Holoda Attila: Paks2-t le kellene állítani még most

– Jávor Benedektől tudjuk, hogy készült az osztrák kormány megrendelésére egy szakértői tanulmány, ami szerint a paksi telephely a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Mikor készült ez a tanulmány? 

– Nem olyan régen készítették el az osztrákok, friss és aktuális.

– Miért készült?

– Az osztrákokról tudni kell, hogy ők jó ideje alapvetően ellenzik az atomerőműveket. Nyilvánvaló, hogy ők – mint talán jogosan is érintettnek vélt ország – úgy gondolták, ők is csinálnak egy erőműelemzést kifejezetten azért, mert amikor készültek az előzetes környezeti hatástanulmányok Paks2 kapcsán, akkor készültek geológiai tanulmányok is, de azok eredményeit nem, vagy csak részben hozták nyilvánosságra. Voltak, akik kétségeiket fejezték ki amiatt, hogy biztosan jó helyen van-e ez az erőmű Pakson. (Habár mi, magyarok, ezt szoktuk meg.) Az osztrákok nyilván amiatt, hogy ők már eleve atomerőmű ellenzők, úgy gondolták, hogy ez egy jó hivatkozási alap lehet később, ha ők ezt az erőműépítést meg akarják támadni. Gyaníthatóan meg is fogják, ezt már jelezték többször is. 

– Mit állít ez a tanulmány?

– Ez az egyébként nagyon hosszú tanulmány sok mindent állít. Nagyon sok mindent próbáltak összevetni benne, különböző tudományos embereket megszólaltattak arra vonatkozólag, hogy az úgynevezett vetőhálózatoknak a mozgása, amik ott húzódnak a jelenlegi atomerőmű környékén, generálhat-e olyan földrengés-veszélyes helyzetet, ami miatt azt mondhatják, hogy ez az erőmű rossz helyen épül. Azt azért tudni kell, hogy ez a geológiai formáció-beli eltérés elég régóta ismert, és valószínű már ismert volt a Paks1 ’70-es években történt építésének idején is. Ugyanakkor az ilyen telepítéseknél nagyon komolyan megvizsgálják a helyet, és nem azt kell gondolni, hogy valaki a hasára üt, és azt mondja, na, akkor legyen itt. Megnézték Magyarországon a földrengés-veszélyes helyeket – elsősorban azért, hogy kiküszöböljék az ilyen jellegű veszélyeket –, és azt, hogy a Hortobágyhoz hasonlóan, a paksi térségben – mióta nyilvántartják a földrengéseket és a mikroszeizmikus mozgásokat – visszamenőleg mennyire földrengésveszélyes a környék, és azt állapították meg, hogy nem nagyon. Az eredeti tanulmány erre hivatkozva, azért leír bizonyos dolgokat, és ezt kezdte el most vitatni ez az osztrák tanulmány, ami azt mondja, nem 150 ezer éve, hanem már 20 ezer éve is voltak olyan jellegű mozgások ebben a térségben, amelyek eredményeztek tektonikai elmozdulást. Ezzel azt igazolták, hogy nem annyira régen, hanem kevésbé régen voltak ezek. Amikor Paks1 épült, megvizsgálták ezt is, és nyilván szempont volt az is, hogy ott legyen a Duna, mert a hűtővíz miatt arra szükség volt. Azt is nézték, hogy ott hol van a legkevésbé földrengéses térség. Azt is tudni kell, hogy földrengés tekintetében Magyarország szerencsére nem annyira veszélyeztetett. Persze, vannak nálunk is mikrorezgések, mértek 3-4 körüli rezgéseket is, de nagyon elvétve, és nem is ezen a térségen. 

Ezzel együtt azt is látni kell, hogy a ’74-’75-ben átadott, az akkor beindított Paks1 már régen nem az az első atomerőmű, mint amit a szovjetek annak idején idetelepítettek. A magyar technika és a magyar mérnöki tudás nagyon sokat tett hozzá, többek között az atomerőmű földrengésbiztossá tételében. Azt lehet mondani, hogy bár az erőmű szovjet típusú erőmű volt, de a hozzá tartozó biztonsági kiegészítésekkel – ami elsősorban a magyar és a nyugati technika hozzáapplikálásával történt –, azt lehet mondani, hogy kisebb méretű földrengéseket könnyedén átvészel. Maga a reaktor test, ami ebből a szempontból veszélyes, olyan elasztikus talapzaton áll, ami ezt a mozgást kiküszöböli.

