Így zajlott a megismételt hatvanpusztai szafari
Szűk két hónappal az előző tüntetés után, újabb kirándulást szervezett Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Hatvanpusztára.
Hadházy Ákos kezdte a megnyitó beszédeket azzal, hogy többen kérdezték tőle, miért van szükség egy újabb túrára, ha már tartott egyet korábban. Azt mondta, közkívánatra tartják a kirándulást, részben, mert nagyon sokan voltak olyanok is, akik az első alkalommal nem tudtak eljönni, és sokan másodszor is eljöttek ma.
A képviselő elmondta, hogy szombaton tartják a roma büszkeség napját is Budapesten. Támogatását fejezte ki feléjük. Szerinte meg kell említeni, hogy az országban már van „cigánytörvény”. Így a települések önazonosságáról szóló törvényt nevezete, ami szerinte gyalázatos, mert az önkormányzatok feltételeket szabhatnak a betelepüléshez.
A független képviselő idegenvezetőként bemutatót tartott arról, hogy milyen épületekből és helyiségekből áll össze a birtok. Elmondta egyebek mellett, hogy az istállók helyett két „luxuskastélyt” építettek, ugyanakkor a „szép, giccses” főbejáratot lezárták egy fix kerítéssel, így szerinte Orbánnak is a cselédbejárót kell használnia. Azt állította, hogy a tervrajzokon az egyik épület „Tek-házként” van jelölve. A burkolat macskakőből van a parkban, amelyben locsolórendszer van kiépítve, az utakat alulról fűtik. A felsorolást hosszan folytatta.
Puzsér Róbert polgártársakként szólította meg a kirándulókat, majd arról beszélt, hogy az orosz megszállás 75 évvel ezelőtti kezdete óta a magyar nemzetnek kétszer nyílt alkalma arra, illetve ennyiszer volt elegendő bátorsága, ereje, akarata, hogy elérje az 1848-ban kitűzött céljait: a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot.
Azt mondta, ma sem engedünk ’48-ból, mint ahogy ’56-ból sem. Azokat a hősöket tiszteljük a szabadságharcosainkban, akik az életük árán is hajlandóak voltak szembeszállni az elnyomóikkal, mondta. Nagy Imrében és mártírtársaiban pedig azokat az államférfiakat tiszteljük, akik képesek voltak leszámolni „a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával”.
„Mi, a ’48-as és 56′-os hősök örökségének nyomán állva állítjuk, hogy Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton”.
A beszédek után pár száz ember indult el, hogy Hadházyval végigjárják a meghirdetett útvonalat. A résztvevöket mintegy húsz rendőr kísérte. Meglepően sokan jöttek, hogy az állatokat, főleg a zebrákat megnézzék. Az állatokhoz vezető utat azonban már kerítéssel zárták le.
A zebrák és antilopok helye most üres volt. A területet betonvasakból összerakott kétméteres szögesdrótos kerítése mellől csak egy kvad motorja hallatszott. Legutóbb arról szóltak a hírek, hogy egy kvados őr feladata volt elterelni a látogatók szeme elől az állatokat. Akkor nem, most viszont sikerült.
A kitartó résztvevők körében a szafari utolsó állomásánál okozott izgalmat, hogy a fokozott készültség ellenére, mégis feltúntek a zebrák. A beszámolók szerint négyet is lehetett látni néhány percig, de aztán megérkezett a gyors reagálású motorizált őrség írja a 24.hu.