Járvány idején, az iskoláknak is a szűrősátrak jelentenének megoldást

M.I. 2020. szeptember 16. 08:40 2020. szept. 16. 08:40

Pusztai Erzsébet infektológus és egészségügy szakértő szerint, kistelepüléseken, kisvárosokban szűrés esetén, kevesebb koronavírus-fertőzöttet találnának az iskolákban, mint a fővárosban. Az Emmi új járványügyi intézkedései nem szigorúbbnak az eddigieknél, a lázmérést pedig egyenesen nevetségesnek tartja. Ellenben kiáll amellett: az egész társadalom, így az iskolák számára hasznosabb lenne, ha az országban mindenkinek elérhető, ingyenes tesztelést nyújtó sátrakat állítanának föl a kórházak előtt.

Ha az iskolákban szűrnének, a kistelepüléseken vagy kisebb városokban nem találnának annyi fertőzöttet, mint abban a budapesti iskolában, ahol szűrtek, és 21 diáknál és 9 pedagógusnál kimutatták a koronavírust. A főváros gócpont ráadásul annak az iskolának a diákjai és a szülők is sokkal mobilabbak, mint a kisebb településeken élők – válaszolta a Hírklikk kérdésére Pusztai Erzsébet. Elmondta azt is, ha mindenütt szűrnék azokat, akiknek akár enyhe tüneteik vannak, mindenütt találnának fertőzötteket, még ha nem is ilyen nagy számban. Nem véletlen, hogy minden szakember, még a kormány tanácsadói is azt mondják, csak akkor lehet pontosan tudni, hogy hol vannak fertőzöttek, ha szűrés is van.

Az iskolásoknak ugyancsak sokkal jobb lenne, ha elérhetőek volnának az azonnali mintavételre felkészült, mindenki számára elérhető sátrak. Az enyhe megfázás tünetei miatt, negatív teszttel nem kellene két hétre karanténba vonulniuk, és a szüleiknek sem kellene kimaradniuk a munkából .

A nagy rössel bejelentett, október 1-jétől kötelező lázmérésről úgy véli, az sokkal inkább vicces, mint hatékony rendelkezés. Legfeljebb azokat az elsős, másodikos kisgyerekeket lehet kiszűrni vele, akiknek a szülei nem vették észre, hogy a gyerekük éjszaka belázasodott, és beküldik őket az iskolákba. Pusztai Erzsébet szerint, ha az iskolákban mérik is a gyerekek lázát, azt nem a kapuban kellene, ahol csoportosulva várják, hogy sorra kerüljenek, hanem inkább az osztályokban. A tantermekig ugyanis elmehetnének maszkban, és kevesebb gyerekkel is kerülnének kapcsolatba. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a jelenlegi tanévre érvényes tovább szigorított járványügyi intézkedési javaslata szerint, szülő, vagy kísérő nem léphet be az iskolába, kivéve, ha az intézményvezetőtől erre előzetes engedélyt kapott. Az első félévre tervezett, nagy létszámú eseményeket későbbre kell halasztani, vagy szigorú létszámkorlátot kell tartani. Az általános- és középiskolákban a nem tanórai sportfoglalkozásokat, sportköröket, iskolai kórus/énekkari próbákat átmenetileg javasolják felfüggeszteni, vagy az osztályok étkeztetését külön kell megoldani. Az egészségügyi szakértő azt mondja, ezek a védekezési formák már eddig is ismertek voltak. Hiszen pontosan tudjuk, hogy ahol sportolnak, táncolnak, énekelnek ott – mivel az emberek ilyenkor lihegnek – jobban terjed a vírus a levegőben, és könnyebb megfertőződni. Ahogy azt is, minél kevesebben vannak egymás közelében a gyerekek, annál kisebb a valószínűsége, hogy megfertőződnek. Az iskolai étkeztetést azonban nem sok helyen lehet megoldani. Arra a kérdésünkre, helyes-e, hogy koronavírus-érintettség esetén, az adott intézményben vagy egy település intézményeiben csak az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet, nem kellene ezt inkább igazgatói hatáskörben hagyni, Pusztai Erzsébet csak sóhajtott, ugyan, mi van még egyáltalán igazgatói hatáskörben? Hozzátette, a teljes iskolabezárásról azonban az Oktatási Hivatalnak is tudnia kell.

A beteg gyereket – Pusztai Erzsébet szerint – akkor nem viszik a szülők az iskolába, ha egyértelművé teszi a kormány, hogy a szülőnek ilyenkor is jár pénzbeli ellátás, és védi őket az elbocsátástól. Egyértelmű és világos szabályok kellenek. Az infektológus úgy véli, elsősorban is biztosítani kellene a szülők számára a keresetet, és azt is, hogy a munkahelyük akkor is megmarad, ha táppénzen otthon maradnak a gyerekükkel.

Ám mindez szerinte továbbra is csak azt igazolja, hogy szűrősátrakra lenne a legnagyobb szükség, általánossá és ingyenessé kell tenni a tesztelést.