Ismét kudarcot vallott Orbán: az áfa-visszatérítés felejtős, most utalványt ígérnek a nyugdíjasoknak

Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese jelentette be egy Reels-videóban, hogy – mint állította – meghallgatva az időseket (bármit is jelent az idősek meghallgatása – a szerk.) és az Idősek Tanácsát, segítenek a nyugdíjasoknak, s ezt utalvány formájában „fogjuk odaadni” (mármint a kormány). „30 ezer forintos élelmiszer-utalványt fognak kapni a nyugdíjasok. Ez egy több címletből álló, papíralapú utalvány lesz, amelyet őszig fogunk kézbesíteni. Beváltható lesz majd vidéki kisboltokban, a nagyobb üzletláncokban, a piacokon és az őstermelőknél is. A jogszabályok készülnek, a törvényjavaslatot hamarosan benyújtjuk a parlament elé” – mondta.

De nem csak az a furcsa, hogy a kulturális és Innovációs miniszterhelyettes foglalkozik most hirtelen a nyugdíjasokkal. Az még inkább az, hogy ezzel felülíródik Orbán Viktor ígérete – mégpedig letagadhatatlanul, cáfolhatatlanul. A kormányfő ugyanis február végén, az évértékelő beszédében a következőt ígérte: „a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát.” Nos, később arról szólt a fáma, hogy havi 10-15 ezer forintnyi lenne ez az áfa-visszatérítés. A gazdasági tárca pedig – mint arról mi is beszámoltunk – rosszindulatú, egyszerű, ócska politikai hangulatkeltésnek nevezve, leseperte a szakértők bírálatait az asztalról, s tudatta, hogy több mint kétmillió ember kap majd egy-egy – talán még elektronikusan is elérhető – kedvezménykártyát, amit a boltban fizetéskor kell majd használni, az áfa utáni visszatérítést pedig – az azonosítást és a fizetést követően – automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt kapják meg.

Most pedig erről már szó nincs, hanem helyette bedobták a 30 ezer forintos utalványt. Vajon mi történt? Katona Tamást kérdeztük. „Szerintem arról van szó, hogy rájöttek, egyszerűen megvalósíthatatlan a korábban belengetett áfa-visszatérítéses juttatás – persze a kudarcot ők soha el nem ismernék, hiszen szerintük azt csak az ellenzék, de főleg az Európai Unió szenvedheti el” – szögezte le. De végül ők is rájöttek, hogy nem lehet megvalósítani az áfa-visszatérítési rendszert, képtelenség azt kidolgozni, nem szólva arról, hogy olyan informatikai hátteret igényel, ami aránytalanul bonyolult és rém hosszú ideig tart a kifejlesztése, kiváltképpen ismerve a jelenlegi állami cégek működését. Arról már nem is szólva, hogy nem is tudták volna megoldani annak működését a piacokon, ahol tárgyi adómentesként működő kofák, őstermelők árusítanak. Rájöttek tehát a vállalkozás reménytelenségére, ezért találták ki ezt az utalványos módszert.

Mindenesetre igen furcsán értesülhettünk a kormány legújabb, a nyugdíjasokat érintő tervéről: egy fideszes Facebook-posztjából, ám ő is csak annyit mondott róla, hogy majd benyújtják a törvényjavaslatot arról, hogy a nyugdíjasok kapnak ősszel egy 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt – emlékeztetett Katona. Ez már csak azért is furcsa, mert gyakran kétharmados törvényeket módosítanak egy kormányrendelettel, közben pedig ehhez törvényt akarnak alkotni, holott ilyen utalványokhoz ez teljesen felesleges lenne – mutatott rá. 

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának tanácsadója emlékeztetett arra, hogy egyelőre nem ismert semmi részlet, nem kommunikálták sem azt, hogy konkrétan mikortól él a rendszer, s azt sem, hogy egyszeri alkalomról van-e szó, vagy többszöriről. „Látszólag cinikusan, de inkább realistán mondom: ez olyan, mint a fegyverpénz, négyévente lehet esedékes az osztogatása, legközelebb 2029-ben, már ha kormányon marad a Fidesz” – jegyezte meg. Mindenesetre a jelek szerint mintha egyszeri lenne – mondta, emlékeztetve arra, hogy korábban havi 10-15 ezer forint visszaigényléséről volt szó, mégpedig a tejtermékek, a zöldség és a gyümölcs vásárlása után. Persze nyilvánvalóan az nem volt igaz, mert 15 ezer forintot csak az tud visszaigényelni, aki havi 75 ezerért vásárol tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt. Ez irreális akkor, amikor a nyugdíjak mediánértéke ma 200 ezer forint körül van. Ilyen körülmények között vajon hogyan tudnának csak erre költeni? – tette fel a költői kérdést. De – ismerte el – ezzel lehetett kecsegtetni a nyugdíjasokat, akik ezt nem gondolták végig. 

Vajon a PR-értéke a nagyobb vagy tényleg érdemi segítséget jelent ez a nyugdíjasoknak? – kérdeztük. A nagyon alacsony nyugdíjból élőknek ez is komoly, ugyanakkor nem valódi segítség, miután nem rántja ki őket a szegénységből – szögezte le. Pedig ez lenne a legsürgősebb feladat. Mint emlékeztetett rá: csak az elmúlt három év alatt 70 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, miközben a nyugdíjasoknak durván a fele a nyugdíjuk 37 százalékát költi el élelmiszerre. A nyugdíjak tehát nem tartják a reálértéküket, s az alacsony nyugdíjjal rendelkezők rengeteget veszítettek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sürgős lenne méltányossággal felemelni a minimum a 160 ezer forintot el nem érő teljes értékű nyugdíjakat, ami egyébként néhány százezer nyugdíjasnak segítene. Ugyanis százezrek már belecsúsztak a szegénységbe: míg 2010-ben a nyugdíjasok 4,5 százaléka volt szegény, most 24 százalékuk, azaz, mára minden negyedik nyugdíjas. Csak az öregségi nyugdíjasoknál félmillió emberről beszélünk, de ha minden nyugdíjszerű ellátásban részesülőt veszünk számba, akkor 600-630 ezer főről van szó – mondott egy riasztó adatot a Nyuszet tanácsadója.

Nem kellene valamit csinálni a nyugdíjas inflációs kosárral? – merül fel a kérdés. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint ma már valóban nem releváns a nyugdíjas fogyasztói kosár, mivel bizonyos rétegeknél már komoly mértékben elszaladtak a nyugdíjak: már százezernél többen kapnak havi félmilliónál is többet. Amikor az 1990-es évek közepén létrehoztuk a nyugdíjas fogyasztói kosarat, akkor még viszonylag homogén volt nyugdíj szempontjából a helyzet – emlékeztetett Katona Tamás, rámutatva, ez azonban megszűnt, azóta, hogy 2012-ben eltörölték a nyugdíj-járulékplafont. Aki ma nyugdíjba megy, az már a szolgálati idejének az egyharmadát plafon nélkül töltötte – gondoljuk csak el, hogy aki kétmillió forintos vagy afeletti fizetéssel megy nyugdíjba, annak ezzel nem lesz gondja.

Sok minden kell, ami sürgős, de a legsürgősebb a szegénységben, és különösen a mélyszegénységben élő félmillió nyugdíjas helyzetének a javítása, mégpedig nem egyszeri 30 ezer forintos utalvánnyal, hanem úgy, hogy az ő nyugdíjukat mondjuk ennyivel megemelik. De hát ez a kurzus nem éppen arról híres, hogy a legszegényebbekkel, a legelesettebbekkel törődne – vetettük közbe. Katona Tamás ehhez még egy dolgot hozzátett: „most pedig már az államháztartás túlzás nélkül katasztrofális helyzete sem segít”.