Így változott az Alaptörvény a tizenötödik módosítással

 A törvénycsomag legfontosabb elemei között szerepelnek terminológiai változások, a biológiai nemi identitás rögzítése, a veszélyhelyzeti jogalkotási korlátok, és az ombudsman hivatali idejének meghosszabbítása is.

A törvény legnagyobb részét a „fogyatékkal élő” kifejezés „fogyatékossággal élő”-re történő módosítása teszi ki, amely több mint két tucat jogszabályt érint. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása az emberközpontú megközelítést helyezi előtérbe, hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője. Ez a változtatás összhangban áll a nemzetközi ajánlásokkal és a befogadó társadalmi normákkal is.

Az Alaptörvény L) cikkében rögzített „biológiailag meghatározott alapvetés, hogy az ember férfi vagy nő” elvet a törvénycsomag is megerősíti. Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításával a „neme” szövegrészt „neme, illetve ennek megfelelő identitása” szövegrészre cserélték, ugyanakkor hatályon kívül helyezték a törvény 8. § n) pontját, amely a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó diszkriminációra vonatkozott.

A törvénycsomag jelentősen szűkíti a kormány rendeletalkotási hatáskörét veszélyhelyzet idején. Az új szabályozás szerint,

• a kormány kizárólag az Országgyűlés által adott felhatalmazás alapján függesztheti fel törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől,
• a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 6 hónapra adható meg,
• a felhatalmazás csak olyan tárgykörökre vonatkozhat, amelyek közvetlenül összefüggnek a veszélyhelyzetet kiváltó esemény kezelésével,
• a kormány nem térhet el törvények hatályba léptető vagy hatályon kívül helyező rendelkezéseitől.

A törvény az alapvető jogok biztosának hivatali idejét érintő fontos változtatást vezet be: ha az ombudsman hatéves megbízatása lejár, jogköreit mindaddig tovább gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új biztost. Ez a folyamatos működést biztosító rendelkezés azt célozza, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása ne legyen akadályoztatva a tisztség betöltetlensége esetén sem.

A törvény – a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések 2026. január 1-jén lépnek hatályba.