Hogy kerültek kínai katonák a lengyel határra?
A lengyel határ közvetlen közelében fehérorosz-kínai hadgyakorlatot tartottak, amelyet hivatalosan „terrorellenes felkészítésnek” neveztek. A helyszín meglepő, az időpont nyilván nem véletlen, azt a résztvevők a NATO ünnepi csúcstalálkozójára időzítették. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a manőver nem tartozik a nagy gyakorlatok közé, de a kínaiak érkezése aggodalmat keltett Varsóban, Ukrajnában és a NATO-ban egyaránt.
A 11 napos gyakorlat már a harmadik ilyen közös manőver, előzőleg Kínában és Oroszországban gyakorlatoztak. Ezúttal a helyszín ad okot aggodalomra. A két ország katonái a lengyel határtól 5 kilométerre fekvő Bresztben gyakorolnak túszmentő akciókat és terroristaellenes fellépéseket.
A „Sastámadás” elnevezésű gyakorlatot néhány nappal azután tartják, hogy Fehéroroszország teljes jogú tagja lett a Kína és Oroszország által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezetnek, amelyet a nyugati szervezetek ellensúlyaként próbálnak felépíteni. Ott megfogalmazták, hogy az együttműködést katonai területen is erősíteni kell.
Az egész egy nagyobb nemzetközi együttműködés része, Kína – ha közvetett módon is, de – segíteni kívánja Oroszországot az Ukrajna elleni harcban. Kínai részről azt állítják, hogy a breszti gyakorlatnak „semmi köze az ukrajnai helyzethez” és az „csak egy újabb kínai hadgyakorlat”. „Kína semmilyen módon nem fog beavatkozni az orosz-ukrán konfliktusba... még fegyvereket sem adunk, hogyan avatkozhatnának be közvetlenül a csapataink? Ez lehetetlen” – mondta egy nyugalmazott kínai ezredes. Más kínai kommentátorok szerint „Kína és Fehéroroszország között hosszú hagyománya van a katonai együttműködésnek” és az utóbbi években igyekeznek közösen fellépni a terrorizmus ellen.
A fehérorosz Lukasenka politikája közismert, ő maximálisan kiszolgálja az orosz érdekeket. Ennek keretében nemrégiben hozták nyilvánosságra, hogy Oroszország atomeszközöket telepített Fehéroroszországba. Kína azonban a kapcsolatok bővítésébe nem feltétlenül fegyverekkel vagy alkatrésszel, hanem kettős felhasználású anyagok szállításával akar beszállni – magyarázta Kis-Benedek József, „hogy kerül a csizma az asztalra”, a kínai katona a lengyel határra.
A helyszínnek emellett gazdasági jelentősége is van. Bresztnél van az a fontos vasúti csomópont, amelyen keresztül a Kínából származó áruk érkeznek Európába, Lengyelországba. Ez az egész lengyel határszakasz tehát menekülési útvonal – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
A múlt heti NATO-csúcson fontos témaként szerepeltek a Távol-Kelet és Kína törekvései, Pekingnek az ukrajnai háborúban játszott szerepe. Kis-Benedek szerint nem csak a helyszín érdekes, hanem a gyakorlat hossza is. A terrorizmus elleni védelem és a túsz-szabadítás gyakorlására a tervezett 11 nap katonai szempontból elég hosszú idő. Arra mindenképpen jó, hogy ha a nyugatiak megkérdezik, mit keresnek itt a kínaiak, azt lehet mondani: a gyakorlat nem ország, hanem terrorszervezet ellen irányul, a tárgya hivatalosan a terrorizmus elleni fellépés. Például szimulálni lehet az említett vasútszakasz elleni támadást, az ezzel szembeni fellépés pedig Kína részéről mindenképpen védelem. A katonai szakértőt mindenesetre elgondolkodtatja, mi kerülhet még napirendre a manővereken.
