatal – összehangolt fellépése rajzolódik ki.
Állítása szerint a dokumentumokból az látszik, hogy már a hivatalos feljelentés továbbítása előtt eligazításokat tartottak az érintett szervek számára, vagyis az akció előkészítése jóval korábban megkezdődhetett. Úgy véli, ennek tisztázása kulcsfontosságú lehet a büntetőeljárás során.
Hegedűs András arra is felhívta a figyelmet, hogy a NAV belső jelentései több ponton is kifogásolták az eljárás jogszerűségét. Szerinte a pénzmosás gyanúját alátámasztó bizonyítékok már az eljárás kezdetén is hiányoztak, ennek ellenére a nyomozást elrendelték, majd végrehajtották az akciót.
A volt ügyész szerint különösen fontos kérdés, hogy a TEK milyen jogalapon vette át az intézkedések irányítását, illetve miért tartották tovább őrizetben az érintetteket akkor is, amikor a NAV álláspontja szerint már nem állt fenn a bűncselekmény alapos gyanúja.
Az interjúban szó esett arról is, hogy az ukrán állampolgárokkal szemben később megszüntették a korlátozó intézkedéseket, a lefoglalt értékeket visszaadták, és az Alkotmányvédelmi Hivatal maga kezdeményezte a korábbi beutazási tilalom visszavonását. Hegedűs szerint ez tovább erősíti annak szükségességét, hogy részletesen feltárják az események teljes láncolatát.
A nyugalmazott ügyész úgy véli, a nyomozás következő szakaszában célszerű lenne egyszerre kihallgatni az ügy kulcsszereplőit, valamint beszerezni a telefonos híváslistákat, cellaadatokat és a TEK műveleti felvételeit is. Ezek alapján szerinte pontosabban rekonstruálható lenne, hogy ki hozta meg a döntéseket és milyen utasítások alapján zajlott az akció.
Hegedűs András szerint amennyiben bizonyítást nyer, hogy az intézkedések politikai megrendelésre történtek, annak súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. Úgy fogalmazott: ilyen esetben nem csupán hivatali visszaélés, hanem más, jelentős büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.
A volt ügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek a politikai vitáktól függetlenül minden rendelkezésre álló bizonyítékot fel kell tárnia, és egyértelműen meg kell állapítania, kik voltak az akció valódi irányítói és döntéshozói. Véleménye szerint csak egy teljes körű, átlátható vizsgálat állíthatja helyre a közbizalmat az ügyben.
