Januárban érhet véget a gázai hadművelet – megkezdték az alagutak elárasztását

A katonai jelenlét viszont utána is marad, amíg Gáza politikai sorsa el nem dől

Amerikai vélemény szerint a Hamász katonai infrastruktúrjája 2023 végéig felszámolható, legalábbis ezt jelzik a most folyó intenzív hadműveletek Dél-Gázában. Ez azt jelenti, hogy a terrorszervezet katonai hardvereit, támaszpontjait, bunkereit, alagútjait és fegyverraktárait el lehet pusztítani vagy semlegesíteni egy hónap alatt, és Washington szerint a nagy inváziót Újévre, vagy január első hetére le lehet zárni – írja az Euronews.

Az amerikai ösztökélésre Izrael azzal válaszol, hogy nem lehet pontosan megjósolni, hogy a Hamásznak hány fegyverese marad meg Gázában elrejtőzve, vagy a civilek közé vegyülve, és milyen területi csoportosításokban. 

A Hamász becsült katonai létszáma 15-20,000, amit azért nehéz pontosabban megállapítani, mert a terrorszervezet nem tesz közzé adatokat saját veszteségeiről, hanem őket a palesztin halottak összeségébe rejti. 

Ezért az IDF valószínűleg kénytelen lesz korlátozott akciókkal, azaz nem kinetikus csapásokkal (bombázás) tovább folytatni az átfésülő hadjáratot.

Erre azért is szükség van, mert a terrorszervezet az offenzíva közepette is még képes rakétatámadásokat indítani Izrael ellen, noha már messze nem olyan mértékben és eszközökkel, mint a nyár folyamán. Izrael igénye az összes megmaradt rakéta-kapacitás megsemmisítése.

Hasonló lezáró feladat marad még a Hamász bonyolult alagútrendszerének  teljes felszámolása. Ezek elárasztását a tengerből átszivattyúzott vízzel már megkezdték.

A polgári lakosságot fenyegető közvetlen életveszély  december végére megszűnhet

Január eleje nem határidő, hanem cél. Az izrali haderő teljes kapacitásának mintegy 10-12 százalékát használták fel eddig a gázai műveletekben, a légierőből pedig csak 3-5 százalékot vettek igénybe. A páncélos veszteségek száma mindössze 5, és néhány egység javíthatóan megsérült. 

Az offenzíva előtt az izraeli tankok tömeges pusztulását jósolták, de ez elmaradt. Ennek oka a fejlett hírszerzés volt az ellenség pozícióiról, valamint az a taktika, hogy a páncélosok elkerülték a főútvonalakat. Izrael tudta, hogy a főutakat – iráni segítséggel – már régebben végig aláaknázták, és a robbanószert távirányítással hozták volna működésbe.  

Ezért az izraeli mérnök-utászok bulldózerekkel új útvonalakat vájtak, amelyeken a páncélosok zavartalanul haladhattak.

A razziák és az elfogó akciók jelentős gyalogsági erőt fognak lekötni

„Legfeljebb egy hónap a szakadék köztünk a mi és az amerikai időterv között – semmi olyan, amit ne lehetne feloldani" – mondta neve elhallgatását kérő, magas rangú izraeli diplomáciai forrás.

Izrael a háború során végig kommunikálta, hogy egy adott ponton jelentősen csökkenti majd gázai harci erejét, amely most három páncélos hadosztályból, több száz harckocsiból és páncélozott járműből, és mintegy 37 ezer katonából áll. (Ebbe a körbe a hadmérnököket, katonai informatikusokat, az orvosi személyzetet, a tolmácsokat és a logisztikai ellátásban részvevőket is be kell számítani.) 

A nagy stratégiai akciók (légitámadások, tüzérség) helyett Izrael célzott razziákat és kommandóakciókat fog végrehajtani a Hamász ellenállási pontjain. Ez hasonló lesz ahhoz a taktikához, amelyet Ciszjordániában alkalmaz olyan támadók ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy izraeli erők vagy civilek ellen támadásokat terveznek, elsősorban Dzsenín környékén, ahol a ciszjordániai Hamász-párti radikálisok gyülekeznek.

