Heves harcok, miközben Ukrajna és a NATO is ellenáll

Tüntetés az orosz megszállás ellen

Az orosz megszállás ellen tüntettek mintegy kétezren Herszonban. A tömeg az ukrán himnuszt énekelte és nemzeti zászlókat lengetett. Többen azt kiáltozták: Herszon Ukrajnáé, oroszok menjetek haza. A Fekete-tengeri kikötőt két napja foglalták el az oroszok. A helybeliek szerint a megszállóknak listáik vannak és azok alapján tartóztatják le a veszélyesnek ítélt ukránokat.

Putyin tagadja, hogy rendkívüli állapotot akarna kihirdetni

Az orosz elnök közölte, hogy nincs szándékában rendkívüli állapotot bevezetni Oroszországban. Putyin erről akkor beszélt, amikor az Aeroflot légitársaság alkalmazottaival találkozott. A rendkívüli állapot idején felfüggesztik a polgári törvényeket és katonai irányítás alá vonják az országot. Az orosz elnök azt mondta, ilyesmit csak külső agresszió esetén vezetne be, bár hozzátette, lennének még más rendkívüli intézkedések, de egyelőre azokat sem akarja hatályba léptetni. Előzőleg az orosz légitársaság bejelentette, hogy Belarusz kivételével minden külföldi járatát felfüggeszti.

Meghiúsult a civilek kimentése

Mégsem tudták kimenekíteni a civileket két dél-ukrajnai városból. Korábban az oroszok és az ukránok abban állapodtak meg, hogy Mariupol és Volonovaha városokat elhagyhatja a polgári lakosság ma, helyi idő szerint reggel 9 és délután 4 óra között. Ám később Mariupol alpolgármestere arról számolt be a BBC-nek, hogy az egyezség ellenére, az oroszok változatlanul ágyúzzák a várost, a kijelölt menekülési útvonalon pedig súlyos harcok dúlnak. A Fekete-tengeri kikötővárosból 200 ezer civil akart távozni, mert az oroszok már lassan egy hete folyamatosan támadják. A tűzszünet megsértéséért mindkét fél a másikat hibáztatja. Az ukránok azt mondják, hogy az oroszok a fegyvernyugvást kihasználva próbáltak előre nyomulni. A támadók viszont azt közölték, hogy az ukránok nyitottak tüzet az orosz katonákra. A kimenekítés útvonala mentén fekvő Orihiv város körzetéből harcokat jelentettek.  

Térkép jelmagyarázata: nyílak: kimenekítési útvonal, rózsaszín: oroszok által elfoglalt terület, lila keret: oroszok által elfoglalt Krím-félsziget

Zelenszkij keményen üzent a Nyugatnak

„A NATO vezetése ma zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásának... Ha Ukrajna elesik, akkor egész Európa elesik” – üzente a világnak Volodimir Zelenszkij, aki ezzel reagált a NATO döntésére, miszerint továbbra sem hajlandók repüléstilalmi zónát létesíteni Ukrajna felett. „Minden ember, aki meghal, a mai naptól kezdve miattad is fog meghalni, a gyengeséged és amiatt fog meghalni, mert nem törődsz vele” – mondta, majd hozzátette: a NATO-csúcson kiderült, hogy nem mindenki tekinti első számú célnak az európai szabadságharcot. „A NATO-országok olyan narratívát kreáltak, miszerint a légtér lezárása Ukrajna felett Oroszország közvetlen agresszióját váltja ki a NATO ellen... ez azoknak az önhipnózisa, akik belül gyengék, bizonytalanok, annak ellenére, hogy sokszor erősebb fegyvereik vannak, mint nekünk” – üzente, láthatóan ingerülten a Nyugatnak. 

A repüléstilalmi zóna

Jan Stoltenberg NATO-főtitkár, Anthony Blinken, amerikai külügyminiszter és sok más vezető is egyelőre ellenáll annak az ukrán kérésnek, hogy hozzanak létre úgynevezett repüléstilalmi zónát Ukrajna felett. Ez azt jelentené, hogy minden repülőgép mozgását megtiltják. Ezt csak katonai erővel lehet elérni, s ha ezt megteszik, attól lehet tartani, hogy nemzetközivé válik a helyzet, és atomháborúig is elvezethet. Anthony Blinken szerint reális az eszkaláció esélye. A NATO, mint védelmi szövetség ezért is fókuszál erejének erősítésére a térségben. Utalt arra, ez is kell ahhoz, hogy teljesülni tudjon az 5. cikkely szerinti közös védelem (ha egy NATO tagországot megtámadnak, akkor a NATO közösen megvédi), hiszen „védelmi szövetség vagyunk”.

Katonai mozgások

Az orosz haderő most már szinte válogatás nélkül lövi a polgári célpontokat is. Nyugati szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz stratégia a katonai célpontokról a civilek irányába tolódik el, és egyre több támadás irányul a lakossági központokra. Azután történt ebben váltás, hogy nem érték el a Putyin által óhajtott gyors győzelmet, és az orosz hadsereg merev és elszánt ukrán ellenállásba ütközött országszerte.