– Ön is úgy látja, ahogy ezt a tanulmány alapján bizonyítottnak véli Jávor Benedek: lehet, hogy a tervezett atomblokkok négy éve téves adatok alapján kapták az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) úgynevezett telephelyengedélyt?

– Én nem. Mi, mérnökök, általában azt szoktuk mondani, hogy két geológusnak minimum három véleménye van az évezredekkel, évmilliókkal ezelőtt bekövetkezett eseményekre vonatkozóan, mert a két geológusnak megvan a saját véleménye, és amit a főnök mond. Az, hogy van egy ilyen vita a geológusok között, hogy mikor történt és milyen típusú tektonikai mozgás, és ez mennyire lehet veszélyes, ez alapján azt lehet mondani, hogy aki kitalálta, hogy Los Angelest odaépítsék, ahová, az borzasztó felelőtlen ember volt, és azonnal menjen onnan mindenki, mert a Szent András törésvonalon fekszik. Miközben még mindig nem szakadt le. Azt, hogy valaminek az elméleti bekövetkeztét nem tudjuk kiküszöbölni, vagy feltételezünk valamit, az egy dolog. A másik, hogy felkészülünk-e az abból eredő káros hatásokra. Én azt gondolom, egy stratégia nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig csak arra reagálunk, ami már bekövetkezett, mert utólag akkor jönnek a Fukusimák meg a Csernobilok. Éppen ennek tanulságai alapján olyan konstrukcióban építünk meg valamit, hogyha mégis bármi bekövetkezne, annak minimális hatása legyen. Szerintem ebből a szempontból érdemes mérlegelni. Tektonikai mozgások a mai napig vannak. Én mérnökagyú vagyok, mindig azt szoktam nézni, hogy miként tudunk ez ellen bármit is tenni. Azért a világban elég sok atomerőmű működik, és nem Fukusima és nem Csernobil az, ami a több száz atomerőmű működését determinálja, de igenis, az abból következő konzekvenciákat le kell vonni, és a mérnöki megoldásokat alkalmaznunk kell. 

– Megtehették-e az eljáró felek, hogy Pakson az építés érdekében bizonyos adatokat figyelmen kívül hagyjanak, félreértelmezzenek, illetve a szempontjukból kedvezőbb színben állítsanak be?

– Az Atomenergiai Hivatalban pontosan olyan tudású emberek ülnek, akik jelen pillanatban kvázi még elég függetlenek. Arról nem is beszélve, hogy nekik meg kell felelniük olyan atomerőmű-biztonsági előírásoknak, amelyek uniós direktívák, nem térhetnek el tőlük. Azon, hogy egy földtani zárójelentésben a hozzátartozó geológiai meg geofizikai adatok elegendők-e, vagy még többet kellett volna vizsgálni hozzá, lehet vitatkozni. Különösen azért, mert azt mi magunk is látjuk, hogy a 2014-es hirtelen bekövetkezett atomerőműi megállapodás kicsit elkapkodottnak tűnt ahhoz, hogy minden egyes, ezzel kapcsolatos dolgot alaposan, vagy részleteiben megvizsgálják. Ha ezt mondják ki ebben az osztrák tanulmányban – valószínűleg utalnak is erre a tanulmány szerzői –, akkor ebben igazuk van. Nagy valószínűséggel még tovább kellett volna ütköztetni a törések létezésére, meg azok elmozdulási lehetőségeire való dolgokat a geológusoknak. De ilyen erővel mondhatnánk azt is, hogy az még eltartott volna 2000 évig.  

– Nem a kormánynak való megfelelés volt a fontos?

