Hudecz Ferenc: még nem tartunk ott, hogy sokan megszólaljanak…

– Ön miért írta alá az MTA-tagok nyilatkozatát, amely szerint „Az emberi faj egységes, ezért az emberi fajok, illetve keveredésük felvetése biológiailag eleve hibás, az ezekre történő politikai hivatkozás pedig történelmileg kudarcos, katasztrófák sorát okozó eszmerendszert idéz fel. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a miniszterelnök a magyar nép jövőjét ilyen tudományosan tarthatatlan tannal és veszélyes ideológiával kapcsolja össze.”

– Azért tartottam fontosnak, mert egy ilyen megszólalás, egy ilyen megnyilatkozás nem fér össze azzal, amit én gondolok a miniszterelnöki, a kormányvezetői felelősségről. Ez olyan ismerethiányról tanúskodik, amelyet biológiában az általános iskola felső osztályaiban már biztosan oktatnak. Felelőtlenség, ami ilyen tudáshiány bemutatásával jár. 

– A kiadott nyilatkozatot első körben 67-en írták alá. Ön mit gondol, ez sok vagy kevés?

– Ez nem sok, nem kevés, ez annyi aláíró, ahányhoz eljutott még azelőtt, mielőtt megjelent a petíció. Véleményem szerint nagyrészt szervezési kérdés. Másrészt ez a szám nőtt azután, hogy megjelent a nyilatkozat, mert, ha jól látom, az aláíró akadémikusok száma már 100 fölött van. Miután megnyitották ezt a petíciót, talán tegnap már 2500 fölött volt a csatlakozók száma.

– Orbán Viktor múlt heti bécsi tárgyalásain Karl Nehammer osztrák kancellár egyértelművé tette, hogy Ausztria elutasítja a rasszizmus minden formáját, s ezután a miniszterelnök is visszakozott: szerinte a migráció nem faji, hanem kulturális kérdés. „Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok. Itt egy civilizációs pozícióról van szó, büszkék vagyunk arra, amit Magyarország a rasszizmus elleni harc terén elért. Nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről” – mondta. Ez így elfogadható magyarázat ön szerint? 

– Szerintem nem fogadható el, mert egy olyan politikus, miniszterelnök, aki már hosszú ideje hivatalban van, és sok tapasztalatot gyűjthetett, sok tanácsadót hallgathatott meg, nem adhat ilyen típusú választ erre a kérdésre. 

– Miért mondhatta azt Orbán, hogy „(…) van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak… Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni…”. Nem rasszistaként ismertük meg. Hogyan jött elő ez a mélyből?

– Szerintem az alapvető ismerethiányból. Egyrészt hiányzik a megbízható tudás, összemos a fejében dolgokat egymással, másrészt sajnos egy elfogadhatatlan értékválasztást jelez.  

– A beszéd elhangzása után kínos magyarázkodásba kezdett a Fidesz, védték Orbán álláspontját, és elküldték melegebb éghajlatra Hegedűs Zsuzsát, akinek alig több mint egy napig tartott a lelkiismereti lázadása, hiszen a volt felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos elfogadta Orbán bécsi magyarázkodását. Mi erről a véleménye?

– Különbözőek vagyunk. Nem akarom elemezni Hegedüs Zsuzsa megszólalásait. 

– Ön szerint mi lesz a petíció további sorsa?

– Azt gondolom, hogy megy a maga útján, az emberek elolvassák, csatlakoznak hozzá. Lehetséges, hogy további állásfoglalások fognak születni. Most már látjuk, hogy a petícióknak komoly életútjuk van, a Net-en felkereshetőek és áttekinthetőek. Világos jelet adnak arról, hogy ez most egy kiemelten elkötelezett, tudományos álláspontot képviselő csapat állásfoglalása volt.

– Az MTA elnöke nem csatlakozik hozzá?

– Azt majd a jövő dönti el, hogy neki mi a személyes álláspontja. Egyébként úgy tudom, hogy szabadságon is van, vagy volt. Az teljesen világos, hogy mi mindannyian, az Akadémia tagjai fel vagyunk hatalmazva a véleményünk szabad kifejtésére. Nem kell hozzá engedély, hogy ilyen vélemények megszülessenek.

– Egyébként hogyan ítéli meg, a magyar közvélemény miképp reagált az orbáni fejtegetésre? 

– Ki így, ki úgy. Szerintem a közvélemény kifejezés fogalma nem igen használható ebben a kontextusban. 

– Ön szerint mennyire elfogadható ez az orbáni mondanivaló a közvélemény számára, mennyire tolódik jobbra az ország?

– Én azt érzékelem, hogy ez a mondanivaló és ez a megfogalmazás sokféle alapvető értéket, érzékenységeket sért és sértett. Nem csak az általános tudatlanságnak lett a példája, hanem akaratlanul, vagy akarva, de kiváltotta azokat a reflexeket, amiket a XX. században, főleg a második felében megtapasztalt ez az ország. Elfogadhatatlan.

– És amiben a felelősségét még nem ismerte el ez az ország?

– Azt gondolom, hogy ezt ország-szinten megint nem lehet „statisztikázni”. Természetesen nagyon sokan nem szólalnak meg, mivel a tapasztalatuk vagy az egzisztenciájuk miatt inkább nem teszik. Még nem tartunk ott. De szerintem el fogunk oda jutni.