Jávor Benedek: az EP döntése nem csodaszer, de kíméletlenül korrupcióellenes

A jövőben bevonják a regionális és helyi önkormányzatokat is az unió helyreállítási alapjából finanszírozott beruházások tervezésébe és megvalósításába – erről állapodott meg az EP két szakbizottsága a járvány negatív következményeinek enyhítésére létrehozott jogszabálytervezet elfogadásával. Az unió 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából Magyarországnak közel 8 milliárd euró jut 2021 és 2026 között – ennek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. A rendelet kiköti, hogy a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatoknak tartalmazniuk kell, hogy a kormány milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel. A jogszabály leszögezi továbbá, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert: pénzmegvonással is büntethetőek az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országok.

Jávor Benedeket, volt EP-képviselőt, Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjét többek között arról kérdeztük, milyen biztosítékot jelent a végleges elfogadás előtt álló tervezet a hazai korrupció visszaszorításában? A főváros brüsszeli uniós biztosa a Hírklikknek adott válaszában óvatos optimizmussal jelezte, hogy a most elfogadott tervezet – amit még a plenáris ülésnek kell véglegesítenie – az elkövetkező hónapok gyakorlatában tudja bizonyítani a hatékonyságát:

– A helyreállítási csomag a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek a felszámolására, megsegítésére jött létre. Az uniónak a kezdetektől elsődleges célja, hogy az EU-s prioritásoknak megfelelően kerüljön felhasználásra: a klímaváltozás elleni küzdelem, a gazdaságok zöldítése is szempont, amint azt is egyértelművé tették, hogy a pénzelosztások döntéseinél figyelembe vegyék azt is, hogy mely régiókat, településeket sújtotta kiemelten a járvány. Ezekre hívják fel a kormányok „pénzosztási” szándékát – ebbe a folyamatba léptünk be mi is Budapest képviseletében és elindítottunk egy európai szintű lobbitevékenységet, ami az unió teljes, hétéves költségvetési folyamatának részeként igyekszik elérni, hogy bevonják a döntéshozatalba az önkormányzatokat. Ennek befogadásával az EP több olyan módosító indítványt is elfogadott, amelyek megerősítették az önkormányzatok bevonását a felhasználható összegek tervezésébe, kezelésébe, elosztásába.

Egyelőre erről szavazott az EP szakbizottsága a hét elején, amit a plenáris ülésnek kell majd még véglegesítenie, de az uniós biztos szerint ez borítékolható. A forrástámogatás korrekt elosztását támogató biztosítékok között szerepel többek között, hogy a helyreállítási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzatokkal való konzultációs részvételi folyamat benyújtását is. Ezt az uniós bizottság kiértékeli, hogy megfelel-e az elvárásoknak, illetve korrupcióellenes intézkedéseket is tartalmaz ez a szövegtervezet. Magyarország tekintetében talán ez az egyik legfontosabb biztosíték – lenne – ahhoz, hogy ne olvadjon el a NER-közeli vállalkozásokban az újabb uniós támogatás – erre egyelőre elvi garanciák vannak:

– Az elvi garanciák része, hogy az európai bizottságnak szorosan ellenőriznie kell, hogy az uniós szabályoknak megfelelően használják-e fel a támogatásokat, valamint egyértelműen utal az új jogállami mechanizmusok kötelező betartására is, és az európai átláthatósági követelményeknek ugyancsak meg kell felelni. Nem mellékes az a kitétel sem, hogy függetlenül attól a kompromisszumos megállapodástól, ami a tanácsban még decemberben született a lengyel és a magyar kormány, valamint az európai intézmények között, az európai jogállamisági mechanizmus alkalmazását érvényesíteni kell a helyreállítási eszközök kifizetéseinél. Az ellenőrzésnek pedig már január elsejétől ki kell terjednie valamennyi kifizetett összegre.