A rajtaütések feszültek és kellemetlenek lesznek, de nem halálosak azokra a gázai lakosokra, akik az évek során – hitből, pénzért, vagy fenyegetések nyomása alatt – a lakásukból, üzleteikből engedtek alagutakat nyitni, vagy udvarukról rakétákat fölengedni.  

„Ha Blinken [amerikai] külügyminiszter január 1-jét jelöli meg a gázai hadművelet befejezésének preferált céldátumaként, akkor Izrael január végét szeretné céldátumként. Nem lesz probléma ezt áthidalni. vagy a hónap közepében megállapodni" – mondta az izraeli külügyi forrás.

Izrael jelenleg zajló hadművelete komoly aggodalmat kelt Washingtonban a nagy számú civil áldozat és a palesztin lakosok tömeges kitelepítése miatt. Százezrek kényszerültek elköltözni otthonukból Gáza északi részéről Izrael inváziójának első szakaszában, hogy megszabadítsák az utat a Hamász elleni hadműveletek előtt, de most ismét kénytelenek átköltözni ideiglenes menedékhelyeikről, ahogy Izrael dél felé mozdul.

„Az amerikaiak nem szeretik látni ezeket a képeket és jeleneteket egy olyan lakosságról, amelyet már evakuáltak északról délre, és most újra megpróbálnak menekülni délről északra, vagy  onnan kelet vagy nyugat bármely pontjára. Ez olyan erős és jogos rokonszenvet kelt, amit a Hamász hatásosan használ fel propagandacélokra világszerte" – mondta egy másik magas rangú izraeli politikus.

Amerikai tisztviselők azt magyarázták izraeli kollégáiknak, hogy a gázai 2,3 millió palesztint nem fogják kiutasítani az enklávéból, és áttelepítésük más országokba vagy Ciszjordániába nemcsak fizikailag lehetetlen, de szükségtelen is. 

Izrael válaszul jelezte, hogy soha nem is fogalmazott meg ilyen igényt, és ezt csak a jól szervezett ellenséges propagandagépezet terjesztette. 

A környező arab államok eddig  jelét sem adták annak, hogy befogadnának gázai menekülteket, hanem beérik a rokonszenvnyilatkozatokkal és politika harsogásokkal. Ezért Izraelnek kell lehetővé tenni a menekültek számára, hogy biztonságos menedékhez jussanak, amíg a háború véget nem ér.

A politikai és humanitárius korlátok súlyos feladatok elé állítják az izraeli hadsereget

Megoldhatatlannak tűnő probléma előtt állnak az izraeli katonai tervezők: hogyan lehet megsemmisíteni a Hamász katonai képességeit, különösen kiterjedt földalatti alagúthálózatait, valamint megölni vezetőit és a Nukhba kommandósokat a gázai polgári lakosság sérelme nélkül. 

A megoldás érdekében a tervezők a Gázai övezetet több világosan megjelölt és beszámozott sokszögekre osztották fel egy interaktív térképen, amelyet az elmúlt napokban osztottak ki kézbe vagy röplapokon a lakosoknak, és közzétettek a világhálón is.

A poligonokban világosan meghatározott biztonságos menedéket kell biztosítani a civileknek, lehetővé téve számukra, hogy távol maradjanak a katonai akcióktól és humanitárius segélyhez jussanak.

Izrael csatlakozott az Egyesült Államok követeléséhez, hogy engedélyezzék a növekvő élelmiszer-, víz- és készletáramlást a Gázai övezetbe. Izrael eleinte azért utasította  el ezeket a kéréseket és szállt hosszas vitába minden kamionról, amit a területre beengedett, mert aggódott, hogy a Hamász katonai haszonszerzésre használhatja fel a szállítmányokat.

„A dízel üzemanyag az egyik legjelentősebb érték a Hamász hadviselésében, és ha ezt átengedjük nekik, akkor több időre, több harcra és nagyobb erőkre lesz szükség, és az áldozatok száma is emelkedni fog" – mondta egy izraeli katonai forrás, magyarázva az izraeli vonakodást.

Az izraeli hadikabinet végül meghajolt az Egyesült Államok ragaszkodása előtt, hogy az utánpótlás legalább a múlt heti szinten maradjon, amire a humanitárius fegyvernyugvás idején eljutottak.