Kényszerleszállás a hosszú kifutópályán
Július 4. nevezetes dátum. A függetlenség napja (angolul: Independence Day) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os kihirdetését, amelyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától. 2025. július 4. Magyarországon: ezen a napon a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az ipari ágazat első öt havi teljesítményét. Nekünk, magyaroknak sajnos nincs okunk ünneplésre, a magyar gazdaság, a magyar ipar továbbra is lejtmenetben van.
Mielőtt rátérnék az idei adatok közlésére, nézzük meg a 2023. és 2024. évi ipari teljesítményeket év/év viszonylatban.
- 2023-ban az ipari termelés 5,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, 6,1 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,3, az energiaiparé 23, a csekély súlyú bányászaté 31 százalékkal visszaesett 2022-höz viszonyítva.
- 2024-ben az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal kevesebb volt, mint 2023-ban. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártás volumene 21 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 30, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 17,5 százalékkal csökkent.
Az ipari ágazat zuhanórepülésének az a következménye, hogy 2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől, azaz csökkent a GDP. 2024-ben egy egészen kismértékű gazdasági növekedés volt regisztrálható. Tavaly a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit. Az ipar kétéves agóniájának egyenes következménye, hogy Magyarország gazdasága 2023-ban és 2024-ben gyakorlatilag egy helyben topogott.
Forduljunk rá a 2025. évre (a közölt ipari adatok munkanap hatásoktól megtisztítottak):
2025. január/2024. január mínusz 3,9 %
2025. február/2024. február mínusz 8,0 %
2025. március/2024. március mínusz 5,4 %
2025. április/2024. április mínusz 2,3 %
2025. május/2024. május mínusz 2,6 %
Hosszabban, hivatalosan: „2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.” (KSH) Úgy tűnik, a lejtőn (még) nincs megállás.
Nem véletlen tehát, hogy Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025. I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. A 2025. II. negyedéves GDP-adatok még nem ismertek, de sok jóra nem számíthatunk.
Ezt a feltételezésemet erősíti, hogy a költségvetési törvényben meghatározott 3,4 százalékos gazdasági növekedési álom is szertefoszlott és március végére 2,5 százalékra mérséklődött. Majd 2025. június 24-én Varga Mihály MNB-elnök (volt pénzügyminiszter) végre szembenézett a valósággal, és így nyilatkozott: „a rendelkezésre álló adatok alapján arra számítunk, hogy a bruttó hazai termék a második negyedévben is stagnálhat, ezt követően az év második felében 1,5-2 százalék között alakulhat a bővülés. Mindez összességében 0,8 százalékos éves növekedést jelent”. 3,4 százalék helyett tehát egy százalék alatti növekedés (GDP-bővülés) a realitás! A hosszú ideje haldokló ipar, a vergődő építőipar, a beruházások visszaesése hozta ezt az újabb gyalázatos prognózis-váltást és teljesítményt, és még nem is számoltam a vélhetően bekövetkező hatalmas aszálykárokkal. Ne feledjük: három évünk (2023., 2024. és 2025.) ment/megy veszendőbe! 2025. január 24-én Orbán Viktor még azt nyilatkozta, hogy „Megindultunk. Repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint!”, majd nem régen (2025.június 26-án) „tréfásan” korrigált: „hosszú a kifutópálya, 10 millióan vagyunk a gépen, kis türelmet, menni fog”.
Miniszterelnök úr! Nem vagyunk tízmillióan (maximum 9,7 millióan), ebből is már félmillióan „kiugrottak” a gépből, azaz elhagyták az országot. Bizonyára elfogyott a türelmük, ahogy a miénk is, akik még a fedélzeten tartózkodunk. A gép sajnos nem emelkedik, hanem folyamatosan süllyed. Kényszerleszállás esetén tényleg szükség lesz a hosszú kifutópályára!