Az ország déli részén található, a Fekete-tengerhez csatlakozó városokra különös nyomás nehezedik, bár Oroszország továbbra is nyomást gyakorol az ország északi és keleti részére is. Több mint nyugtalanító, hogy egyes hírek szerint, miután az oroszok elfoglalták az 1986-os nukleáris baleset nyomán lezárt csernobili atomerőművet, és tegnap tűzharc után ellenőrzésük alá vonták az ország és Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt, az orosz erők elindultak egy másik atomerőmű irányába is. Amerikai értesülések szerint közelítenek Ukrajna második legnagyobb atomerőműve felé: már csak 35 kilométerre vannak a dél-ukrajnai Juzsoukrainszki erőműtől. Ez egyébként durván 200 kilométerre fekszik a fővárostól, Kijevtől.

A BBC hitelesített felvételeket tett közzé arról, ahogy orosz támadóhelikopterek lövik a csütörtök óta ostrom alatt álló, körbekerített Mariupol kikötővárost. A több mint 400 000 lakosnak otthont adó déli város, ahol már nincs áram- és vízellátás, közel van az orosz határhoz – és kulcsfontosságú egy olyan szárazföldi folyosó létrehozásához, amely lehetővé teszi az oroszok által támogatott luhanszki és donyecki lázadók összefogását a Krímben.

Az orosz erők közben folyamatosan nyomulnak Odessza felé.

Az oroszok rakétákkal lőtték a fővárost, Kijevet és a második legnagyobb várost, Harkovot is. Közben leállt a hatalmas, 34 kilométer hosszúságú páncélozott konvoj, amely Kijev felé közeledik.

Az oroszok már korábban bevették – elsőként a nagy városok közül – a Dnyeper folyó és a Fekete-tenger találkozásánál fekvő Herszont.

Az ukránok eltökéltségét és hazaszeretetét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy – a The Guardian jelentése szerint – eddig 66 224 ukrán férfi tért vissza külföldről, hogy segítsen harcolni az orosz invázió ellen. Erről Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter beszélt.

Humanitárius folyosók nyílnak

Az orosz védelmi minisztérium szerint humanitárius folyosók nyílnak Mariupol és Volnovakha városaiból, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a városokat. Korábban Mariupol polgármestere kérte ilyen folyosó nyitását a folyamatban lévő blokád és az orosz csapatok általa kegyetlennek nevezett támadásai közepette.

Az ukrán-orosz tárgyalások eddigi két fordulója alatt humanitárius folyosók nyitásában állapodtak meg a felek.

Menekültek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint csütörtökig több mint 1,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát az orosz invázió február 24-i kezdete óta. Többségük Lengyelország irányában hagyta el Ukrajnát, a második legnagyobb tömeg – egyes hírek szerint már több mint 140 ezer ember – Magyarországon talált ideiglenes menedéket. A kormány adatai szerint közülük 22 ezer a magyar nemzetiségű, 18 ezer unión kívüli polgár, és 100 ezer ukrán nemzetiségű. A menekültek 80-85 százaléka tovább utazik. Az UNHCR szerint nagyon sokan Ukrajnán belül keresnek biztonságot, de ők is bármikor elindulhatnak a határok felé.

Totális a sajtócenzúra Oroszországban

A CBS News, a BBC amerikai műsorszolgáltató partnere és az ABC News csatlakozott azoknak a hírügynökségeknek a sorába, amelyek felfüggesztik munkájukat Oroszországban, miután ott hatályba lépett a sajtó- és információszabadságot teljesen megszüntető új törvény. Eszerint akár 15 év börtönbüntetést is kaphat az ukrajnai háborúról szóló „álhírek” terjesztője. A törvény – írja a BBC – gyakorlatilag leállítaná a független tudósításokat Oroszországban, ahol a sajtóorgánumok nem hivatkozhatnak „háborúként” az ukrajnai konfliktusra.

Pénteken a BBC felfüggesztette az országon belüli működését, csakúgy, mint a CNN és a Bloomberg.

Közben az orosz médiafelügyelet korlátozta a Facebookhoz, a Twitterhez, a YouTube-hoz és független helyi csatornákhoz való hozzáférést is.

Tiltakozások a világban

Folytatódtak a tüntetések a világban. A nagyvárosokban több demonstráció is volt Ukrajna mellett. Több ezren vettek részt péntek este a grúz fővárosban, Tbilisziben és a cseh fővárosban, Prágában tartott tüntetésen, ahol Volodimir Zelenszkij videolinken keresztül szólította meg a jelenlévőket, miként szólt a frankfurti, a vilniusi, a lyoni és a pozsonyi háborúellenes tüntetések résztvevőihez is Voltak még megmozdulások Lisszabonban, Luzernben, Londonban, Szöulban, Jakartában és La Pazban.

És volt Belgrádban is – csak ott nem Ukrajna, hanem Oroszország és Putyin mellett.

Sorra „büntetnek” a külföldi cégek

Naponta érkeznek a hírek arról, hogy nemzetközi cégek egymás után vonulnak ki Oroszországból, szakítják meg ottani üzleti kapcsolataikat, állítják le termelésüket, értékesítésüket, oda irányuló kivitelüket. A legújabb ilyen cég – a Microsoft és az Apple után – a Samsung volt, de olyan luxuscikkeket előállító és értékesítő cégek is a kivonulás mellett döntöttek, mint a Hermes, a Cartier és a Chanel.

Komolyabb problémákat okozhatnak az olyan lépések is, mint a PayPal-é: a Reuters jelentette, hogy a cég szombaton hajnalban leállította szolgáltatásait Oroszországban a „jelenlegi körülményekre” hivatkozva. Ezzel csatlakozott több pénzügyi és technológiai vállalathoz, amelyek Ukrajna megszállása után felfüggesztették tevékenységüket Oroszországban.