Hiller István: együtt kell ünnepelni a Magyar Kultúra Napján, de kritikusan szemlélni a kulturális politikát
A nemzet megosztottsága, ami évszázadokon keresztül és most is jellemző, és ami megjelenik a Himnuszban, az figyelmeztetés. Az a politika, amelyik szakítani akar a megosztottsággal, az nagyon nehéz célt tűz ki maga elé, de ettől még szükséges és lehetséges – mondta a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában Hiller István az MSZP politikusa, az Országgyűlés alelnöke a Magyar Kultúra napja alkalmából. A volt kulturális és oktatási miniszter arról az aktualitásról is beszélt, hogy ezen az ünnepen adják át a pedagógusoknak járó kitüntetéseket, miközben a tanárok sztrájkra készülnek és arról is kifejtette véleményét, hogy vizsgáztatási visszaélések történtek egyes egyetemeinken.
Hiller István a megosztottsággal kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy az első felelős magyar kormány tagjai között ott volt Deák Ferenc, aki – a forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kevesebb, mint 20 évvel – javasolta a kiegyezést, illetve abban aktív szerepet vállalt, utána pedig az ország fejlődésének egyik legszebb és legvirágzóbb szakasza jött az összes problémájával együtt.
„Az egészen sajátos, hogy több mint egy évszázadon keresztül például soha senki, egyetlen kormány sem kérdőjelezte meg, hogy a Szépművészeti Múzeum a nemzet egészéé, de vele szemben ott áll a Műcsarnok, amely durván egy évtizede nem a magyar államé, nem a nemzet egészéé, hanem a jelenlegi kormány által privilegizált Magyar Művészeti Akadémia tulajdona.”
Amikor a Magyar Kultúra Napján ünneplünk, ilyen dolgok is eszünkbe kell, hogy jussanak – tette hozzá.
„Képzeljük el azt az őrült eszmefuttatást, hogy egymást követő kormányok közül, az egyik az Operaházat, a másik a Szépművészeti Múzeumot, a harmadik a Művészetek Palotáját odaadja a nekik kedvező különböző intézményeknek, egyesületeknek vagy akadémiáknak.”
Nem ezért hozták létre az elődeink, hanem hogy közös, a nemzet egészének tulajdona és büszkesége legyen – mondta. Mint fogalmazott, a kultúra napja össze kell, hogy kössön minket, de a kulturális politika megítélése, az, hogy itt mi folyt és mi folyik, annak elemzése és adott esetben kritikai elemzése, a jelenlegi – még – ellenzéknek kötelessége.
Hiller István arra is reagált, hogy a Magyar Kultúra Napján szokták átadni az oktatással kapcsolatos szakmai elismeréseket, miközben a pedagógusok sztrájkra készülnek.
„Rendszerjellegű változás kell, ami alatt azt értem, hogy nem csak az ígéreteket kell betartani, hanem akkor is párbeszédet kell folytatni szakszervezetekkel, civil szervezetekkel, amikor nem ég a ház. Ki kell alakítani egy olyan légkört, hogyha bármi probléma van és ezt az egyik fél felveti, akkor a másik rutinszerűen tud vele kapcsolatba lépni.”
A pedagógusok konkrét ügyéről azt mondta, látni kell, hogy nem olyan követelésről van szó, amelyet néhányan egy íróasztal mögött kitaláltak, hanem megszerzett, adott jogot vettek el tőlük.
Emlékeztetett, hogy 2011 végén, amikor elfogadták az oktatási törvényeket, létrehozták a Klebersbergről elnevezett központot és azt mondták, hogy több munkát követelnek meg a pedagógusoktól, cserébe pedig életpályamodellt, azaz több pénzt ajánlottak. Ez azt jelentette, hogy a pedagógus életpálya alapköve a mindenkori minimálbér, és ahogy az nő, úgy megfelelő arányban, az eltöltött évek, és a besorolás szerint nő a pedagógusok jövedelme.
„Ez két éven keresztül élt.”
„Saját – törvényben rögzített – ígéretét szegte meg a kormány és ez vezetett oda, hogy az ígéret felét betartották, vagyis több munkát adtak, a másik fele pedig, hogy ezért több pénz jár, az devalválódott, mert nem kötik a minimálbérhez. Ezért a beharangozott pedagógus figyelmeztető sztrájk, illetve az utána következő munkabeszüntetéses sztrájk az nem az ő túlzott igényeiket, hanem a kormány által megígért, ratifikált és bejelentett fizetésemelést vonja kétségbe, ezért kimondottan jogos, amit tesznek.”
A felsőoktatásban történt vizsgabefolyásolásról elmondta, 1987-től másfél évtizeden keresztül mintegy 14 ezer történelem szakos hallgatót vizsgáztatott, ebben benne volt a rendszerváltás ideje, majd utána az Antall-, a Horn- és Orbán Viktor első kormánya.
„Társaimmal együtt, akik azóta egyetemi professzorok, akadémikusok, soha egyetlen alkalommal, se telefonon, se postagalambbal nem kerestek meg minket egyetlen kormánytól, vagy annak tagjától, de nem is fordult meg a fejünkben, hogy valaki ezzel bekopog.”
Hiller István rámutatott, az akkori vizsgázók között számos olyan hallgató volt, akik azóta a jelenlegi kormány vagy jelenlegi ellenzéki pártok prominens képviselői lettek, európai parlamenti képviselőtől, ellenzéki pártelnökig. Ilyesmi soha nem merült fel – mondta a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában.