Reálpolitikusként hozzátette, hogy a puding próbája nyilvánvalóan az evés, az eljövendő gyakorlat bizonyítja csak, hogy mindez a papíron rögzített elvárás miként működik élesben. Egyelőre az önkormányzatok részvétele kapcsán az a tapasztalat, hogy ezt a magyar kormány igyekszik elszabotálni vagy látszategyeztetésekkel kipipálni a kötelező feladatot, miután a helyreállítási terv előzetes verzióját úgy nyújtotta be az Európai Bizottságnak, hogy zéró kommunikáció zajlott az önkormányzatokkal. Jávor Benedek szerint az elkövetkező időszakban az lesz az elsődleges feladat, hogy az EB mindezt keményen kérje számon a magyar kormányon és az önkormányzatok felvetései beépüljenek a helyreállítási tervezetekbe.

Hasonlóan fontos elem, hogy miként érvényesülnek az antikorrupciós elvárások, hogy valóban szigorú vizsgálatok alá veszik-e a helyreállítási eszközökre szánt összegek útját és végcélját s bármilyen visszaélést sejtető gyanú esetén megindítják-e a jogállamisági mechanizmusban foglalt eljárást. Mindezt az EB fogja ellenőrizni s ahol szükséges, külső, független szakértőket is bevonnak.  Hogy végülis mennyiben bízhatunk erősebben a jövőben abban, hogy hatékonyabban jár el az unió a tagállami támogatások, juttatások ellenőrzése terén, Jávor Benedek diplomatikusan fogalmazva közölte, hogy az EP mostani tervezete korántsem csodafegyver:

– A rendszer mindenképpen erősödött, a korábbiakhoz képest többet igyekszik tenni annak érdekében, hogy kikényszerítse a pénzek korrekt felhasználását, ezzel együtt ezek nem csodafegyverek. Önmagában ezen eszközök megléte még nem biztosítja a korrupció teljes kiküszöbölését, a politikai elszánás is szükséges, hogy igenis keményen kérjék számon, vizsgálják és szankcionálják a visszaéléseket. Ha arra nincs meg a politikai bátorság, hogy fellépjenek akár a magyar kormány ellen, ha politikai alapon osztja a támogatásokat, akkor nehezebb érvényesíteni a még oly tiszta szándékkal meghozott döntéseket is. Egyelőre óvnék a túlzott optimizmustól, az elkövetkező időszak gyakorlata bizonyítja majd, hogy mindezt mennyiben sikerül a szándékoknak megfelelő hatékonysággal érvényesíteni. Ha van elszántság, akkor ahhoz megvannak a hatékony elszámoltatási eszközök, hogy az uniós pénzek közvetlenül az önkormányzatokhoz érkezzenek.

Arra felvetésre, hogy a kinti munkájához kapott-e segítséget, támogatást, felhasználható programpontokat a hazai fideszes önkormányzatoktól, a fővárosi uniós biztos nem tudott igennel válaszolni, annak ellenére sem, hogy a téma kidolgozása keményen érinti a kormánypárti önkormányzatokat is:

– Amit elértünk, az minden önkormányzatnak fontos előrelépés, mivel én ma Magyarországon azt látom, hogy fideszes önkormányzatnak lenni sem egy fáklyásmenet, bár tény – őket kompenzálják az elvonások következményeiért. De hiába vannak ilyen formában kiváltságos helyzetben, a véleményükre a kormány ugyanúgy nem kíváncsi, mint az ellenzéki kollégáikéra sem. A tapasztalatok szerint a fideszes önkormányzatokat is egyszerű végrehajtóhelynek tekinti a kormány, ahol majd egy Habony Árpád megmondja, hogy mit kel csinálni. Én azt látom, hogy mindez a kormánypárti önkormányzatok érdekeit is súlyosan sérti és nem mernek beleszólni a saját életükbe. Ez tarthatatlan és ennek kiküszöbölését is célozza az Európai Parlament elé terjesztett beadvány, mert ebből minden magyar önkormányzat profitálhat – nyilatkozta Brüsszelből a Hírklikk megkeresésére Jávor Benedek, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője.