Hegyesiné Orsós Éva: a szolidaritás akár életet is menthet

Németh-Kállai Szilvia 2022. december 24. 07:10 2022. dec. 24. 07:10

​​​​​​​Hogy a nyugdíjasok közül kinek milyen lesz a karácsonya, azt nagyon komolyan meghatározza, milyen a szociális, a jövedelmi helyzete, az, hogy családban él-e, milyen az egészségi állapota és sok más körülmény is. Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) soros elnöke, akit a jelenlegi helyzet jellemzőiről kérdeztünk. 

Hogy élnek azok a nyugdíjasok – így a tél derekán –, akiknek a nyugdíja a medián nyugdíj alatt van?

Nagyjából egymillió emberről beszélünk, nekik a nyugdíjuk 160 ezer forint alatt van. A legnehezebb annak a mintegy félmillió embernek a helyzete, aki 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet kap. Ők azok, akikre különösen oda kell figyelni. Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerre, de az elmúlt hónapokban ez az arány már 60 százalékra emelkedett. A hazai nyugdíjasok ellátmánya európai viszonylatban is nagyon gyenge.

Hogyan tudják beosztani a pénzüket?

A nyugdíjas kosárba legalább három dolognak kellene kényelmesen elférnie. Először is az emberek korának és egészségi állapotának megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszernek. Ne felejtsük el, például ebben a korosztályban magas a cukorbetegek száma. Az elszabadult alapvető élelmiszerárak mellett ezek a nyugdíjak nem teszik lehetővé a megfelelő táplálkozást. Ehhez jönnek még a rezsiszámlák. A téli hónapokban – és most a karácsonyról is beszélek – fűteni kell. A legidősebbeknél, akik között sokaknak rendkívül alacsony a nyugdíjuk, azt tapasztaljuk, hogy olyan lakásokban, házakban élnek, amelyekben gyakorlatilag az utcát fűtik. Ők nem voltak képesek a háztartási eszközöket lecserélni energiatakarékosra, nem tudták korszerűsíteni a lakásuk, a házuk fűtésrendszerét átalakítani. Miközben nekik már máshogy működik a szervezetük és sokkal melegebb környezetre lenne szükségük, mint a fiatalabbaknak. Ők úgy spórolnak, hogy sok esetben nem fűtenek, ami rontja az egészségi állapotukat, és egyre többen a saját otthonukban hűlnek ki. A fogyasztói kosár harmadik lényeges eleme az egészségügyi kiadás. Gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük. A legszegényebbeknek nem jut mindhárom dologra. Arról is tudunk, hogy vannak, akik a nyugdíj érkezése előtt egy héttel már nem szednek gyógyszert sem, mert nem tudják kifizetni. Emiatt pedig tovább romlik az egészségi állapotuk. Ebben szerepet játszik az is, hogy sok szolgáltatás csak a magánegészségügyben érhető el, esetükben – anyagi helyzetük miatt – fel se merül ennek az igénybevétele. Vagy esznek vagy fűtenek, vagy gyógyszert vesznek, jó esetben is legfeljebb kettőre van ebből pénzük. 

Nem inflációkövetők a nyugdíjemelések?

Törvény szerint igen. De az infláció mértékét az elmúlt években jellemzően alultervezte a kormány, és így a januári emelést novemberben korrigálni kellett! Novemberig pedig a nyugdíjasok előlegeztek a központi költségvetésnek. Eközben az aktívak és a nyugdíjasok között nőtt a jövedelmi olló. De az idén elszabadult az infláció! Ezt mindenki érzi a saját bőrén, mert az alapélelmiszerek nem a nyugdíjemelés 14 százalékával mentek feljebb, hanem 30-60 százalékkal. Vannak olyan termékek, amik kétszer annyiba kerülnek, mit tavaly.  

A többi nyugdíjas jobban kijön a pénzéből?

Ha a medián közepét nézzük, és nem a legnagyobb nyugdíjakkal rendelkezőket, akkor azt tapasztaljuk, hogy már nekik is le kell mondaniuk néhány dologról. A legtöbben nem mennek már el gyógykezelésekre, ritkábban járnak közösségbe, vagy olyan programokra, amelyek mellett töltődni tudnának.

Fontos, hogy a nyugdíjasok is közösségeket alkossanak? 

