Nem érdemes az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen az hűen szolgálja az Orbán-kormányt 

A HVG szúrta ki, hogy az Országos Bírói Tanács az Alkotmánybírósághoz fordul az igazságügyi törvények miatt, azt kérve a testülettől, hogy az állapítsa meg bizonyos jogszabályok alaptörvény-ellenességét, és ezeket visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Ezúttal nem arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon kinek van igaza a külső megfigyelő szerint, hanem arra, hogy egy alkotmányjogász – aki nem mellesleg még politológus is – hogyan látja, érdemes-e egyáltalán még az Alkotmánybírósághoz fordulni? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdésünkkel.

A válasz egyértelmű és kategorikus volt: „egyáltalán nem”. Ezt azzal indokolta, hogy ez az Alkotmánybíróság már csak a nevében Ab, merthogy pontosan azt a szerepet játssza, amit a hatalom, az Orbán-kormány rá bíz: megbízható emberekkel szolgáltatja azokat a határozatokat, amelyekre a kormánynak éppen szüksége van.

Amikor a Fidesz 2010-ben kétharmaddal átvette a hatalmat, az első években még esetleg lehetett sportot űzni, elemzéseket, tudományos munkákat írni abból, hogy milyen felfogásuk van az egyes alkotmánybíráknak, miként változik meg az Ab hozzáállása a dolgokhoz, hogyan került többségbe a Fideszhez hűek kara a testületen belül, hogyan változnak az ítéletek nézőpontjai stb. Ám egy idő után mindez egyre kevésbé volt érdekes, sőt, már az okozott meglepetést, ha az alkotmánybírák néha mondtak egy-két okos, értelmes, bátor mondatot – fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy az Alaptörvény IV.  módosítása után már végképp nem jutott szerep az Ab-nek. Tíz éve pedig teljesen érdektelen, hogy az egyes bírák, valamint maga a testület hogyan gondolkodik. Merthogy úgyis csak azt hozza, ami az Orbán-kormánynak megfelelő, jó.

Szentpéteri azonban ezen nem csodálkozik, s szerinte nem is érdemes meglepődni, ugyanis nem várható el más ettől az Alkotmánybíróságtól. Részint annak összetétele miatt gondolja ezt. Meggyőződése, hogy húsz éve, ilyen életkorban és tapasztalattal, mint a mostani tagok, nem is álmodhattak volna arról, hogy szóba kerülne a nevük a kiválasztáskor.  Borzasztóan lecsökkent a tekintélye a testületnek éppen úgy, mint az állomány egyes tagjainak – állapította meg.

De nem csak a tagok változtak meg gyökeresen, a hatáskörökben is komoly változásokat hajtottak végre az évek során – mutatott rá. Úgy látja, még ha a hatáskör megvonásai közül csak egyet-kettő vezetett volna be a Fidesz, az is megfojtotta volna a testületet, de nem egy-kettővel, hanem tucatnyival tették ezt Orbánék – túlbiztosították magukat, mindent elkövetve annak érdekében, hogy az alkotmánybírák még akkor se tehessenek semmi érdemlegeset, ha nem lennének fideszesek. Az alkotmánybíróságnak tehát már csak a neve maradt meg – húzta alá.

Hogyan lehet ebből kijönni egy esetleges kormányváltás után? – kérdeztük. Az alkotmányjogász, politológus szerint kétharmad hiányában semmit nem lehet tenni. Kétharmaddal ugyanakkor vissza lehet csinálni a Fidesz által végrehajtott változtatásokat, akár az alaptörvény-módosítással, akár új alkotmánnyal, akár csak az Ab-törvény módosításával. Ám a tagokkal semmit sem lehet kezdeni – hívta fel a figyelmet. A jelenlegi alkotmánybírák maradnak a helyükön, míg le nem telik a 12 évük. Azaz, őket ott kell tartani. Ugyanakkor a Fidesz 2010 után 15 fősre bővítette a testületet – emlékeztetett, rámutatva: a létszámot pedig akárhány fősre ki lehet bővíteni. Ez persze nem nevezhető elegáns lépésnek, de megoldást jelenthet arra a problémára, hogy kik ülnek most a testületben – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard.