Negyedszázezer halott a Fideszért
Magánközlés: nem szeretek erős jelzőket használni, meggyőződésem, hogy azok kimondását az olvasóra kell bízni. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor – úgy gondolom – nem lehet eltekinteni az ilyenek kimondásától, főként akkor nem, ha az eredeti közlés szándéka rejtett, nem világos, illetve az emberek manipulálhatóságára apellál. Márpedig az ilyen akciók nagyon is jellemzőek erre a rezsimre; úgy tesz, mintha jót tenne a társadalommal, valójában pedig csak saját hatalmát igyekszik erősíteni, bebetonozni.
Tehát a lényeg: sokféle akciót, kommunikációs attakot indított már a Fidesz létezése óta, sokáig hittük: a legdurvábbat 2002-ben, a két választási forduló között. Akkor, az első, elvesztett forduló után a párt – Orbán Viktor vezénylése mellett – fékeveszett lejárató kampánnyal próbálta megfordítani az eredményt; kis híján sikerült is neki. Aztán, 2010, azaz az újbóli hatalomra kerülés után, rá kellett jönnünk: az az akció gyenge simogatás volt azokhoz képest, amilyeneket kormányra kerülve, véghez visz a párt. Néhai Finkelsteinnel megerősítve, igyekezett csúcsra járatni a politikai ellenfél – ellenség – megsemmisítését célzó akciókat, felhasználva az országgyűlésben elért kétharmados többséggel megalkotott törvényeket, a szinte teljesen maga alá gyűrt médiát, az állami gépezet – amúgy kontrollt is szolgáló – intézményeit. De persze nem feledkezett meg egyéb, a diktatúrák által előszeretettel használt eszközökről sem, így például hamis pártok létrehozásától, vagy éppen az ellenzéki pártok egy-egy befolyásos tagjának megvásárlásától sem. A Fidesz korlátok nélkül használta és használja a költségvetés pénzeit – saját céljai megvalósítására. Teheti, hisz' mint fentebb jeleztem: az ellenőrzés hivatalait is saját káderekkel töltötte fel. Így és ilyen körülmények között indította el többnyire nemtelen kampányait, Soros ellen, a migránsok ellen, Brüsszelt támadva és a többit… Mindegyik alapvető hazugságokból indult ki, és tartalmazott rágalmazó elemeket, de ennél a mostaninál aljasabb – íme, az erős jelző – még nem volt.
Most ugye nem hallunk mást a Fidesz potentátjaitól, „elemzőitől”, médiaalkalmazottaitól, mint a hirtelen feltalált új varázsszót: oltásellenesség. A miniszterelnök könnyed szavakkal közli a rádióban, hogy az ellenzék véleménye érdektelen, hisz' tudjuk róla, hogy oltásellenes. A hatalom bármely, erről az oldalról érkező, látványosan jobbító szándékú ötletre is vádakkal és elutasítóan válaszol, folyamatosan ismételgetve a kötelezően előírt oltásellenesség mantráját.
Tudjuk: ezt tette eddig is a Fidesz, de ez – ismétlem – minden eddigit alulmúl. A célja ugyanis nem más, hogy miközben a hivatalos kommunikációjában szinte zárójelbe teszi a világviszonylatban is rekord magas áldozatok számát, a felelősséget az ellenzékre tolja rá. Tegyük hozzá: egy olyan helyzetben, amikor minden eszköz, minden döntés a kezükben van, a rendkívüli jogrendben még a parlamenti felhatalmazással sem kell bíbelődniük, az ellenzék pedig, azon kívül, hogy javaslatokat tesz, semmilyen lehetőséggel nem rendelkezik. Az egyre elvakultabb hatalmi beszéd ma már ott tart, hogy nem pusztán hallgat a halálesetek okairól, egyenesen a megmentő szerepében tetszeleg. Ma már azt hangsúlyozza, hogy ha az ellenzékre hallgatott volna, akkor több mint egymillió ember maradt volna védelem nélkül. És innen már csak egy lépés – és el is fog idáig jutni, lásd Lázár János nyilatkozatát –, hogy a halálesetek magas száma is a Gyurcsány-vezette baloldal hibája, mert lebeszélték az embereket a keleti vakcinákról. Ettől aljas ez a kampány; semmi mást nem bizonyít, mint hogy a Fidesznek kizárólag a hatalom megtartása a fontos; éppen ő az, amely a gyásszal kereskedik. Nem arról beszél, hogy ha egyszer túl leszünk a járvány okozta bajokon, meg kell vizsgálni az okokat.
Meg kell vizsgálni, miért oly rossz a a magyar emberek egészségi állapota, hol hibáztuk el a megelőzés infrastruktúrájának és tudatosságának kialakítását; miért hanyagoltuk el az egészségügyi intézmények korszerűsítését; hol rontottuk el az e területen dolgozók itthon tartását, megbecsülését és folytathatnánk sort. Igen, Orbán is pontosan tudja, hogy hazudnak, hiszen a nyugati országok nem használják a keleti vakcinákat, és igen, hozzánk képest le vannak maradva átoltottságban, mégis jóval kevesebb az áldozat. Vagyis, ha igaz lenne a miniszterelnöki állítás, akkor nálunk lenne a legkevesebb halott és a legtöbb beoltott. De: nem így van. Hanem pontosan az ellenkezője igaz annak, amivel a kormánypárt az ellenzéket vádolja: éppen ő az, amely ténylegesen az elhunytakkal kereskedik. És ezért aljas ez a kampány. Amely még messze nem ért el a csúcspontjára. Az majd akkor következik be, ha a politikai ellenfelek közül mindenkit maga alá temetett.
