Járványkezelés: számok is bizonyítják Orbánék cinikus és hazug propagandáját
Orbán vezényletére, a magyar kormány egyetlen adathoz köti csak a járványkezelés – saját maga szerint – sikerét: ez nem más, mint a beoltottak száma, pontosabban a lakossághoz viszonyított aránya. Fél éve még nem így volt, akkor a halálos áldozatok volt mérőszámként kikiáltva. Igaz, akkor abban álltunk világviszonylatban is jól, most meg a lakosságarányos oltakozásban. De ha a legfontosabb mérőszám mégis az átoltakozás, akkor miért van az, hogy az amúgy Orbán által is példaként emlegetett – a miénknél alig valamivel kisebb lélekszámú – Ausztriában még a tízezret sem éri el a halálos áldozatok száma, pedig a beoltottak aránya alig valamivel nagyobb, mint a magyarországinak a fele? És messze nem Ausztria példája bizonyítja, mennyire cinikus és hazug a járványkezelés sikerét sugallni igyekvő propaganda.
„Amire azonban elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma” – Nem, ezt nem az állítólagos oltásmegtagadó ellenzék valamely prominense mondta, hanem maga Orbán Viktor. Igaz, azóta eltelt vagy fél év, sok víz lefolyt a Dunán, és tragikus mértéket öltött a koronavírus-járványra visszavezethető halálozás Magyarországon.
Aznap, amikor ez a kijelentés elhangzott (a kormányfő egy tavaly szeptember 12-i interjújában), a pandémia halálos áldozatainak száma 2 volt, az addig összesen elhunytaké pedig 633. Akkor a kormányfő – a szakértők óvatossága ellenére – még bízott abban, hogy hiába engedte el felelőtlenül a gyeplőt nyáron, a szeptember 1-jétől bevezetett, nem túlságosan szigorú korlátozásokkal sikerül majd tompítani a járvány második hullámának hatásait. S ekkor – mint látjuk – még magabiztosan a járvány kezelésének sikerét a halálos áldozatok számához kötötte.
„Tehát sokkal nagyobb apparátus dolgozik az oltási kampány hátterében, mint azt gondolni szokták... Önmagában saját magunkkal mérve a teljesítményünket, sem rossz, amit nyújtunk...összevetve annak a közösségnek az országaival, ahová tartozunk, vagyis az Európai Unió többi országával, látva a számokat meg az eredményeket, nincs miről beszélni. Ahogy a futballmeccsen mondják: nézzetek a táblára, oda vannak felírva a számok meg az eredmények, és Magyarország messze megelőzve, általában a nép fejében magunk elé sorolt országokat is megelőzve nagyon jól teljesít” – ezt is Orbán Viktor mondta, mégpedig jó fél évvel a fenti kijelentése után (2021. április 9.-i interjújában).
Ám az általa felvillantott képzeletbeli táblán csak egy adatot helyezett el: az oltások számát. Ekkor már szó nem volt az általa korábban rögzített mérőszámról, a halálos áldozatok számáról. Pedig egy normális képzeletbeli eredményjelző táblán – más adatok mellett – azoknak is szerepelniük kellene. Annak is tehát, hogy ezen a napon elhunyt 285 beteg, s így az elhunytak száma 22 966 főre emelkedett.
A fentiek fényében nincs mit csodálkozni azon, hogy Orbán Viktor – életének ki tudja hányadik – pálfordulását (röpke fél év alatt) végrehajtva (saját magát és sajnos az ország javát is szembeköpve) már nem is foglalkozik a halottak számával. Egyetlen szám bűvkörében él, és abba próbálja bevonni az ország lakosságát – ez pedig az oltások száma.
Ám ez nem menti fel az alól a vád alól, hogy közel totális kudarcot vallott a járványkezelése a Covid halálos áldozatainak számát nézve. Azért közel totálisat és nem igazán totálisat, mert több ezer ember életét végül is az oltások megmentették. Van ugyanis olyan szakértői csapat, amely szerint az idén augusztusig 6500 ember életét mentették meg az eddig beadott vakcinák. Ez azt jelenti, hogy – az ő modellezésük szerint legalábbis – a jelenleg augusztus 1-jéig prognosztizált 35 ezer halálos áldozat mellett, lett volna további 6500, ha egyáltalán nem lett volna oltakozás.
