Je suis index, hvg, 24.hu.
A média az ellenség – fogalmazott Kocsis Máté egy VIII. kerületi lakossági fórumon, ellopva Steve Bannon, Trump egykori tanácsadójának híres kijelentését. Konkrétan a 24.hu-t, az indexet és a hvg.hu-t jelölte meg. Bennünket nem mondott – merünk kicsik lenni -, ami azért sértő, mert igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több ember lássa: ez a rezsim hazug, demokrácia ellenes, igazában megfojtana mindenkit, aki nem az ő véleményüket szajkózza, vagy nem hallgat. Ez az üzenet, már amit Kocsis a fórumon mondott, nem szól másról, mint a megfélemlítésről; hogy tudja az említett három orgánum, a Nagy Testvér rajtuk tartja a szemét. Márpedig ez egyet jelent azzal, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne működhessenek, tönkremenjenek. Ezek, a magukat demokratikusnak tartó fideszes politikusok már azt sem mondják, amit Mao Ce-tung, vagyis hogy virágozzék száz virág, ellenkezőleg: büszkén vallják, hogy nem tűrik a vélemény-szabadságot.
Normális országban egyébként egy ilyen kijelentés után a sajtó munkatársai szinte egy emberként állnak ki a sajtó szabadsága mellett, kérik számon a a politikusi támadást, állnak ki a megemlített orgánumok mellett. Egy emberként tiltakoznának a hirdetési piac ledarálása ellen, az állami pénzek kormány közeli felhasználása miatt, az egész média gleschaltolása okán. Mert nem elég az, hogy a média kilencven százaléka immár kormányzati befolyás alá került, még azokat is megpróbálják ellehetetleníteni, amelyek igyekeznek túlélni ezt az abszolút hatalomra törő kormányt.
Természetesen Kocsis Máté nyugodtan nevezhetne bárkit ellenségnek, ha ő nem lenne hatalom egyik kiemelt figurája, ha az ő szájából elhangzó fenyegetés csak pusztába kiáltott szó lenne. De nem az. Kocsis szája Orbán hangja, márpedig ha a csúcsról ilyen dörgedelmek hangzanak el, ki az, aki szembe mer szállni, mondjuk hirdetni merészelne. Kocsis tsai – nem véletlen a rövidítés, aki járt már bírósági tárgyaláson az tudja – nem akarnak egyebet, mint mindenkit megfélemlíteni. Tegyük hozzá: nem is eredménytelenül.
Ennek a megfélemlítésnek a minap már egy egészen eltorzult formájával találkoztam: a kormányt bírálni akaró beszélgető társam már az utcán, suttogva sem mert beszélni, mondván: itt mindenki figyel, mindent hallgatnak, hajolt a fülemhez, majd egy imaterembe terelt, ahol védettséget vélt .
Túlzás? Talán az. De ennek a politikának éppen ez a lényege: hidd el a hihetetlent is. Tartsd a szád, különben pórul jársz. Ne olvass olyan orgánumokat, amelyekre a kormányzat ráütötte a megbélyegző pecsétjét. Támadni a sajtót, mondták régen, rossz ómen, olyan támadásnak teszi ki magát az, aki ebbe az utcába kormányozza magát, amelynek vége a szükségszerű bukás. Már persze olyan országokban, ahol nem a diktatórikus megoldások jelentik a törvényt, ahol a szolidaritás ismeretlen fogalom, ahol a Voltairenek tulajdonított, valójában nem tőle származó mondat egyáltalán nem érvényes. („Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig fogok azért harcolni, hogy mondhasd.”) Mi már messze járunk a XVIII. századtól, a XXI. század Magyarországára épp az ellenkezője az igaz. A hatalom emberei addig harcolnak, amíg meg nem ölik a másikat, amíg annak már semmilyen lehetősége nem marad a nyilvánosság befolyásolására.
Kocsis Máté most három fontos internetes újságot bélyegezett meg. A hírklikk nem akarja eljátszani a viccbéli egér szerepét, azaz nem hisszük, hogy az elefánt mellett mi dübörgünk. De azért oda állunk melléjük, jelezve a mi 60-80 ezer olvasónknak, hogy van itt dolgunk, még akkor is, ha most Orbán Viktor egy hasonló gondolkodású ember társaságát fogja élvezni. Csakhogy Donald Trump nem tudja megfojtani az amerikai demokráciát, az amerikai sajtó szabadságát. Ott egy ilyen mondat elhangozhat ugyani, mint amilyet Kocsis Mátétól hallottunk, de ezzel csak a tiltakozást tudják erősíteni. Itt, ebben a demokratikus hagyományok híján lévő országban a félelmet. De nem akarunk félni, és ha vékony is a hangunk, megálljt kiáltunk. Nem suttogva, nem egy imaterembe elbújva, itt és most – az olvasóinkon keresztül. Nem a halálunkig akarunk harcolni, hanem azt akarjuk, hogy a diktatórikus megoldások pusztuljanak el.
Je suis index, hvg, 24.hu.
