Különbség Kövér és von der Leyen között
Kövér László magyar állampolgár, az Országgyűlés elnöke, január 12-én Bécsben a magyar nagykövetségen azt mondta: „Európában ma beszélni kell arról, hogy ami nem sikerült Napóleonnak és Hitlernek, az nem fog sikerülni Ursula von der Leyennek, Kaja Kallasnak és társaiknak sem: katonailag nem fogják legyőzni a hatezer atombombával rendelkező Oroszországot, csak egy értelmetlen háborúba fogják sodorni Európát, aminek árát nemcsak a pénzükkel, hanem az életükkel is fizetni fogják az európai emberek” (HVG)
Ez a mondat lényegében azt jelenti, hogy hazánknak Oroszország csatlósaként kellene tovább élnie, kiszolgálva az expanziós és háborús orosz törekvéseket, illetve, hogy minden gondért, ami az európaiakat az orosz érdekek érvényesítése közben érik, az Európai Unió felel.
A fideszes párhuzamos világ „bölcsességére” utal a következő fejtegetés is. „Hogy Európában éppen ki képviseli a politikai normalitást vagy az abnormalitást, azt sohasem a politikusok önmeghatározása, hanem mindig az európai választópolgárok józan esze dönti el – legalábbis addig, amíg a liberális demokrácia bősz védelmezőinek eszébe nem jut hatalmi eszközökkel megóvni a populus-t attól a hibától, hogy a – úgymond – populistákra szavazzanak.”
Azaz: ahol a populisták vesztenek, ott az ok mindig egy liberális összeesküvés eredménye. Gondolom ezzel alapozni kezdte, miként kell majd a 2026-os magyar választások várható eredményét orbánista módon magyarázni.
Nem tudok elmenni amellett, hogy Ursula von der Leyent (és a „többieket”) a katonai lángelme, majd magát beteges módon császárrá koronáztató Napóleonhoz (1769-1821), és a történelem cseppet sem őrült, ellenben kegyetlenségében kevés másikhoz hasonlító emberszörnyéhez, Adolf Hitlerhez (1889-1945) hasonlítja. Mintha az Európai Unió seregei éppen most vonulnának át Beregszásznál az ukrán határon, elfoglalni Moszkvát. Amúgy Napóleon nevében is kikérem magamnak, hogy őt Hitlerrel egyszerre, egy napon emlegessék. Amit Kövér a bécsi nagykövetségen nyilatkozott, az lehet, hogy Schmidt Mária házi szalonjában ugyan tapsot kap, de az mégsem más, mint a putyini politika kiszolgálása, azaz súlyosan szuverenitásvédelmi kérdés. Ugyanakkor rövid időre tegyük fel, hátha az élettapasztalat mondatta vele azt, amit.
Nézzük meg, hogy ő (1959, három gyermekkel), és a vele egyidős von der Leyen (1958, hét gyermekkel) milyen tapasztalati életutat futottak be eddig. Kövér László MSZMP tag volt, és Soros-ösztöndíjas 1987-1988 között. Alapítója a Fidesznek, olyannyira, hogy ő az 1-es tagkönyv tulajdonosa. 1990-ben még a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként szerzett egyéni mandátumot, azóta egyéniben soha nem nyert. Azaz a liberális SZDSZ volt egyedül képes őt „saját jogán” bejuttatni a Parlamentbe. Hogy is történt minden ezután?
Miután 1994-ben már csak a Fidesz támogatásával indult a választáson, a Veszprém 3. választókerületben negyedik lett 13,36 százalékkal. Ekkor az országos lista harmadik helyéről került be az országgyűlésbe. 1998-ban már nem próbálkozott a versennyel: az országos listáról jutott be, és akkor lett a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. 2002-ben újra az országos listáról került be, és megválasztották a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. 2008-ban a Veszprém megyei listáról jutott be, és lett ismét a nemzetbiztonsági bizottság, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja. 2010-ben, amikor a plágiumos Schmitt Pált megtették államfővé, Kövér beült a helyére, így lett ő az Országgyűlés elnöke. Azóta nem kelt fel ebből a székből, amit megmérettetés nélkül ural: 2010 óta is csak Fidesz listákról jutott be a Parlamentbe. Ebből megállapítható, hogy Kövér László 1990 óta kizárólag a Fidesz-burokban élt: ez azért csúnyán beszűkíti az ember világnézetét.
Vele szemben – az amúgy több kérdésben valóban kritizálható – Ursula von der Leyen élete egészen másképp alakult. Figyeljünk arra, milyen posztokat, és milyen szinteken töltött be: 1990 óta a CDU (Kereszténydemokrata Unió) tagja, eredetileg alsó-szászországi szociálpolitikai politikus és önkormányzati képviselő volt. 2003-ban alsó-szászországi tartományi kabinet szociális minisztere lett, majd 2004-től a CDU elnökségi tagja. 2005-ben Merkel kormányában családügyi miniszteri posztot kapott. 2009-ben a német szövetségi parlament alsóházába választották meg képviselőként, ugyanebben az évben előbb családügyi miniszter, majd szociális és munkaügyi miniszter. 2013-ban az első nő lett, akit Németország történelmében megválasztottak honvédelmi miniszternek. E tisztségről akkor mondott le, amikor 2019-ben Jean-Claude Juncker utódaként az Európai Bizottság elnökének választották meg: szintén első nőként ezen a poszton. Azóta tölti be ezt a tisztséget.
Vajon Kövér László vagy Ursula von der Leyen látott-e többet a politikából, a hadtudományokból az előéletükre tekintettel?
Az nem lehet, hogy a „hatezer atombombás” Oroszországgal szemben néhány ember politikai zsarolhatósága és kapzsisága határozza meg egy egész, magát szuverénnek látni kívánó európai uniós nemzet állásfoglalását!
Amit Kövér Bécsben mondott, azt nem a nevemben mondta!