Igen. Országszerte sok nyugdíjas klub van, az önkormányzatok pedig segítik, hogy ezeknek a kluboknak a működése folyamatos legyen. De azt is tudjuk, hogy sok helyen viszont bezártak! Látjuk, hogy az önkormányzatok igyekeznek a saját lehetőségeikhez képest kapcsolatot tartani a településük időseivel, és igyekeznek olyan megoldásokat találni, amelyekre az időseknek szükségük, igényük van. Fontos, hogy a nyugdíjasok ne magányosodjanak el, és az ünnepek alatt se maradjanak magukra. Sokan rendeznek karácsonyi ünnepséget, de emellett olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek javítanának a legnehezebb helyzetben élők életminőségén.

Milyen megoldásokat látnának szívesen?

Azt látjuk, hogy az elmúlt több, mint egy évtizedben egyetlen olyan intézkedés nem született, amelynek célja az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása lett volna. A méltányossági nyugdíjemelési keret is alacsony. Eddig a méltányossági nyugdíjemelés mértéke háromezer forint körül alakult, ez az összeg most emelkedett mintegy 8 ezer forintra. Szeretnénk elérni, hogy azok, akiknek rendkívül alacsony a nyugdíjuk, kapjanak egy egyszeri 50 ezer forintos támogatást. Ez igen szerény segítség lenne, főleg a mostani téli időszakban. 

A karácsonyi ünnepeken mi lesz azokkal, akik nem tudnak fűteni?

Azt tapasztaltuk, hogy a nyugdíjas szervezetek, klubok szervezték meg maguk között az úgynevezett füstszolgálatot. Azt nézik, hogy hol nem füstöl a kémény. Mert a kisebb településeken ez azt jelenti, hogy ahol fűtenek, ott füstöl, de ahol nem füstöl, ott baj van, és erről jelzést adnak az önkormányzatnak. Ez rendkívül fontos dolog, és kifejezi az egymás iránti szolidaritást is. Ráadásul ez egy olyan önkéntes munka, amit a nyugdíjasok zöme szívesen vállal. Egy Nógrád megyei településről indult a kezdeményezés. Mivel más nyugdíjas szervezetekben is rendszeresen beszélünk erről, a jó gyakorlatokat a más megyékben élő nyugdíjasok is rendszeresen „hazaviszik”. Például a Fővárosi Önkormányzat az Idősügyi Tanáccsal együttműködve, egyszeri támogatást ad a téli időszakban a rezsiszámlák kifizetéséhez. Azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk alacsony, és a helyzetük nem változik, a támogatást újra igényelhetik.

Ezek szerint van segítség?

Sok esetben van valamennyi, csak a nyugdíjasok nem tudnak róla. Mindenkit arra biztatunk, hogy aki nehéz helyzetben van, ne szégyenkezzen miatta, hanem jelentkezzen, kérjen segítséget. A nyugdíjasok megszervezik magukat és az a hálózat, amit folyamatosan építünk, jól működik. Mindig van teendőnk! Így ünnepek környékén ez a háló jól tud működni. Ilyenkor az emberek még érzékenyebbek és látjuk, hogy azok a tagjaink, akiknek lehetőségük van, például egy vagy két rúddal több bejglit sütnek, hogy azoknak is jusson, akikre nagy valószínűséggel senki sem nyitná rá az ajtót, vagy nincsenek olyan helyzetben, hogy diót vagy mákot vegyenek, illetve vannak olyanok is, akiknek az egészségügyi állapotuk nem engedi, hogy bejglit süssenek. A tagok nagyon szolidárisak, meglátogatják egymást, elbeszélgetnek, ami sok esetben életmentő.

A több mint kétmilliós létszámú magyarországi nyugdíjas társadalom nem képez homogén csoportot. Rendkívül sokszínű a korösszetétele, az ellátottak egészségi állapota, vagy például az anyagi helyzete. Egyszerre vannak jelen az 58-65 éves korcsoporthoz tartozó nyugdíjasok, és növekszik a 85-90 éven felüliek száma. Vannak rendkívül aktív, évente többször is utazók, gyakran kirándulók, színházba, hangversenyre járók és növekszik a rossz egészségi állapotú idősek száma, akik egyre több segítségre szorulnak. A nyugdíjasok felének nyugellátása 160 ezer forint alatt van (nagyjából most ennyi a medián nyugdíj), és több százezren 100 ezer forintnál is kevesebbet kapnak. Eközben pedig növekszik az egymillió forintnál többhöz jutó nyugdíjasok száma is.