– Én úgy gondolom, hogy nem. Akkor igaz lenne, ha a Paksi Atomerőmű döntött volna valamiről, mert ők nyilvánvalóan érdekeltek. Az atomerőmű biztonságáért felelős hivatal azért akár nemzetközileg is könnyen számon kérhető, hiszen tagja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. Ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem mondta ki azt, hogy még alaposabban kellett volna, akkor azt mondom, igen, van benne valami. De egy teljesen ellenérdekelt ország, amelyik ab ovo elutasítja az atomerőművet, és egy ellenérdekelt zöld képviselő véleménye számomra elég elfogultnak tűnik.

– Az, hogy 2021. április 29-én váratlanul lemondott az atomhatóság vezetője, Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója ön szerint összefüggésbe hozható ezzel? 

– Én nem gondolom, hogy az osztrák tanulmány és a lemondás összefügg. Ma már látszik, hogy Fichtinger Gyula lemondása összefüggésben van azzal, hogy egy teljesen új szabályozó szervet és hatóságot akarnak létrehozni, amelynek az élére a miniszterelnök akar kinevezni személyesen valakit. De az osztrák tanulmányt én nem keverném bele. 

– Ön szerint le kell állítani Paks 2 építését? 

– Én már korábban, mikor indult, 2014-ben elmondtam, habár én atomerőmű párti vagyok, jelenleg azt látom, hogy le, éppen az energiaárak drasztikus csökkenése, és a hazug ideológia miatt, amit Paks mögé raktak. És nem a mutyiról beszélek, hanem, hogy Lázár János az évszázad üzletének nevezte, hogy Orbán Viktor nagyon sokszor azt mondta, hogy az atomerőmű olcsó, (amiről mindenki tudta, hogy persze, hogy olcsó, mert 40, vagy 50 évvel ezelőtt épült), de egyébként egy új atomerőmű nem olcsó. Én azt gondolom, hogy az atomerőművek technológiáját szépen, lassan meghaladja a világ. Ezért egyre kevesebb fog épülni. Magyarország esetében sokkal célravezetőbb lett volna azon elgondolkodni, hogy Paks 1-t, vagy annak néhány blokkját még meghosszabbítani, addig, amíg be nem következik az a fajta megújuló és fosszilis, és atomerőművi hármason alapuló egészséges energiamix, amivel a magyar energiaellátást biztosítani lehetne. És még az importot is gyorsan hozzáteszem, mint nagyon fontos forrást. Én nem hiszek abban, hogy nemzetállamoknak maguknak kell minden egyes energiával magukat ellátni. Azért vagyunk az Európai Unióban, és azért vannak ezek a rendszerek összekötve, hogyha az egyik országnak valamiből kevés van, akkor hozzon máshonnan. Manapság nem olyan nehéz banánt szerezni, mint gyermekkorunkban volt, és senki nem mondja, hogy banánból legyünk önellátóak. Ma már ez nem okoz akkora problémát, mint amikor ez az egész indult. Én azt gondolom, minden országnak olyan energiamixet kell saját előállítással összerakni, ami neki megfelel. Ebbe bőven belefért volna, hogy még egy ideig, amíg olcsón tud működni a Paks1, azt fenntartsuk. De egy ilyen drága erőmű – nagyon rossz konstrukciójú hitelből, ami évtizedekre eladósítja az országot, ráadásul a technológiáját szépen, lassan meghaladja a világ –,szerintem hiba. Főleg úgy, hogy most már senki nem beszél 2026-’27-es indulásról, miközben korábban erről beszéltek, sőt, volt ’24-’25-ös indulás is, most pedig már ’30-’31-ről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy sem az erőmű készítői, a Roszatom, sem az azzal kapcsolatos dolgok nincsenek még olyan stádiumban, hogy ez nyugodtan mehessen, miközben a világ elképesztő ritmusban halad előre. Ahogy azt mondani szokták, a kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő, a fosszilis energiahordozók korszakának sem azért lesz vége, mert elfogy a kőolaj, vagy a földgáz, hanem azért, mert a technológiai fejlődés megállíthatatlan. És, habár kibocsátást tekintve zéró kibocsátású az atomerőmű, de már egy meghaladott technológiai korszakot képvisel. Még akkor is, ha folyamatosan újítják és igazítják az új technológiákhoz. Én azt gondolom, hogy Paks2-t le kellene állítani – még most.