Hosszú várólisták, iszonyatos árak és szakemberhiány az állami idősotthonokban
Egy demens nagypapa két hónapot várt, de a megfelelő ellátás nélkül nem érte meg, hogy bekerülhessen az állami idősotthonba, a magánellátásra pedig családjának nem volt 8 millió forintja.
A hvg.hu szerint ez csak egy példa, a portálnak nyilatkozó hozzátartozók, az idősellátásban dolgozók szerint – egybevágóan a statisztikákból, felmérésekből kirajzolódó képpel – éppen a legkiszolgáltatottabbak az állami-kormányzati szinten leginkább elhanyagoltak, vagyis az idősek. Ha valaki a szociális intézményi elhelyezés mellett dönt, vagy csak egyszerűen külső segítségre kényszerül, akkor rendkívül hosszú várakozási idővel, kevés szakemberrel és elképesztő költségekkel szembesül.
Két hónapot várt, de meghalt, mielőtt bekerülhetett volna
„Demens nagyapám tavaly júliusban lett rosszul, egyik éjszaka fulladásos tüneteket produkált, már egész napos ellátásra szorult. Ekkor ideiglenesen kórházba került egy ellátási osztályra, amíg állandó helyet kerestünk neki” – részletezte nagyapja történetét a budapesti István.
István nagyapja végül két teljes hónapot töltött a kórházban, ezalatt egy otthontól sem érkezett visszajelzés. Szeptemberben elkapta a koronavírust, amit a legyengült szervezete nem tudott legyőzni a kórházi állapotok között: a szobájában használhatatlan volt a fürdő. Bár a családja mindent megtett a felépüléséért, naponta látogatták, ilyenkor megetették, rendbe tették, mégis néhány nap alatt belehalt a Covidba.
A budapesti család története csak egy a több ezer közül. És természetesen a kimenetelt rengeteg tényező befolyásolja, például olyanok, mint a helyszín és a költségvetés.