Orbán és az emberei mindig arra hivatkoznak, hogy nálunk – lakosságarányosan – kétszer annyi ember kapta már eddig meg az oltását, mint az EU átlagában. Ha most hárommilliónál tartunk, akkor – a kormány fürkészei és portyázói által beszerzett keleti vakcinák nélkül – tartanánk körülbelül másfél millió beoltottnál. Így – durva számolással – a megmentettek száma is a felére csökkenne, azaz 3-3,5 ezer ember élete maradt volna meg.
Természetesen ennyi emberélet megmenekülése nagy öröm, de azért mégsem fedheti el – bár a kormány propagandája minden lehetséges módon és elérhető forrásokkal célozza – azt, hogy hány olyan halálos áldozata van a koronavírus-járványnak idehaza, akinek az élete megmaradt volna egy megfelelő járványkezeléssel. A kijelentés nem vádaskodás, van rá bizonyíték: mégpedig az, hogy arányaiban sokkal kevesebb a halott azokban az országokban, ahol megfelelően, kellő szigorral kezelik a pandémiát – tömegesen és ingyenes tesztelnek, szigorúan csak a járvány kontrollálását és nem a saját haveri érdekeket szem előtt tartva, kapkodva – hozzák meg a különféle megszorító, illetve ösztönző intézkedéseket, szerzik be a szükséges eszközöket, biztosítják a járvány elleni védekezés körülményeit, s nem arra játszanak, hogy lerohasszanak mindent, hogy azután a haverok és a család majd olcsón fel tudja vásárolni a fél egészségügyet, oktatást, idegenforgalmat, a csődbe ment cégeket, stb..
Természetesen komoly faktor a lakosság fegyelmezettsége és a részben abból fakadó önvédekezési gyakorlata is. De mit várhatunk egy olyan országban, ahol a járványkezelésért felelős kormány hetekig nem rá-, de lebeszélte az embereket a maszkviselésről (Müller Cecília: Ne viseljen maszkot, ha nem beteg!), vagy ahol a kormányhoz köthető emberek a szabályokat kijátszva retorziók nélkül utazgathatnak üzleti útnak álcázott egzotikus nyaralásokra, illetve, ahol egy, a sikertelen focikarrierrel megvert focimániákus miniszterelnök megteheti, hogy nemzetközi futballmeccseket, akár Szuperkupa döntőt, akár teltházas, nyolcvanezer külföldi és magyar szurkolót összecsődítő EB-mérkőzéseket engedélyez a járvány tombolása idején?
A helyzet teljesen más a fegyelmezettségükről ismert és a járványt hatékonyan szigorú korlátozásokkal kontrollálni igyekvő Németországban vagy az Orbán által követendő példának tartott Ausztriában, ahol arányaiban alig valamivel többen, mint fele annyian kapták meg eddig a koronavírus-ellenes vakcinát (a lakosság 15,8, illetve 16,9 százaléka), mint nálunk (30 százalék), ám a járvány halálos áldozatainak száma mindkét országban messze elmarad a magyarországitól. A 83 milliós Németországban eddig 79 400 ember hunyt el koronavírus következtében, a 8,8 milliós Ausztriában 9780, míg a 9,8 milliós Magyarországon 23 980 (az adatok két nappal ezelőttiek).
Persze számos egyéb tényező is felelős a kiugróan magas (a világon a második legmagasabb) magyar halálozási arányért. Ahogy a minap írtuk: „Meg kell vizsgálni, miért oly rossz a magyar emberek egészségi állapota, hol hibáztuk el a megelőzés infrastruktúrájának és tudatosságának kialakítását; miért hanyagoltuk el az egészségügyi intézmények korszerűsítését; hol rontottuk el az e területen dolgozók itthon tartását, megbecsülését és folytathatnánk sort. Igen, Orbán is pontosan tudja, hogy hazudnak, hiszen a nyugati országok nem használják a keleti vakcinákat, és igen, hozzánk képest le vannak maradva átoltottságban, mégis jóval kevesebb az áldozat. Vagyis, ha igaz lenne a miniszterelnöki állítás, akkor nálunk lenne a legkevesebb halott és a legtöbb beoltott. De: nem így van” .
És akkor lássuk a tényeket, adatokat:
Forrás: Our World in Data, Worldometer
