Iparűzési adó: mindenre megint rátelepül a gazdasági céloktól független politika
Elvonják a forrásokat az iparilag és pénzügyileg fejlettebb, de többnyire ellenzéki vezetésű önkormányzatoktól. Ebben látja a helyi iparűzési adó tervezett változásainak lényegét Vadász Iván adószakértő. Navracsics Tibor közigazgatási- és területfejlesztési miniszter a minap jelentette be, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerülne egy területfejlesztési alapba, s abból pályázhatnának a járások – a kormány elképzelései szerint – számára.
A kormány úgy nyomorgathatja az önkormányzatokat, ahogyan úri kedve tartja – véli az adószakértő, hiszen nincsenek benne az alkotmányban az önkormányzatok pénzügyi alapjogai. Ma már nagyon nehéz kideríteni, milyen megfontolásból „felejtették ki” ezt a fontos passzust az Alaptörvényből, pedig amikor még a jogszabály legfontosabb sarokpontjait tervezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudósai, ezek a szabályok napirenden voltak. Az önkormányzati alapjogok „gránitba öntését” a kormány feleslegesnek ítélte, ma pedig a parlamenti többség okán gyakorlatilag kénye-kedve szerint gazdálkodhat a települések vagyonával.
„Önkormányzati autonómiáról már nem lehet beszélni, ráadásul annak jogi garanciái sincsenek” – mondja Vadász Iván. Olyan tátongó joghézagról beszél, amelyet a jogalkotó megfeledkezett tisztázni, az Alaptörvény említést sem tesz az önkormányzatok alapszolgáltatásairól és még utalás sem történt arra, hogy az állam miként köteles biztosítani az ehhez szükséges anyagi fedezetet.
Az európai gyakorlat egészen más, a legtöbb uniós országban az alkotmány kimondja: ha az önkormányzat úgy látja, hogy a tevékenységéhez szükséges források nem állnak rendelkezésre, akkor életbe léphet egy megfelelő döntési mechanizmus, amely lehetőséget ad az adókivetésre, vagy akár a hitelfelvételre is. Ezeket az eszközöket már korábban korlátozta vagy egyszerűen elvonta az Orbán kormány.
De nem csak az önkormányzati adókkal és a hatáskörökkel bánnak „nagyvonalúan” Magyarországon – folytatta a szakértő. A kormány szemrebbenés nélkül megsérti az Európai Unió Önkormányzati Alapjogi Kartáját is, amelynek szerves részét képezik az adózással kapcsolatos jogok és kötelességek, valamint az önkormányzatokhoz tartozó területek integritása is. Vadász Iván a paksi és a gödi példát említi, amikor nemcsak a város legfontosabb adóbevételét adták át illetéktelenül másoknak, hanem a város területi egységét is megcsonkították a különleges gazdasági övezetekre hozott jogszabállyal.
„A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával” – állította Navracsics Tibor, amikor kifejtette a program lényegét. Az iparűzési adó 2025. évi többlete – a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint évente 65 milliárd forint – kerülne be a területfejlesztési alapba és válna „visszapályázhatóvá” a járások számára.
Hogyan értelmezi majd a kormány a „többlet” fogalmát? – kérdeztük Vadász Ivánt, aki a korábbi gyakorlat alapján arra gondol, hogy az iparűzési adó egy részét valamilyen technikával elveszik majd a tehetősebb, fejlettebb településektől, és átadják a kevésbé prosperáló járási központoknak. A „többlet” fogalma az adószakértő szerint valamilyen számítási képlet eredménye lesz, de azt egészen biztosnak gondolja, hogy az önkormányzati autonómia újabb csonkításával kalkulálja majd ki a kormányzati agytröszt.
Azzal, hogy ezt a pénz pályázhatóvá teszik, megint azt jelenti, hogy azok kapnak belőle, akiknek adni akarnak. Nyilvánvaló, hogy a pályázatok sorsa az elbírálók jóindulatától függ majd. „Most hirdette meg a miniszterelnök a gazdasági semlegességet, de láthatóan nem zavarja a kormányzatot, ha megsérti az adósemlegesség elvét”, magyarázza a szakértő, de nem lát ebben semmi szokatlant, mert a hazai adózási szabályok mind horizontálisan, mind vertikálisan diszkriminatívak. „Más szabályok vonatkoznak a normál beruházásokra, és mások a nemzetgazdaságilag kiemeltekre, utóbbiak máris eltérhetnek a normál beruházásokra vonatkozó szabályoktól. Ki lehet vetni speciális külön extraprofit adót arra is, akinek valójában messze nincs extraprofitja, de nem vetnek ki az útépítésre, a kaszinó üzemeltetésre, ahol pedig kiáltóan magas a haszon. A szelektív adóztatásnak hagyományai vannak mifelénk. Alapjait még Imrédi Béla dolgozta ki Csikós Nagy Bélával közösen a zsidótörvényekkel párhuzamosan.”
A 2025 januárjától életbe lépő új iparűzésiadó-szabályokat meglehetősen veszélyesnek látja Vadász Iván. Mint mondja, a kormány – szándékai szerint – onnan akar majd elvenni, ahol az ország gazdasági csomópontjai, pénzügyi központjai működnek. Láthatóan azok fejlődését próbálja lassítani, miközben az onnan elvett milliárdok nem fognak gazdasági pezsgést teremteni azokon a helyeken, ahova átcsoportosítják azokat. „Mindenre megint rátelepül a gazdasági céloktól független politikai cél” – jegyzi meg a beszélgetés végén.
