Irán a Hezbollah támogatásával revolverezi Izraelt
A The Economist elemzője szerint az izraeli-libanoni határon is kitörhet a háború, mert a zsidó állam elfogadhatatlan fenyegetésnek tekinti a Hezbollahot. Magas rangú katonai vezetők, köztük a védelmi miniszter, szorgalmazták, hogy mérjenek megelőző csapást a szervezetre, ám a kérdés függőben maradt, mert Biden visszafogottságra szólított fel.
Így azután olyan akciók következtek, amelyek során a milícia három hónap alatt 146 harcost vesztett, míg az ellenséges csapások 15 izraeli katonával végeztek. A Hezbollahnak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy „ellenállási mozgalom”, 150 ezer rakétája van. Ezek közül több száz a szomszéd ország bármelyik pontját képes elérni. A szervezet 50 ezer embert tud csatasorba állítani – állítja a The Economist.
Izraelnek tehát jó oka van rá, hogy elkerülje a háborút, bár nyugati illetékesek szerint képes volna két fronton is helytállni. Akár órákon belül körbe tudná zárni libanoni területen az ellenséges állásokat. A Hezbollah két-három kilométerrel hátrébb vonta egységeit, amivel jelezte, hogy nem törekszik konfliktusra.
Mindkét oldalt nyomós érvek terelik abba az irányba, hogy ne hagyják elmélyülni a viszályt – Irán például azért ölt igen sok pénzt a szervezetbe, mert azt elrettentő erőnek szánja, nehogy a zsidó állam az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeit támadja. A térségben másutt viszont nagyon is használja az általa pénzelt csoportokat, hogy revolverezze Izraelt.
Libanon ügyében mindkét fél igen óvatos, függetlenül a bombasztikus nyilatkozatoktól és attól, hogy Netanjahu kormánya igyekszik likvidálni a szomszéd államban a Hamász vezetőit. Ugyanakkor Amerika már visszarendelte egyik anyahajó-kötelékét a régióból.
(A The Economist cikke csak előfizetők számára olvasható.)
