Jancsics Dávid: az állami elosztás meg van hekkelve
Jancsics Dávid a San Diego-i Egyetem docense, korrupciókutató szerint a korrupció fogaloma mindenhol mást jelent, Magyarországon az úgynevezett újraelosztási korrupció a legmeghatározóbb.
A korrupció szociológiája címmel hamarosan megjelenik angolul Jancsics Dávid könyve, amelyben magyar példákon mutatja be a jelenséget – írja az Euronews.
Jancsics elmondása alapján, a korrupció fogalma mindenhol mást jelent, nehéz eldönteni ki számára melyik ország korruptabb, hiszen van olyan, ahol azt mondják, ez nem számít annak, több száz éve így élnek, így ez a természetes számukra. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon nincsenek olyan intézmények, amelyek az államhatalomtól függetlenül tudnának harcolni a korrupció ellen.
Az úgynevezett újraelosztási korrupció azt jelenti, hogy az állam egyfelől beszedi a pénzeket a saját működéséhez, aztán ezeket elosztja különböző dolgokra. Lélegeztetőgép-vásárlásra, útépítésre, oktatásra. Itt nálunk gyakorlatilag ez az elosztási rendszer van meghekkelve. Papíron minden működik, kiírják a pályázatokat, azok végig is mennek a bürokrácia különböző bugyrain és végül mégis Mészáros Lőrinc építi az autópályát vagy felügyeli 35 évig a működését" – fogalmazott. „Az, hogy gyakorlatilag az állami elosztás van meghekkelve, egy nagyon más típusú korrupció ahhoz képest, hogy egy rendőrt akarsz megvesztegetni, vagy a családi vállalkozásodnak próbálsz valami megbízást szerezni a helyi önkormányzattól, vagy amikor egy multinacionális cég próbál állami megrendeléseket szerezni" – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy az állami korrupció, amely az állami centralizációhoz kötődik, növekszik, miközben a kis korrupció – a rendőr, az orvos megvesztegetése – úgy tűnik, csökken, egyszóval a magyarországi korrupciós rendszer átstrukturálódik.
Szerinte a magyar társadalom egy network-kultúra, amikor a protekciót használjuk, ami a korrupció egy példája, ha elromlik valamink, rögtön azt kérdezzük ismerőseinktől, hogy ismernek-e egy szerelőt, orvost, „a magyar társadalmat kapcsolati háló szövi át, amit olykor korrupcióra használunk azzal, hogy így rakjuk be a gyereket az iskolába, vagy hogy felgyorsítsuk az útlevél megszerzését" – magyarázta a kutató.
Szóba került az is, amikor az Orbán Viktort szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tett tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Ezzel kapcsolatban Jancsics elmondta, hogy „Ilyenekbe például az Egyesült Államokban nagyjából bele szoktak bukni. Ott a finanszírozási formák jól szét vannak választva. Amikor valaki elkezdi nyaralásra vagy bármilyen magáncélra használni az állami pénzeket, akkor ott az ügyészség lép. Nálunk nem. Magyarországon azok az intézmények, amelyeknek az lenne a szerepük, hogy harcoljanak a korrupció ellen, hogy felderítsék és nyilvánosságra hozzák, nem működnek.”
A kutató szerint a közeljövőben nem is számíthatunk változásra, hiszen a rendszer lényege, hogy bizonyos kivételezett csoportokat kiemel és dúsgazdaggá tesz. A kormánynak nem érdeke ezen változtatni, de azt lehetségesnek látja, ahogy az elmúlt pár évben látszott is, hogy elkezdtek harcolni a hálapénz, a rendőri korrupció, vagyis a „kiskorrupció" ellen, és ez működik. Hozzátette, hogy a hálapénzen is lehetett változtatni, pedig mélyen beleégett a magyar társadalomba, csupán néhány szabályon kellett változtatni, ahhoz, hogy eltűnjön.
„Politikai akarattól függ, hogy mikor akarok harcolni a korrupció ellen, és hogy tényleg harcolok-e ellene" – mondta.
