Hét százalék körüli infláció miatt csökkenhet a kormány támogatottsága
Ilyen szintű inflációnál már veszélyben érezheti a támogatottságát a kormány. Nem véletlen, hogy csúcsra járatják a hangulatjavító intézkedéseket.
A kormánynak sok problémája van a koronavírus-válság utáni gazdaság irányításával. Bár egyes adatok bizakodásra adnak okot, az inflációt tekintve, Európa országainak élvonalába tartozunk. Csak Lengyelországban és a balti országokban nőttek gyorsabban az árak éves szinten, mint itthon. Ehhez részben az az 5100 milliárd forintos költségvetési hiány is hozzájárult, amit a kormány 2021-ben hozott össze – írja a G7 az elemzésében.
2020-ban a járvánnyal véget ért a konjunktúra, és bár az öt százalékos gazdasági visszaesés után 2021 egészére a kormány 6,4 százalékos növekedésre számít, azt is érdemes figyelembe venni, hogy tavaly ilyenkor, 2021 első negyedévében még zsugorodott a magyar GDP.
A megszokottnál gálánsabb egyszeri kifizetések mellett, a kormány az utóbbi időszakban az elszálló árak megfékezése érdekében, több termék árát központilag korlátozta. Tavaly novemberben az üzemanyagárakat, decemberben a lakáshitel-törlesztőket, a múlt héten pedig hét alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be.
Látszik tehát, hogy a választások előtt egyszerre igyekeznek a lakosság minél szélesebb rétegeinél az elkölthető jövedelmet növelni, miközben valamilyen szinten szeretnék korlátozni azt is, hogy mennyit érezzen a lakosság az elszálló árakból.
Egyszerű logika magyarázza, hogy langyos gazdasági teljesítménnyel nem lehet kormányon maradni: ha gyenge a gazdaság, szegényednek a szavazók, akik emiatt a kormányt okolják majd, ezért nem szavaznak rájuk többször. Az intézkedések alapján úgy tűnik, hogy a kormány is az újraválasztásra veszélyes tényezőként értékeli a jelentős drágulást.
Általánosságban elmondható, hogy rossz gazdasági teljesítmény csökkenti a kormánypárti szavazók számát, de a legfontosabb, hogy a szavazók kit tesznek felelőssé értük. A mai magyar helyzet is azért érdekes, mert a kormánypárti és ellenzéki szavazók teljesen mást gondolnak arról, hogy miért hatalmas az infláció és az államháztartás hiánya.
A december elején közzétett Publicus-kutatásban a megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érezhetően drágultak a mindennapi megélhetéshez szükséges termékek. A megkérdezettek közül tízből négy ember mondta, hogy sokkal jobban oda kell figyelnie a bevásárláskor. Az emberek ötödének pedig – saját bevallása szerint – le kell mondani olyan termékről, amire korábban volt pénze.
A Publicus-felmérésben arra is rákérdeztek, hogy ki a felelős az árak emelkedéséért. Ebből az derült ki, hogy a drágulás mögött a kormány felelősségét a megkérdezettek nagyjából harmada látja, a világgazdasági folyamatokat és a járványt pedig a megkérdezettek 40 százaléka teszi felelőssé. A kormány felelősségét az ellenzéki pártok támogatói jóval nagyobbnak látják, 65 százalék azok aránya, akik leginkább a kormányt teszik felelőssé. A Fidesz-támogatóknak azonban csupán a hetede, 14 százaléka gondolta, hogy a kormány a felelős a megemelkedett árakért.
Az elmúlt időszakban elfogadott ármaximáló intézkedésekkel a kormány éppen annak akart elébe menni, hogy a választások előtt negatívan hasson a drágulás a támogatottságára.
